Ugrás a tartalomra

A Magyar Költészet Napja Székelyudvarhelyen

 

A magyar vers ünnepén könnyűzenei koncerttel egybekötött felolvasásra került sor a Székely Anyavárosban, az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében.

 

 

 


A Magyar Költészet Napja Székelyudvarhelyen

 

 

Az elmúlt években a Költészet Napját az erdélyi írószervezet Kolozsvárott ünnepelte, most azonban a kedvezőbb anyagi körülményeknek köszönhetően Murányi Sándor Olivér író meghívásának tettek eleget a Küküllő-parti Athénban. A többkötetes, elismert meghívottakat népes, fiatal közönség fogadta. ”Az E-MIL mozgékony szervezet, így a közeljövőben erősíteni kívánjuk székelyföldi jelenlétünket” – indokolta Király Zoltán, a szervezet ügyvezető elnöke a helyszín megválasztását.

Az esten László Noémi, Nagyálmos Ildikó, Bálint Tamás, Farkas Wellmann Endre, Gáll Attila, Király Zoltán és Muszka Sándor olvastak fel verseikből, Böszörményi Zoltán költeményeit – mivel nem tudott részt venni a rendezvényen – Murányi Sándor Olivér tolmácsolásában hallgathattuk meg. Betegsége miatt Fekete Vincének is távol kellett maradnia. A lírai szövegek mellett elhangzottak a költők vallomásai is. 
 „A költészet ama szent feleslegesség, játék és sírva nevetés egyben, melynek határozottan értelme van” – Sántha Attila e gondolatára hivatkozva fejtette ki Farkas Wellmann Endre, hogy a vers egyrészt az olvasónak, másrészt az örökkévalóságnak íródik. A költemény szerves része a kultúrának. Van, hogy éppen felszínre kerül, van, hogy teljes mértékben háttérbe szorul, de sosem veszíti el fontosságát. Szomorú, hogy manapság nem nagyon olvasnak az emberek, és ezért idővel még kevésbé fogjuk érteni a költészetet. De ez a szellemi elfásulás, sajnos, érvényes a többi művészeti ágra is.
„Nem tudom, ki az olvasó, vagy ki a potenciális olvasó, azt viszont pontosan le lehet mérni, hogy erdélyi városokban hányan kíváncsiak mostanság a kortárs versre, és mint láttuk, a mai esten szép számban megjelent a székelyudvarhelyi közönség. Úgy gondolom, a költészetnek, ezen belül a kortárs erdélyi magyar lírának vannak hallgatói-olvasói, akik zömében fiatalok. Tehát mindenféle sápítozó és baljós jóslat ellenére: a költészetnek jelene és jövője is van. Azt kívánom mindenkinek, szeressék meg és olvassák a verseket, mert az nem hagyja őket cserben soha” – fogalmazott Király Zoltán.
László Noémi szerint „az olvasó a másik ember, az írott sorok mögé odaképzelt Te”. Költészetre pedig általában az kíváncsi, akinek valamilyen okból átmenetileg kibillen az érzelmi egyensúlya. „Ne múljon el nap elgondolt vagy elolvasott vers nélkül” – üzente a Költészet Napja alkalmából az E-MIL elnöke az olvasóknak.
Amióta világ a világ, a művészetek élvezete és gyakorlása az úgynevezett arisztokrácia kiváltsága. Ez a szűk réteg a középosztályából kerül ki, amely egyre szegényebb, ezért vásárolnak könyvet vagy mennek színházba manapság kevesebben. Amikor mindenki rohan a pénz után, szinte pofátlanságnak tűnik, hogy valaki ráér könyveket lapozni, és ebben is van valami jó. Talán ezért is érdemes olvasni – tanácsolta az irodalom kedvelőinek Muszka Sándor.

Nagyálmos Ildikó elmondta, hogy tapasztalatai azt mutatják, ezelőtt tizenöt évvel – amikor elkezdett irodalommal foglalkozni – sem olvastak az emberek verset. Szerinte napjainkban a literatúra a kiváltságosak szórakozása.
Bálint Tamás találkozott már olyan végzős bölcsészlánnyal, aki kifejezetten rühellte a verseket, de olyan üzletemberrel is összehozta a sors, aki imádta a poézist és kapásból idézett neki gyönyörű passzusokat, vagy olyan irodalmi dolgokról mesélt, amelyekről sosem hallott.  Csak azt szabad olvasni, ami közel áll az ember lelkivilágához, és rögtön a kezdetén megragadja. Semmiképp se rágja át valaki magát egy könyvön csak azért, mert kritikus vagy ismerős ajánlotta.
A költők terveikről is beszéltek. Farkas Wellmann Endre L.T. hagyatéka címmel ír verseskönyvet, melyben Néró költői hagyatékát próbálja rekonstruálni. László Noémi szintén dolgozik már új kötetén, akárcsak Király Zoltán az Egy marék szív (munkacím), illetve Muszka Sándor Mendék munka című könyvén. Bálint Tamás egy verses kisregény darabjain munkálkodik, Nagyálmos Ildikó pedig a 2010 végén megjelent Panna első könyvének folytatását tervezi.
Az est sikere megmutatta, milyen népszerű a kávéházi irodalom Székelyudvarhelyen. Mivel a fiatalok szívesebben verődnek össze verset hallgatni, ha a lírát könnyűzene követi, a felolvasás után a Monyo Projekt fergeteges koncertje következett.

 

 

Varga Melinda

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.