HELYSZÍNI

A tizedik születésnapját ünneplő nagyváradi Erdélyi Riportról és a hetilap egy éve működő könyvkiadójának újabb publikációiról beszélt a kolozsvári Minerva Házban Simon Judit, Szűcs László és Demény Péter. Az est moderátora Cseke Péter Tamás volt.

Partiumi születésnap – Erdély fővárosában

Szűcs László szerint nem teljesen természetes, hogy egy hetilap könyvkiadással is foglalkozzon, de Nagyváradon hiánypótló jellegű egy ilyen intézmény, hiszen a két világháború között és negyvenöt után sem volt a városnak könyvkiadója. Kilencven után voltak ugyan próbálkozások, de azok vagy lapkiadókhoz kötődtek, vagy hamar elvéreztek, részint anyagi okok miatt. Mindez a Várad folyóiratra is vonatkozik. A kilencvenes évek elején elindult ugyan egy irodalmi, kulturális hetilap, a Kelet-Nyugat, amely nagyon sikeres volt, de aztán megszűnt. Szűcs hangsúlyozta: a Partiumnak az Irodalmi Jelenen és a Váradon kívül nincs más irodalmi, művészeti folyóirata.
Simon Judit, a kiadó igazgatója elmondta: múlt évben döntötték el, hogy a lap mellett könyveket is kiadnak. Karácsony Benő művei hiányoztak az erdélyi magyar könyvpiacról, ezt az űrt próbálták betölteni tavaly a Napos oldal, illetve idén A megnyugvás ösvényein publikálásával. Ebben az évben, akárcsak tavaly, hat könyvet jelentettek meg, hármat közülük a Várad folyóirattal közösen. Ezek – Goron Sándor A szív feletti térben című verseskötete, a Tóth Ágnes novelláit, karcolatait tartalmazó  Az út elvisz valahová és Gittai István válogatott költeményeinek Utu rea című kötete – elsősorban szépirodalmi jellegük miatt érdekesek.

Az idei termés egyik legizgalmasabb darabja Nagy Endre Szerelmesek kalauza című esszékötete a férfi–nő kapcsolatokról. Különleges kiadvány Szilágyi Aladár A belgaság dicsérete című kötete is, amely a lap munkatársának külföldi riportjaiból, esszéiből ad ízelítőt. Szilágyi, aki korábban a Romániában élő nem magyar kisebbségekről készített rendkívül izgalmas riportokat, új könyvében ezúttal gazdag tárgyi tudással, olvasmányosan közöl információkat, érdekességeket többek között Belgiumról. Figyelmet érdemel továbbá Irházi János Jó bolondok ügyvédje – Beszélgetés Tokay Györggyel című interjúkötete, valamint Tamás Pál társadalomkutató, közíró Már megint paradicsomleves című könyve, amelynek semmi köze a kulináris élvezetekhez, hanem etnopolitikai elemzéseket tartalmaz.

Az esten bővebben kitértek Demény Péter Garantált pihenés című kötetére.  A könyvbe azok a glosszák, karcolatok kerültek, amelyeket akkor vetett papírra az író, amikor még a Krónika című napilap munkatársa volt – egyesek furcsállhatják, hogy a Riport Kiadó gondozásában jelentek meg. Ugyanakkor az Erdélyi Riport tíz évének fontosabb momentumait is érintette a beszélgetés, és szó esett a hetilap arculatáról, terveiről. Készítői fontosnak tartják a műfaji sokszínűséget, szeretnének több teret adni a kultúrának, és hangsúlyosan figyelnek a kolozsvári rendezvényekre, az itteni személyiségek. Azért Kolozsvárott, és nem Nagyváradon ünneplik először a lap fennállásának tizedik évfordulóját, mert országos sajtóorgánumként próbálnak működni, munkatársaik zöme is Erdély, illetve a Partium más-más városaiban él.
Szűcs szerint a napi, nyomtatott sajtó egyre inkább kiszorul a piacról, külföldi, közismert újságok szűnnek meg, a fiatalok zöme már az internetes portálokat sem látogatja olyan rendszerességgel, mint korábban, ehelyett inkább a közösségi oldalakról tájékozódik. Az Erdélyi Riport indulásakor, 2002-ben már használták az emberek a világhálót, de egy évtized alatt nagyon sokat változott a nyomtatott lapok szerepe.
Az indulásra visszatekintve elmondták, a 168 Óra, a Magyar Narancs és a HVG mellett a Time volt az irányadó. Az Erdélyi Riport alapítója, Stanik István a szakma legjobbjait csábította a Nagyváradon induló laphoz, mint Mihály Lászlót, Papp Sándor Zsigmondot vagy a kiváló fotóriportert, Egyed Ufó Zoltánt. De így került az újsághoz Demény Péter is. Az elmúlt időszakban több fiatalt indítottak el a pályán, akik közül néhányan aztán továbbröpültek, főként a gazdasági újságírók, akik iránt nagy a kereslet. Az elmúlt évek interjúiból Simon Judit a Dragomán György, Vámos Miklós, Konrád György és Spiró György nevéhez kapcsolódó beszélgetésekre emlékszik vissza szívesen, és a 2003-as szatmári RMDSZ-kongresszus után Adrian Năstaséval és Medgyessy Péterrel készített interjúkra a legbüszkébb. „Az Erdélyi Riport volt az egyetlen olyan lap a magyar nyelvterületen, amely a román és a magyar miniszterelnökkel párhuzamosan közölt interjút” – hangsúlyozta. Szűcs László a Whiskysként ismert Ambrus Attilával készített interjúját emelte ki, de Faludy György, Fejtő Ferenc, és – nem Erdélyi Riport-os korszakából ugyan, de – Tolnay Klári is marandó élményei közé tartoznak, akárcsak a Szilágyi Aladárral közösen készített Etnosz-sorozat riportjai.
A hangulatos beszélgetésen több humoros, anekdotaszerű történet is elhangzott az elmúlt tíz év történetéből, s azt is bejelentették, hogy a kiadó hamarosan két újabb kiadvánnyal rukkol elő.
                                      

 Varga Melinda