Az alternatív Dózsa nem a nagyapánk – bemutatták Bánó Attila leleplező-kötetét

A Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be Bánó Attila 55 meghökkentő eset a magyar történelemből című kötetét, amely történelmi rejtélyek nyomába ered.

Az alternatív Dózsa nem a

nagyapánk

– bemutatták Bánó Attila

leleplező-kötetét

A rendezvényen a szerzővel dr. gróf Bethlen István, a Páneurópai Unió nemzetközi elnöke beszélgetett, a bemutató házigazdája Tracikievicz Zsófia, az Athenaeum Kiadó főszerkesztője volt.

Bánó Attila „a magyar történelem rejtélyeit feltáró korábbi köteteinek történetsorát számos újabb meghökkentő eset leírásával egészítette ki” –olvasható a könyv hátoldalán. A 440 oldalas kötetben fény derül többek között arra is, „miért volt valódi parasztfelkelés a Budai Nagy Antal vezette 1437-es megmozdulás, s miért nem volt az az 1514-es Dózsa-féle parasztháború”. Gróf Bethlen István a bevezető

jében hangsúlyozta a történelmi titkok feltárásának jelentőségét: mint mondta, a történelem nem más, mint családi történetek sorozata, és ez teszi olyan vonzóvá a történelmi összefoglalókat egy olyan korban is, „amikor a telefonok az operaáriák magas C-jénél szoktak megszólalni”.

Bethlen szerint a „nemes és nem nemes (történelmi és nem történelmi) családok között csak annyi a különbség, hogy előbbiekről többet írtak. Pedig épp a nem történelmi családok az igazi történelmi családok, mert ők azok, akik a történelmet »elszenvedik«. Sokkal közelebbi hozzáférésük van az úgynevezett »hivatalos történelemhez« azoknak, akik az ősöktől hallgatják meg a maguk történetét.” Gróf Bethlen úgy gondolja, ez a szemlélet gyakran visszatükröződik Bánó szövegeiből is – az első kérdése pedig az volt a szerzőhöz, hogy őt személyesen mi inspirálja a hasonló jellegű könyvek megírására.

„Nagyon egyszerű a válasz – kezdte Bánó. – Szeretem a történelmet, és az a tapasztalatom, hogy a történészi szakmunkák rendszerint nem lebilincselő olvasmányok, én pedig igyekszem egyfajta híd-szerepet betölteni a történészek munkája és az emberek között. Ehhez persze megfelelő stílust és írásmód-felfogást kell választani.” A szerző szerint munkájának kiváló terepe a magyar történelem, amely kincsesbányája a „kellően” érdekes és izgalmas eseteknek. Úgy gondolja ugyanakkor, hogy ez a gazdag lelőhely kihasználatlan marad, hiszen – véli – „a médiában és a könyvkiadásban a talmi, felszínes témák vannak jelen, és ha van is történelmi műsor a kereskedelmi vagy nagy ismeretterjesztő csatornákon, az nem a magyar történelemmel kapcsolatos. Óriási hiányérzetem van, mert Magyarország erősen beleszólt Európa történetének az alakulásába, ezekből a műsorokból pedig az az érzetünk támadhat, hogy magyarok egyszerűen nem is léteztek, léteznek. Ezért összpontosítok kifejezetten a magyar történelemre.”

Amikor Bethlen rákérdezett, hogy miért éppen az adott ötvenöt történet került be a kötetbe – a széles palettáról –, Bánó elárulta, hogy ezeknek kapcsán keresgélve bukkant rá olyan adatokra, információkra is, amelyeket előtte mások nem fedeztek fel. Így számos kérdésben az ellenkezőjét állítja a kötet, mint a történelemkönyvek, miközben Bánó azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy ennek ellenére nem az abszolút igazságot kínálja, csupán egy másik verziót a történelem néhány szeletéről.

Így Dózsa György új, alternatív megítéléséhez is adalékot nyújthatnak a róla szóló fejezetek. Bethlen előkészítő kérdésére – miért fontos közel ötszáz év távlatából visszatekinteni például a parasztfelkelés eseményeire – Bánó azt felelte, hogy a történelmi igazságok jelentőségének időtlensége megkérdőjelezhetetlen. „A történelem kutatása és ábrázolása csak akkor hiteles, ha minden vonatkozásában az – ha megtesszük, hogy egy helyen igazságnak kiáltunk ki egy hazugságot, akkor minden más állításunk hiteltelenné válik. Dózsával kapcsolatban például nagyon súlyos információkat hallgattak el – távolról sem az az ember, akinek ismerjük, és aki megérdemelné, hogy utcákat, tereket stb. nevezzenek el róla. A magyar történelem egyik legkártékonyabb figurája volt, és ezt nem ok nélkül mondom.”

A kötet ötvenöt fejezetéből kettő foglalkozik Dózsával, de a magyar történelem-emlékezet számos más területébe is „belecsípett” Bánó. A tartalomjegyzékben szerepelnek I. Ulászló rossz tanácsadói, Drakula visegrádi és pesti tartózkodása, Mátyás király, Dobó, Balassi, Gróf Zrínyi Miklós, Esterházy Pál, Ferenc József és Horthy is. A kötet – mondja Bánó –, ha nem is bestseller, de szépen fogy, ami a szerző szerint azt jelenti, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a magyar történelem iránt. Ő maga pedig jelenleg a folytatáson dolgozik.

Bujáki Márton