Egy folyóirat hitele

HELYSZÍNI

A Hitel kezdetben a Kádár-rendszer ellenzéki értelmiségének fóruma volt, mára a nemzeti gondolatot képviselő folyóirat lett. Történetéről, fordulópontjairól, a műhelymunkáról, az esszé műfajáról és a jövőről beszélgettek Szegeden a lap szerzői és szerkesztői. 

Kapcsolódó: videofelvétel az estről és interjú Falusi Mártonnal

Egy folyóirat hitele

A szegedi Milleniumi Kávézóban a beszélgetést vezető Bene Zoltán a Hitel szerkesztőit először a folyóirat indulásának körülményeiről és a több mint két évtized alatt bekövetkezett változásokról kérdezte 2012. október 17-én.

A kezdeteket felidézve Papp Endre felelős szerkesztő egy Illyés Gyula és Csoóri Sándor között lezajlott beszélgetést említett, melyben a két költő egy pártfüggetlen, írók által szerkesztett, autonóm hetilap gondolatát vetette fel. Az ötlet a Kádár-rendszerben évekig csak elképzelés maradt: a nyolcvanas évek elején, a Németh László özvegyénél történt szimbolikus alapításon „a nemzeti érzelmű értelmiség” tagjai vettek részt, mint például Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Sinkovits Imre, Sütő András, Ács Margit, valamint Kiss Ferenc és Domokos Mátyás irodalomtörténészek. Csoóri Sándor sokáig szélmalomharcot vívott a lap megjelentetéséért, 1988-ban azonban megkapta az engedélyt.

Papp Endre és Falusi Márton

A lap megjelenése a rendszerváltás folyamatának fontos mozzanata, eredetileg a folyóirat felölelte a Kádár-rezsim ellenzékének humán értelmiségét. Az induláskor a később ideológiailag egymással szembeforduló írók (Csoóri Sándor, Csurka István, Konrád György és Esterházy Péter) együtt jelentek meg a lapban, de a közös ellenség eltűntével az akkori két nagy párt, az MDF és az SZDSZ szimpatizánsai már nem fértek meg egymás mellett. A szakítás szimbolikus eseménye Esterházy Péter 1991-es kivonulása volt, melynek során Csoórit antiszemitizmussal vádolta meg.

A kétheti lap formájában megjelenő folyóirat 1992 júliusára érett meg a változásra: a kezdeti cél, miszerint a rendszerváltó politika szellemi hátterét fogják jelenteni egy lassú folyamat alatt, okafogyottá vált. A Hitel havilappá alakult, és esszékkel, tanulmányokkal segítette a készítői által elképzelt reform folyamatát. Papp Endre szerint lényegében nem tértek el az alapító atyák elképzeléseitől. A közvélekedésről, miszerint a Hitel a mai napig élő népi-urbánus ellentét egyik oldalán áll, a felelős szerkesztő megjegyezte: a gyökerek ugyan egy népi rétegből származnak, ám a mai tagokról ez már nem mondható el. Jelenleg nemzeti gondolatot ápoló lapként határozza meg a periodikát, amelynek célja a korszerű, huszonegyedik századi nemzetfogalom képviselete.

Bene Zoltán a Magyarországra jellemző folyóirat-irodalomról kérdezte a lap munkatársait. Vajon a megszámlálhatatlan irodalmi médium között lehetnek-e olyan meghatározóak, mint egykor a Nyugat? Kialakulhatnak-e olyan műhelyek, mint valaha a legendás lapok körül? Falusi Márton szerint folyóiratuk igazi alkotó közösségként működik, ezért nevezték el könyvkiadási programjukat Hitel Könyvműhelynek, amelynek központi eleme a közösségelvűség. Ugyanis nem értenek egyet azzal a szemlélettel, hogy az irodalomnak önmagába kell fordulnia, csak a saját poétikai és esztétikai szabályaira koncentrálva, és nem törődve az aktualitásokkal.

A Hitel Könyvműhely kiadványai

A Hitel Könyvműhely egyik kiadványa Falusi Márton Virágvasárnapi zsákbanfutás című esszé-, kritika- és tanulmánygyűjteménye. A szerző véleménye szerint az esszé találhat rá arra a közös nyelvre, amelyen egy nemzet gondolkodni képes, és a magyar hagyományába ez a műfaj könnyebben beilleszthető, mint a gyakran idegen szóhasználattal dolgozó tanulmány.

A könyvműhely másik kiadványa Wodianer-Nemessuri Zoltán Végvidék című történelmi regénye. Ennek egyik alapgondolata, hogy Magyarország egy európai törésvonalon fekszik létezése óta, amit eddigi történelmi regényeink (Móricz Zsigmond és Bánffy Miklós művei) nem mutatnak be. Állítása szerint a mai történelmi viszonyok békésebben ugyan, de ugyanazokat a törésvonalakat rajzolják ki, ugyanazokat az érdekkülönbségeket mutatják, és ezeket egyre kevésbé tudja elfedni a fogyasztói társadalom. Ez bizonyítja, hogy nemzetekre szükség van.  A Hitel éppen októberi számában kérdezett rá a Mi a magyar? című kiállítás apropóján arra: Hol a magyar?

Szikra János és Wodianer-Nemessuri Zoltán

Zárásként a Hitel jövőjéről esett szó, vagyis arról a törekvésükről, hogy minden eszközt bevetve eljussanak az emberekhez. Ennek érdekében bővíteni kívánják a profilt, a könyvkiadást, új honlapot terveznek, és a szegedihez hasonló esteket tartanak. Mindebben jelentős segítségükre lehet, hogy a Hitel az egyik legbőkezűbben támogatott kulturális folyóirat, amely az NKA-tól összesen 11 millió forintot kapott a 2012-es évre. A kormányzatnál tehát a lapnak jelentős hitele van, és ezzel a bizalmi és anyagi tőkével szeretnék a jövőben olvasóbázisukat is szélesíteni.

Almádi Róbert