Egy csésze vers, egy pohár próza

HELYSZÍNI

Október 11-én, a Kortárs Galériák Éjszakáján a Tat Galériában több program is várta ez érdeklődőket, így az Irodalmi Jelennel közös programsorozat, a Verstörténés újabb felvonását is megtekinthették az érdeklődők.

Egy csésze vers, egy pohár próza

A tárlatvezetés, a jazz és a kortárs művészekkel való beszélgetés mellett a 2012 tavaszán elindított, Mányoki Endre szerkesztette sorozatban ezúttal három kortárs költő olvasta fel műveit. Payer Imre, a József Attila-díjas, középnemzedékbeli költő, kritikus, irodalomtörténész kezdte a felolvasást, a már védjegyévé vált ironikus, meghökkentő, nagyvárosi, örökzöld társadalmi problémákat felvető verseivel.

Payer Imre versben ültetett fát

A Végzetgép, Noé, a paradicsomhal, Terror, Te még soha, Janicsár és a Fát ültetek még című költemények egy korszak, egy ciklus apokaliptikus, borús hangulatú művei. Kiválóan tükrözik vissza a posztmodern utáni töredezettség abszurd tüneteit, de hagynak egy hajszálrepedést a remény, a „mindig jobb lesz” érzés beszivárgásának is. Túlzó, sarkított képei ma már nem is komikus, hanem hétköznapi jelenségek:

„Lefüggönyözött garzon mélye.

Leszbikus félhomály.

Noé, a paradicsomhal fel-

-aláúszik a világháborús akváriumban.

Pöttömpicur, a neurotikus törpepapagáj

alumínium kalitkában tépdesi tollát,

hörpint tálkájából.

E., a hatvanötéves, nyugdíjas nõ

a vetetlen ágy szélén ül. Sms-t küld

szerelmének, a hatvankétéves

programtanácselnöknõnek.” (Részlet a Noé, a paradicsomhal című versből)

Az est második felolvasójaként Viola Szandrát, a huszonéves költőnemzedék képviselőjét köszönthettük. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsész hallgatójának versein érezhető, hogy sokfelé tekintget, próbálja „befogni” a világ ingereit, történéseit, magyar szakosként a szöveg milyenségére, filozófia szakosként a kérdések és válaszok közötti feszültségre és ambivalenciára, kommunikáció szakosként pedig a hatásos előadásmódra törekszik. Ezúttal az önálló ciklust alkotó Szemek, Belőlem, Ünnep, Egész hiánya, Tömb és Hallgatás című verseit olvasta fel.

Képek, kontyok. Viola Szandra

„Hajnal. Óriásira nőtt mészároslegények készítik a holnapot. A halálok felárazva. Darabokká egészül a test. Romokba öltöztet a fény. Jó szanaszét heverni az egyben. Álmom súlya könnyelműség! Csak kiülsz a hegytetőre, mint öröm az arcra. Képzelegsz, sellő mellei közé szorult tengeri csillagot…” (Részlet Az egész hiánya című versből)

Végezetül Szabó Imola Julianna író, költő tolmácsolásában hallgathattuk meg Varratok és születés című versprózáit. A sajátságos, lírai könnyedségű, ugyanakkor a próza részletes ábrázolását, leíró részeit ötvöző művek néha plasztikusak, néha kissé szürreálisak, de minden esetben érdekes, élvezetes történetek.

Szabó Imola - vásznak között

Az est kötetlen, barátságos légkörét spontán beszélgetés, könnyed bor kortyolgatása és némi sütemény, sósperec ropogtatása biztosította.

Szöveg és fotók: Csepcsányi Éva