A FORRÁS ISMERETLEN – Sós Dóra versei

VERSTÖRTÉNÉS

az ősanya vár
a sötét kontinenseken.
hidroplánok tartanak délnek.
„mindenből kettőt”
„mindenből kettőt” visznek.

A FORRÁS ISMERETLEN

SÓS DÓRA VERSEI

a nő

ürít, vérzik szül.
áthaladok a mátrixokon,
anyám, a kocka oldalán túl
újabb kocka,
és a hiátusokban
magamat ismerem fel.
kuporog, szűköl,
szorongat.

a nő ismétlődik.
a forróság lábközei közt
árnyat keres.
a hiányt kitömi,
majd kivájja magát. 
az üreges rítusokban
új faj fogan:
a különbség nőisége.

a nőnek nincs értelme.
anyagot akarok! sűrűséget!
a felületek sebészi
eltávolítása után
új minőséget.
az ősanya vár
a sötét kontinenseken.
hidroplánok tartanak délnek.
„mindenből kettőt”
„mindenből kettőt” visznek.

őz. suta

illett rá. a csönd.
háromszor. tekertem.
körül a drótot.
a tűszúrás.
a bábum nem. beszél.
kitéptük. velünk maradt.
átadom. hisz. gurgula.
a babám. tű.

számítok. nem.
a lépcsőn lemenő. akt.
napozott a verandán.
napszemüveg. szilánk.
a kanapén. alvó.
bekéredzkedett.
a víz. érte.

bántalmazom.
hó.
ágak közt. a szél.
a kárpit koszos.
ablakok. árva.

Ontogenezis
(a méhlepényesek)

embrionális szakasz
       a zigóta a méh felé vándorol.
       osztódási fázisok, lebegés.
       beágyazódik. elmozdulnak
       a csíralemezek, hólyagosodik.
       a hengerből fej, farok, nyél
       formálódik. kis tengeri sün,
       ebihal. az első vérsejtek.
       hangszalagok készülődnek,
       dudorok a test oldalán.
       gerinc, agy, izom.
       a két milliméter.
       a hatodik héten a szívcső pulzálni kezd,
       és a végtagrügyek nyúlni fognak.
       megjelenik az arc a két kopoltyúívvel.
       a szem átüt a bőrön.
       szikkeringés.
       a velőcső zárulni kezd.

magzati szakasz
       a kilencedik héten már szopja az ujját.
       előre-hátra biccent. sóhajt.
       a tizenkettediken néha csendben sír.
       a tizennegyediken kinő a szemöldöke.
       gyakorolja a nyelést.
       a tizenhatodikon pihe nő a bőrén.
       a vérerek tisztán látszanak.
       aztán kicsíráznak a fogak.
       magzatmázat növeszt.
       nyelni próbál a kis öregember.
       alvási ritmusában meg-megrándul.
       miről álmodik egy magzat?
       pislogni kezd. érzi az édest és a savanyút.
       hangokat hall és 200 grammot hízik hetente.
       bőre rózsaszín és magzatszurkot termel.
       körmei nőnek, és összekarmolt arccal
       jön majd a világra. aztán felsír.

A forrás ismeretlen

A szűk elkezdődött –
      és nyúlni kezdett.
A sötét centrifugált. Bélelt,
      szőrös barlangok belül.

                                 Vízhiány. A környezet történései:
                                 nye
                                                 l
                                               é
                                              s
                                               ek
                                 székeket tolnak
                                 korgó hasak

                                 közeledő sziréna távolodó

                                 folyton
                                 ki
                                          mo
                                                 z
                                       du
                                       lá
                                                    s.
      Visszahegedek a csöndbe.
      A csönd vagyok.

//RráÁzZni kezd/         
   //rá zz/z/
/r áz/ ni
rá/ázáárrZáráz/

                               a forrás: ismeretlen.
                               a tenyér, ami tart, a tenyér, ami nincs.
                                              a zuhanó pont elrémül,
                                              mikor magára ismer.
                               a zuhanás a kezdet,
                               és eleve zuhanok.

A verseker Alan Jones, Jean Dubuffet, Leonardo da Vinci és Christine Borland műveinek részleteivel illusztráltuk.