A Kimenő, a kreatívan és szabadon gondolkodó diákok fesztiválja immáron harmadik alkalommal került megrendezésre a Gyergyószentmiklós melletti Gyergyóalfaluban, az Antropocentrum Kulturális Egyesület szervezésében. A nemzetközi és összművészeti esemény nyitónapjának irodalmi főszereplője Murányi Sándor Olivér író, harcművész volt.

Összművészeti diákfesztivál Gyergyóalfaluban

Az először 2010-ben, Faludy György tiszteletére megrendezett diákfesztivál idén több szempontból is módosult, de eredeti céljait: a játszva tanulást, a szórakoztatva oktatást, a kreatív munkát, a kortárs irodalom megismertetését a fiatalokkal megtartotta. A szervezők azzal indokolták a névváltoztatást, hogy minden évben egy vagy több neves alkotó életműve előtt tisztelegnek, ezért kézenfekvőbb a Kimenő elnevezés. Idén Áprily Lajos, Örkény István és Karinthy Frigyes köré csoportosul a program, a zárónapon pedig Faludy Györgyre emlékeznek. Az eredetileg iskolai szintű, elsősorban irodalomra fókuszáló rendezvény 2012- es kiadása társművészeti programokban is bővelkedik, és nemzetközi, mivel nemcsak Romániából, hanem Magyarországról is pályázhattak a művészetek iránt érdeklődő általános és középiskolai diákok. A legjobb munkákat benyújtó fiatalok a fesztivál ideje alatt zenei, képzőművészeti, irodalmi, színházi és újságírói alkotóműhelyekben vehetnek részt délelőttönként, a szakma ismert képviselőinek irányításával.

A nyitónapon Bögrényi Fullasztás címmel Áprily Lajos verseiből ihletett színházi előadást mutattak be Bodor Claudia Tímea és Karácsony Tímea, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákjai. Majd a százhuszonöt éve született  költőre emlékezett Veress Albert és Budaházi Attila színművészek műsora, a Nemcsak tavaszi ritmusok.

Az est irodalmi fénypontja Murányi Sándor Olivér Zordok, a székely szamuráj című regényének bemutatója volt. A kötetről Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó főszerkesztője beszélt. Murányi Sándor Olivér legújabb műve melankolikus kalandregény, akárcsak a Don Quijote. Paródia, de ugyanakkor komoly történet is. Zordok, a regény főhőse szerzetesnek készül, de aztán mulatságos kalandokba keveredik. „Ha valamihez hasonlíthatnám a Zordokot, akkor azt mondanám, hogy olyan, mint egy kínai szekrény”. Különböző fiókokat nyitunk ki és mindenikből egy-egy meglepetés bújik elő. Nagyon tudatosan felépített könyv, a hitehagyottságról, a hitkeresésről, rólunk, esendő emberekről szól – jellemezte a könyvet Mészáros.

„Ezt a szöveget nem »csípőből vágtam ki«, nagyon sokat javítottam rajta. Még amikor a könyv lezárult, sem éreztem, hogy kész van. Egy mű számomra soha nincs befejezve, mindig akad rajta módosítani, változtatnivaló. Valamiféle ürességérzet van ilyenkor a szerzőben, mert azt gondolja, hogy még mindig lehetne a regényen fejleszteni, csiszolni. Az igazán jó prózaírónak önmagával szemben kritikusnak kell lennie. Mészáros Sándor szigorú és pontos munkatárs, akivel tulajdonképpen együtt kerestük azt a bizonyos nem létező tökéletest”–mondta regényéről Murányi.  

Az est további részében szó volt az irodalomoktatás visszásságairól is. Arról, hogy a kisdiákokon mennyit ront az iskola. Az egészen kis gyerek hihetetlenül érzékeny, ösztönösen ráérez arra, mi a jó és mi a rossz.  A művészet, az irodalom elsősorban nem az értelemre, hanem a belső világunkra hat. Módszeres megneveléssel, a különböző minták elsajátításával elveszik a diákok kedvét. Hihetetlen sekélyes, banális dolgokkal, nagyon rossz versekkel, gyönge szöveggel terhelik olykor őket. Erről a rossz ízlésről árulkodik a tömegkultúránk is –vélekedett a szerkesztő, irodalomkritikus. Murányi Sándor Olivér megerősítette: a diákok sokszor arról panaszkodnak, hogy az irodalomóra a legunalmasabb.  

A tartalmas program után Murányi Sándor Olivér és Balázsi Róbert karate bemutatóval kedveskedett a közönségnek. Murányi elárulta, hogy Balázsi harcművész kollégája a Zordok, a székely szamuráj egyik szereplője, ezzel kapcsolatban fel is olvasott egy részletet.

Varga Melinda