Gyerekek, trendek, regények

A Szépírók Társaságának VIII. Irodalmi Fesztiválja ezúttal a gyermekirodalmat járta körül. Berg Judit, Böszörményi Gyula, Darvasi László és Lakatos István beszélgetése arra kereste a választ: mi a trend?

Gyerekek, trendek, regények

A fesztivál kerekasztal-beszélgetésén az ifjúsági regények sikerének titkát boncolgatták.  A moderátor, Balázs Eszter Anna bemelegítésként röviden bemutatta a meghívott írókat.

Berg Judit nevéhez négy, minden korosztályt megszólító regénysorozat is kötődik, ezekből kettő – a Maszat és a Rumini – népszerűsége kiugró. Lakatos István ambiciózus fiatal szerző, pályáját képregényíróként, illusztrátorként kezdte, majd 2010-ben robbant be a köztudatba Lencsilány című könyvével, újszerű látásmódjával. Böszörményi Gyula elismert író, mintegy negyven kötet szerzője. Darvasi László Trapiti című ifjúsági könyvével vált ismertté. Ő „lavírozik” a felnőtt és zsenge korú olvasók között, művei nem egyértelműen gyermekkönyvek. A négy írót mindenképpen összekapcsolja, hogy pályájuk során mindnyájan megkapták az IBBY-, vagyis az Év Gyermekkönyve-díjat.

A meghívott írók és Balázs Eszter Anna, a moderátor

A moderátori körkérdésre – „Mi a trend? Mi érdekli a gyerekeket illetve a kamaszokat? – Berg Judit elmesélte, hogy a személyes találkozások alkalmával gyakran okoz meglepetést a gyerekeknek, mert mindig idősebbnek gondolják. Kapcsolata a fiatal olvasókkal nagyon közvetlen, hamar szót tud velük érteni. Gyakran látogat iskolákat és tart előadásokat. Hasonló meglepetéseket szokott okozni személyével Böszörményi Gyula is, ugyanis, mesélte tréfálkozva, nem egyszer keverték össze Darvasi Lászlóval, akinek a könyvét szorongatták kezükben a gyerekek és őt keresték. Darvasi ehhez csak annyit fűzött hozzá, rajta abszolút nem szoktak csodálkozni a gyerekek, hogy „jé, ilyen egy író élőben”.

Böszörményi Gyula, aki helyett néha Darvasi Lászlóra számítanak

Abban mindannyian megegyeztek, hogy a kiadók hajthatatlanok, és folyamatosan befolyásolni próbálják az írókat témaválasztásukban. Általános tendencia, hogy a piacon jobban eladható sikerkönyveket szeretnének megjelentetni, például vámpíros irodalmat vagy krimit. Mind a négy író küzd az ellen, hogy a piaci befolyás döntsön helyettük a témaválasztásában.

A trend kérdéséhez Berg Judit elmondta, hogy manapság a nyugati országokban nem csak a krimi és a „vértől csöpögő” regények a divatosak,hanem a problémamegoldó könyveknek is nagy keletje van. Böszörményi Gyula a tizennégy év feletti korosztálynak ír, ismeri a fiatalos irányokat, ezért annyira olvasmányosak az írásai. Meglátása szerint az ifjúsági irodalom Nyugaton jelenleg a nyomort és a világ rosszabbik felét mutatja be. Napjainkban különösen divatosak a tabudöntögető írások. Igaz, hogy szükség van a szókimondásra és az őszinteségre, de hogy csak vér és mocsok legyen benne, azt nehezményezi, és nem partner egy ilyen könyv létrehozásában. Lépést kell tartani a fiatalok gondolkodásmódjával, érdeklődési körével, és akkor biztos a siker. Lakatos István, a legifjabb szerző alapvetően nem „trendpárti”, ahogy ő fogalmazott. „Nagyon sokat olvasok – mondta mosolyogva –, hogy mit ne tegyek a trendi írás érdekében. Van, ami tetszik, van, ami nem.”

Darvasi László egyszerűen és vonakodva válaszolt: „Nem tudom, mi a trend. Alapvetően nem érdekel.” Azt tartja szem előtt, hogy a magyar gyerekeknek mire van szükségük. Ne banális, általános dolgokról szóljon egy regény, hanem traumák, szorongások feldolgozásáról – jelenleg épp egy ilyen könyvön dolgozik. Az író jellemzőnek találja az olvasási szokások és kultúra változásait az internet miatt, és elmesélte ezzel kapcsolatban egyik tapasztalatát. Felkérésre elkészített egy Popeye-feldolgozást, melyet színpadra alkalmaztak. Kifejezett kérésre teleírta a darabot trendi dolgokkal, mint wifi, internet, chatelés. Rendesen „megizzasztotta” az átdolgozás, de a rendező a nagy részét kihúzta, mert mégsem tetszett neki.

Darvasi László megküzdött Popeye-jel

A beszélgetés végén arról volt szó, hogy mi a titka egy regény sikerének a gyerekek, fiatalok körében. Berg Judit például a cselekménnyel és stilisztikailag próbálja meg folyamatosan fenntartani az érdeklődést: kerüli a sok helyszínleírást és halmozza az akciókat; Lakatos István szerint kulcsfontosságú a vizualitás (ami képregényeiben és a Dobozváros című, nagysikerű könyvében is megmutatkozik).

A kétnapos rendezvény beszélgetéseit, előadásait – a „mindent a gyerekekért” jegyében – illusztrációs játék, filmvetítés és kiállítás fűszerezte.

Grecz Andrea

Fotók: Csapody Kinga