Csuda-dal – bánatokon diadal
HELYSZÍNI
Buda Ferenc Kossuth-díjas költő tiszteletére a Magyar Művészeti Akadémia több tagja a Vajdaságba látogatott, ahol születésnapja alkalmából ünnepi műsorral köszöntötték az alkotót.
Csuda-dal – bánatokon diadal
A Zombori Berta Ferenc Zsebszínház június 6-án a Találkozások – számunkra fontos emberekkel, barátokkal, művekkel programsorozat keretében a 75 éves Buda Ferenc Kossuth-díjas költőt, akadémikust köszöntette. A rendezvényen jelen volt a Magyar Művészeti Akadémia több tagja: Ács Margit, Tamás Menyhért, Mezey Katalin, Oláh János, Vathy Zsuzsa, Kiss Anna, Juhász György, Pécsi Györgyi. A házigazda, a szintén akadémikus Fekete J. József kivételes gesztusként értékelte a magyarországiak és a vajdaságiak találkozását.
Kiss Anna, Buda Ádám, Buda Ferenc, Fekete J. József, Mezey Katalin és Tamás Menyhért
Előbb Ács Margit, az Akadémia elnökségi tagja ismertette a tevékenységüket. Beszélt arról, hogy tavaly az intézmény egyesületi státuszát köztestületi rangra emelték. Ezzel százhatvan alkotó kapta meg a lehetőséget, hogy átrendezze a jelenlegi kánont, beépítse oda saját értékeit, visszaszerezve a ,,magyar művész” fogalmának a különböző diktatúrákban elvesztett létjogosultságát. Az örökös elnök, Makovecz Imre építész szellemi nyomdokain haladva és a 2004-es népszavazás eredményének ellensúlyozásaképp a határon túli művészek számára is lehetővé tették a szellemi Magyarország állampolgárságának elnyerését. Az ehhez hasonló megnyilvánulásokat, a kihelyezett üléseket különösen fontosnak tartják ebből a szempontból is. A nagyon ünnepélyes (pirosat, fehéret, zöldet sem nélkülöző), Győrfi Sándor készítette díszlettel ékesített színpadon a jelen lévő írók, költők közül mondták el néhányan Buda Ferenc munkásságához kapcsolódó gondolataikat.
Mezey Katalin kiteljesedett egésznek nevezte Buda Ferenc költészetét, mely nemzedéke előtt jár, azonban nem követi a különböző divatokat, mindvégig megőrizte saját hangját, és József Attila-i alapállású (,,Én nem fogom be pörös számat...”). Ezen a ponton Fekete J. utalt Buda politikai költészetének sajátos csúcsaira, Kiss Anna pedig a Füvek példája című kötetének állhatatosság- üzenetével példálózott. Ehhez csatlakozott Tamás Menyhért, aki Bukovinában született, és Bácskán keresztül jutott el Budapestre, ahol hatvanhét éve él. A Füvek példája az ő lelkéhez is közel áll, csakúgy, mint a Buda-haikuk meg a páros haikuk, amelyek bámulatos módon hatványoznak egy-egy gondolatot.
Az esten az ünnepelt fia, Buda Ádám mutatta be édesapja megzenésített verseit. A ,,dübörgő” sorok és az előadásmód együttes hatása meggyőzhette a közönséget Buda Ferenc költészetének erejéről. Az egyik meghatározó darab az Ilia Mihályhoz írt Míg élsz című költemény, ,,Ő jól tudja, miért...” ajánlással. E rejtélyes sorhoz Buda Ferenc hozzáfűzte, hogy az annak idején Ilia szerkesztőről íródott 3000 oldalnyi jelentésre utal.
Buda Ferenc és Fekete J. József
Majd megszólalt dalkísérettel és anélkül A kicsi pacsirta vagy a Rigó („...derűhöz, csuda-dalhoz, / bánatokon diadalhoz / te örök origó...”), és folytatódott a hangulathullámzás a Farkasok című költeményben (,,...farkas farkasnak embere...”). Elhangzott a Malom című vers, mely egy műemléknek is beillő kecskeméti ipari malom épületének bevásárló-központtá (Malom-center) alakítása kapcsán fogalmazódott meg benne. Ezután következett a Huszadik évem: 56, Fekszem csak egymagam szövegek belső párbeszéde, az Egyben örökké és az Utószó („prosectorod lenge lepelbe takar, / s békén elereszt az adóhivatal”). Fekete J. József kérésére az ünnepelt a felolvasások sorát egy (szó)játékos verssel zárta, melynek a ’Ni...! címet adta (,,Heuréka...szétpattan a szó buboréka...” ).
Méltó kísérőrendezvényként a helyszínen, a Magyar Polgári Kaszinó előcsarnokában megnyílt Virág István zombori fotóművész, újságíró Fotóálmok című kiállítása, amelyet Fekete J. József fényfestészetnek nevezett méltatásában. Különböző művészeti ágakat (irodalom, zene, képzőművészet) képviselő alkotók és műveik találkozása alkotta tehát a Berta Ferenc Zsebszínház nagyszabású évadzáróját, azé a évadét, amelynek korábbi eseményeiről az Irodalmi Jelenben is számos tudósítást olvashattak.
Lennert Tímea
