HELYSZÍNI

A kolozsvári Bánffy-palotában lévő Szépművészeti Múzeum a Múzeumok Noktürnje program keretében négy kiállítással várta a látogatókat a hétvégén. A legnagyobb népszerűségnek – Victor Vasarely munkái mellett – a kolozsvári Puck Bábszínház régebbi és mostani előadásainak díszleteiből, bábjaiból és plakátjaiból összeállított tárlat örvendett.

Esti séta a mesevilágban

Bár javában zajlott Kolozsvár főterén az Ursus Evolution sörfesztivál, mégsem jelentett túl nagy konkurenciát a Szépművészeti Múzeum hétvégi Múzeumok Noktürnje programjának, hiszen sokan inkább egy kis művészeti üdülésre vágytak a sörök és hangos koncertzene helyett. Constantin Blendea festményei, Helmut Stürmer díszlet-és látványtervező kiállítása, Victor Vasarely korai munkái, valamint a Puck bábszínház friss és régebbi előadásainak képzőművészeti látványosságai este hat és tíz óra között ingyen várták az érdeklődőket egy kis múzeumi sétára. Valószínűleg az ingyenes tárlatlátogatás lehetősége is közrejátszott abban, hogy akik eddig nem tekintették meg ezeket az alkotásokat, most kaptak a kedvező alkalmon, de a turistákat is nagy számban vonzotta a művészeti mustra. A Vasarely munkáinak helyet adó alagsori terem mondhatni minden generáció érdeklődését felkeltette. Az idősebbeket az alkotások egyedi kompozíciója és színvilága ragadta meg, míg a fiatalabbak azokat a munkákat kedvelték leginkább, amelyekben optikai csalódást véltek felfedezni, a szakmabelieknek pedig valóságos képzőművészeti kuriózumok voltak a magyar származású művész főként kezdeti időszakából származó alkotásai. A világhírű művész munkái mellett, amelyekről nemrégiben olvashattak lapunkban, a legnépszerűbbnek a bábos díszleteket, kellékeket bemutató kiállítás bizonyult. A tárlat megnyitójára ugyancsak a hétvégén került sor, így a látnivaló újdonságértéke is becsábította az érdeklődőket.

Az Erős János premier és egyben évadzáró előadás díszlete két teremben látható. A magyar tagozat egy tavalyi és idén felújított bemutatója, a Szarvaskirály tárgyi világa szintén jelen van, akárcsak a Mágikus titok és a Világkörüli utazás eszköztára. Változatos díszletelemek, többféleképpen mozgatható, pálcás-és maszkos bábok, marionettek, különféle maszkok és jelmezek szemléltetik a társulat sokféle technikáját. A román társulatét is, amely színes síkbábukkal vitte színre Gellu Naum Apolodor könyve című, egy pingvinkölyök világkörüli útjáról szóló kisregényét. Az idei évad első bemutatóján pedig bunraku típusú bábukkal adták elő a Traian Săvinescu rendezte Aladin és a csodalámpa című darabot.
„A képi világ megjelenítése által azok a gyerekek is betekintést nyerhetnek a munkánkba, akik Kolozsvárra csak kirándulni jönnek a nyári szünet alatt. Igazából mindennek a színpadon a helye, hiszen a színész tölti meg élettel a bábot, de így is nagyon sokat mesélnek az előadásokról. Ennek a műfajnak nagyon fontos alkotóeleme a báb- és díszlettervező, a képzőművész. A szereplők karaktere az ő fantáziájának köszönhetően születik meg, a színészek pedig igyekeznek lelket vinni a már megszületett formába” – magyarázta Varga Ibolya, a Puck Bábszínház rendezője.
A többi tárlatra kitérve örömét fejezte ki, hogy Vasarely és Helmut Stürmer „társaságában” vehettek részt ezen a programon. Mint mondta: Helmut Stürmerrel számos ismert rendező dolgozott együtt, így Tompa Gábor vagy Silviu Purcărete is. A nagyszínházi produkciók és a gyerekek számára készült bábelőadások összehasonlítására is kiváló alkalom a kiállítás. Ha valaki mindkét tárlatot megnézni, érdekes párhuzamokat vél majd felfedezni a munkákban.
Ugyanakkor Vasarely kompozíciói, anyagtanulmányai, a színek és a mértani formák mérnöki precizitású felhasználása összekapcsolhatók azzal, ahogyan a bábuk visszautalnak a totemisztikus világra. A bábunak eredetileg szakrális szerepe volt, az elhunytak lelkét volt hivatott továbbéltetni. A tárgyak mozgatása, animációja, a bábozás sokkal régebbi időkbe tekint vissza, mint a színház. Vasarely látásmódja nagyon izgalmas, mintha a tudatalattit próbálná befolyásolni. A mértani elemek – a kör, a háromszög, a négyzet és ezek kombinációi – alapszimbólumok, amelyek nagyon mély tartalmat hordoznak. Ezeket mi is használjuk az Erős János című előadásban. A főhős egy táltos gyerek, aki uralja az elemeket, amelyeket pontosan ezekkel a mértani formákkal jelenítünk meg – mondta a rendező.
Az izgalmas mesevilágba kalauzoló tárlatot egyébként még augusztus 3.-ig meg lehet megtekintetni a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban.
                                       

Varga Melinda