HELYSZÍNI

Móricz Zsigmond Naplók 1926–1929 címmel látott napvilágot az író feljegyzéseinek második kötete a Noran Libro Kiadó gondozásában. Erről beszélgetett a 83. Ünnepi Könyvhét vasárnapi bemutatóján Szilágyi Zsófia irodalomtörténésszel Jánossy Lajos.

Móricz naplói a Könyvhéten

A kötet a Petőfi Irodalmi Múzeumban és magángyűjteményekben található feljegyzések, levelek és más irodalomtörténeti források segítségével mutatja be Móricz 1926-1929 közötti irodalmi, színházi tevékenységét és életrajzának második házassága körüli időszakát.  A moderátor elsőként arra volt kíváncsi, hogy a Móricz-naplók első kötete, amely az 1924-25 közötti periódussal foglalkozik, lezárt-e valamilyen alkotói életszakaszt, vagy pusztán kronologikus megszakításról beszélhetünk. 
Szilágyi elmondta: bár korábban sok szemelvényt ismerhettünk meg az író naplóiból, de önálló kiadás, amely átfogóan feldolgozná azokat, nem jelent meg. Móricz legidősebb lánya, Móricz Virág több könyvében hosszú részleteket közöl, az Apám regénye és a Tíz év I-II.  tulajdonképpen ezekre épülnek. A mostani kiadás közvetlen kiegészítője az elsőnek. Az író életében az 1924 és 25 nagyon válságos időszak volt, amelyről ekképp vall naplójában: „Olyan az életem, mintha egy vad Móricz-regényt olvasnék”. 1925-ben öngyilkos lett Holics Janka, ezt követően lesz szerelemes második feleségébe, Simonyi Máriába, aki gyakorlatilag kihátrál ebből a viszonyból.  Bár a sajtó inkább takargatta ezt a történetet, Móriczot nagyon kínosan érintette. A Napló 1924-1925 úgy fejeződik be, hogy gyakorlatilag semmi sem oldódik meg – magyarázta Szilágyi. Bár nem vett részt a kötet összeállításában, a szerkesztőtől, Cséve Annától tudja, hogy a könyv lezárásában a naptári évek, és nem az író életének eseményei játszottak szerepet.

Érdekességként megjegyezte: 1926 nem azzal kezdődik, hogy Móricz ostromolja Simonyi Máriát, hanem azzal folytatódik a történet, hogy udvarol Magos Olgának, egy debreceni polgárasszonynak, akit feleségül akar venni. Terve meghiúsul, és 1926 tavaszán találkozik újra Simonyival. Június 29-én, az író születésnapján házasodnak össze.
A naplófolyamnak egyik fővonulatát képezik ezek a szerelmi históriák, bonyodalmak, nőügyek. A magánéleti problémák mellett természetesen az alkotói munka, az író és pályatársai viszonya is megjelenik a kötetben. 1926 és 29 között – bár az irodalomtörténet valamiért igyekszik ezt elfeledni – Móricz színházi ember óhajt lenni. Még azt is leírja, hogy szakít a regényírással és csak a színházzal fog foglalkozni.  Akkoriban elég gyakori volt az író-színésznő házasság. Az is, hogy a színésznő feleséget az irodalmár férj szelíden vagy kevésbé szelíden leparancsolja a színpadról. Móricz nem így dönt, szerepeket akar írni a feleségének – magyarázta az irodalomtörténész.
A könyvből kiderül az is, hogyan látta az író a korabeli színpadi világot, miként érintette Molnár Ferenc sikere, hogyan próbálta utánozni őt, megérteni, mitől lesz jó egy színdarab. Például beül a színházba, és feljegyzi, hol nevet és hányszor tapsol a közönség. Ebben az időszakban jelentősebb regénye nem születik, viszont az úgynevezett alkotói válságban sem hagyja abba a munkát, ekkor írja a Forró mezőket és az Úri murit. Rengeteget utazik feleségével, erről szintén olvashatunk a naplókban, feljegyzésekben. 
 A szerkesztők nem a tudományosságra, hanem inkább olvasmányos könyv összeállítására törekedtek. A levelek mellett korabeli sajtóanyagokat is tartalmaz a kötet, valamint utalás történik arra, hogy miként építi be az író levelezése részleteit egyes regényeibe. A korabeli irodalom működése szempontjából is érdekes, hogy miként próbálja az író színházszerűvé tenni az irodalmat. Móricz korának egyik legmodernebb gondolkodású irodalmi alakja –értékelte Szilágyi.
A következő kötet az 1929-33 közötti éveket fogja feldolgozni, amikor az író életében jelentős szerepet játszik a Nyugat szerkesztése.
 

Varga Melinda