Az a capellától az anilinig – megjelent a Britannica Hungarica első kötete

A Britannica Hungarica Nagylexikon első kötete debütált a Könyvfesztiválon – a tervek szerint még huszonhárom követi.

Az a capellától az anilinig

– megjelent a Britannica Hungarica

első kötete

A Kossuth Kiadó sajtótájékoztatóján Kocsis András Sándor elnök-vezérigazgató, Nádori Attila főszerkesztő, Hivatal Péter, a Metropol kiadó MTG Metro Gratis vezérigazgatója és Vámos Tibor akadémikus szólalt fel, a bemutató háziasszonya László Ágnes, a kiadó kommunikációs vezetője volt.

Abban az évben, amikor bejelentik, hogy az először 1768 és 1771 között, három kötetben – és azóta folyamatosan – megjelenő Encyclopedia Britannica nyomtatott változata megszűnik, a Kossuth Kiadó útjára indítja a lexikon magyar megfelelőjét. László Ágnes elárulta: a kiadó „legnagyobb és talán legmerészebb vállalkozásának” számító Britannica Hungarica Nagylexikon 24 kötete 24 hónap alatt jelenik meg, 40 000 szócikket (köztük 5.000 magyar vonatkozású) és 10 000 fotót tartalmaz.

Kocsis András Sándor szerint a sorozat „az elmúlt öt év legnagyobb könyvszakmai vállalkozása”, és előrevetítette, hogy egyúttal talán az utolsó, nyomtatásban megjelenő magyar lexikonról van szó. „Fájdalmas, mert a könyvnek aurája van – én a Tolnai Világlexikonon nőttem fel, és búvárkodtam a lenyűgöző kötetekben, grafikus mellékletekben” – mondta. A lexikon megjelenését közel három éves munka előzte meg, a vállalkozás sikerét pedig Hivatal Péter szerint garantálja, hogy „a Kossuthban egy profi csapat dolgozik, a Metropol pedig segítséget nyújt a kommunikációban”.

„Ebben a vállalkozásban az elejétől fogva volt egy nagy rizikó, mégpedig az árazás. Megpróbáltuk a lehető legolcsóbban adni ezeket a könyveket. Jó tartalom, jó kivitelezés, jó áron – ha ezt sikerül elérni, akkor a végeredmény kelendő lesz” – így Hivatal.

Ezután Nádori Attila, a lexikon főszerkesztője ismertette az elveket, amelyek mentén haladtak. „Az Encyclopedia Britannica mindig büszkén vallotta és vallja magát a skót felvilágosodás és racionalizmus örökösének és továbbvivőjének. A mi elvünk ehhez is hűen az volt, hogy világos, egyértelmű és megbízható ismereteket közöljünk, mindezt olvasmányosan. Nem használtunk nehezen értelmezhető rövidítéseket, és igyekeztünk a színes, szórakoztató, gyönyörködtető információkat is megtartani. Olyan olvasót képzeltünk magunk elé, aki kíváncsi a tényekre (mi hány négyzetkilométer, ki mikor született stb.), és akit élvezettel tölt el, hogy milyen érdekes mintázatot ad ki az abc-be rendezett emberek, helyszínek, fogalmak sora, és örömmel lapozgatja, böngészi a köteteket. A cél tehát az volt, hogy legyen hiteles, elfogulatlan, naprakész, szórakoztató és gyönyörködtető” – mondta Nádori.

A bemutató nagy részében Vámos Tibor – akit Kocsis a magyar informatika pápájának nevezett – méltatta általában a nyomtatott lexikonokat. A személyes hangvételű beszámolóban Vámos szót ejtett közel 6.000 kötetes könyvtáráról, amelynek „egyik legszebb darabja a Pallas”, valamint arról, hogy egyik születésnapjára megkapta a vele egyidős (1926-os) Larousse-t, és hogy ezeket és további szószedeteit nap mint nap kézbe veszi. Ennek ellenére – mesélte – amikor megkapta a felkérést, hogy szakvéleményt alkosson a lexikonról, az ismerősei megkérdezték, hogy a világháló, a Wikipedia korában „mi szükség van egy ilyen terjedelmes, nyomtatott nagylexikonra, főleg, amikor a Britannica épp bejelentette, hogy lezárja ezt a formát”. Vámos úgy felelt, hogy hitelesebb, mint az internetes források, hiszen a kötetben szereplő információkat a szerkesztők már eleve ellenőrizték, ráadásul „egy olyan világban, ahol egymondatos beszélgetéseket folytatunk, a hiteltelenség beszennyezi azt az egy mondatot, és vele az egész kommunikációt is”. Kiemelte továbbá, hogy az adott időszakban kiadott lexikon kortünetképet is nyújt, hiszen számos elévülő információja annak a vélekedésnek a memoranduma, ahogyan akkor éppen gondolkodtak az adott kérdésről. „Plusz az egész világon reneszánsza van a fekete-fehér fotónak, pedig már megjelent a háromdimenziós fényképezés is. Nem csoda, mert a fotográfia egy adott pillanatnak, érzéknek, szituációból megértett, feldolgozott és közvetített információt ad. Valami ilyesféle a nyomtatott lexikon is.”

A Kossuth Kiadó tehát közös harcra buzdít a fejlődés állomásainak feledése és a hiteltelenség ellen. Aki csatlakozni szeretne a küldetéshez, az új és új köteteket két éven át havonta megtalálja az újságárusoknál. Kezdve az első 415 oldal szócikkeivel, az a capellától az anilinig.

A bemutató után Kocsis ünnepélyesen átadta Sajó Andreának, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatójának az első Encyclopedia Britannica példányát, ezt követően pedig a Kossuth Kiadó két magazinjáról, a BBC Historyról és az idén márciustól megjelenő BBC GoodFoodról esett szó.

Bujáki Márton