Csodálatos lányok, alig ismert szerelmek

HELYSZÍNI

A könyvheti pódiumon Péterfy Gergely íróval beszélgetett egy különös meseregényről Kőrösi Zoltán, a Móricz-naplókról pedig Szilágyi Zsófia irodalomtörténésszel Jánossy Lajos.

Csodálatos lányok,

alig ismert szerelmek

Péterfy Gergely Örök völgy című, a késő római korban játszódó regényét mesekedvelők és fantáziarajongók is szívesen forgathatják. Hogy meseregény, mítoszregény, vagy valami más ez a bejegyzésekből kikerekedő mű, arra az író szerint lehet így is, úgy is válaszolni, ezért inkább a „szimpla” regény meghatározást választotta a Kőrösi Zoltán felkínálta műfaji lehetőségekből. .

A történet a meseregény kliséihez, szabályaihoz tartja magát, mindenki részesül a kellő sorsfordulatban, kalandokba keveredik. A szöveg blogként indult, Péterfy vasárnaponként publikált egy-egy fejezetet, a lehetséges olvasók eléréséhez pedig felhasználta a hozzá érkező spamek címlistáit, amire kapott ugyan felháborodott leveleket is, de úgy érezte, szórakoztató forradalmiság volt ebben a lépésében.

A kötet alcíme – Pannon mese – a borítón a cím fölé ível, így nevezhetjük akár felcímnek is. Zárójelben pedig latin áthallással ez áll: Codex Offlineus, utalva az online változatra és a narrátorra, Gregorius barátra, aki az egykori Pannóniában, egy kolostorban írja meg a történteket.

Az internetes és a könyvváltozat eltér egymástól, vagyis két külön szövegről beszélhetünk. Kőrösi Zoltán szerint a történet rendkívül élvezetes, kalandos, fordulatai elgondolkodtatják, megríkatják, meghökkentik az olvasót. Péterfy Gergely egyébként latint és görögöt tanít, és a könyvben leírt korral foglalkozik, jelenleg doktori fokozat megszerzéséhez végzi tanulmányait. Adatokkal alátámasztott történeti részleteket azonban nem érdemes keresni művében – mondta az író.

Miért kezd a Duna egyik szigetén élő író 2011-ben egy ilyen meseregény írásába? – nos, erre azt felelte a játékos mű szerzője, hogy valamivel fel akarta vidítani az életét, valamint a rendszeres heti közléssel egyfajta életrendet szándékozott magának kialakítani. Minden fejezet egy csúcsponttal ér véget, ez a szappanopera-epizódok megszakításához hasonló „cliffhanger”.

Mivel az író első meseregényét Misikönyv címmel a fiának ajánlotta, most az Örök völgyet a lányának címezte, akinek éppen aktuális problémáját is beledolgozta a cselekménybe. A szépség kérdése több viszonylatban is jelen van a műben, s mivel az íróban munkált a szépség megteremtésének vágya, megismerhetjük a regényből a csodálatos lányok mítoszát is. Eszerint a régi Pannóniában egy kiválasztott nő szépsége garantálta az egyensúlyt, amelyre papi testület vigyáz, különben összeomlik a világ.

*

Szilágyi Zsófia Móricz monográfusaként beszélt a Móricz Naplók Cséve Anna és Szilágyi Zsófia Júlia szerkesztők gondozásában megjelent második kötetéről. Szerencse, hogy Móricz írásos hagyatéka szinte teljesen elérhető, nem veszett el, mint Kosztolányié, akinek lakását bombatalálat érte, így még több kötetre számíthatunk.

A szerkesztők a naplók közreadásánál dátumos szakaszolás mellett döntöttek, így egyes életszakaszok lezáratlanok is maradhatnak, vagy átkerülnek a következő kötetbe. A második naplókötet 1926-tól 1929-ig tart, és egy válságos életszakaszt követ. 1925-ben Móricz felesége öngyilkos lett, de a sajtó hiába igyekezett takargatni az író számára kínos és nehezen feldolgozható eseményt, a magánéletében nagyon nehéz helyzetben volt: ott maradt három gyermekével. A naplóírás ebben a válságos szakaszban került előtérbe. A naplóból fény derül a kevésbé ismert szerelmekre is, így például Magoss Olga debreceni polgárasszonnyal, akit még Simonyi Mária előtt ismert meg az író.

1929 végén Osvát Ernő halálával Móricz lehetőséget kapott a Nyugat szerkesztőjeként a színházi világgal is kapcsolatba kerülni, de előtte már második felesége, Simonyi Mária színésznő hatására a színház felé fordult. Kosztolányival ellentétben, aki színésznő feleségét inkább otthon tartotta, Móricz szívesen látta feleségét színpadon, és különféle darabok szerepeiben képzelte el. Érdekes dokumentumokat olvashatunk arról, hogyan próbálta utánozni Molnár Ferencet, vagy hogyan jegyzi fel egy színházlátogatás során, mikor nevetnek, mikor tapsolnak. Kevesebb regényt írt ebben az időszakban, ekkor került ki a keze alól az Úri muri és a Forró mezők. Színházi vonzódása vezette el oda, hogy kitalálja, megtervezi, hogyan lehet felépíteni egy írói estet, amiben nagyon mai figuraként állhat előttünk. A második kötetbe válogatott napló címkéje tehát a színház lehetne, amely központi szerepet játszik ekkor az író életében.

Jánossy Lajos a szükséges húzások problémájával kapcsolatos kérdésére Szilágyi Zsófia elmondta: a hiánytalanul ránk maradt szövegek közlésénél a szerkesztők szempontja volt, hogy olvasmányos is legyen. Cséve Anna leveleket, köztük el nem küldötteket és korabeli sajtóanyagot is beválogatott, bár egy szigorú textológus talán vitatná ezt. Így derül ki azonban, hogy Magoss Olga levelének szövegét Móricz beépítette Erdély című, híres regény-trilógiájába.

Szöveg és fotók: Csanda Mária