Gerőcs Péter és a világ
A Fiatal Írók Szövetsége és a Púder Bábszínház közös rendezvénysorozata, a Prózarázás az ifjú írónemzedék egy-egy tagját mutatja be – legutóbb Gerőcs Pétert hívták meg.
Gerőcs Péter és a világ
A márciustól június elejéig kéthetente megtartott irodalmi estek március 28-ai vendége Gerőcs Péter író volt. A huszonhat éves prózaíró esztétika–magyar szakon szerzett diplomát az ELTÉ-n, esszéit, kritikáit, tanulmányait és szépirodalmi műveit 2006 óta rendszeresen közlik irodalmi folyóiratok. 2010-ben jelent meg első kötete Zombor és a világ címmel a Scolar Kiadó gondozásában.
Az első téma, melyet Falvai Mátyás, a Prózarázás „irodalmi csendesülős” estek házigazdája felvetett, az irodalmi sztereotípiák kérdését feszegette. Gerőcs szerint az írókról, költőkről sokak fejében az amerikai filmekből ismert séma él, egy kinyúlt trikójú, borostás, alkoholista alakról, aki csak ül az írógép előtt éjjeleken át, és cigarettafüstbe burkolózva alkot és alkot… Ennek a közéleti mítosznak az eredetét a tizenkilencedik század zsenikultuszára vezette vissza, ez gyűrűzik tovább, egy olyan, sokszor kártékony képet festve az irodalmi szerzőkről, amely nem fedi a valóságot. A házigazda megjegyezte, hogy a sztereotípia, sarkossága ellenére, vagy pont emiatt, érdekes légkört teremthet az írói imidzs köré, adhat valami pluszt, ami időnként talán a javára is válhat az alkotónak, hiszen az emberek többsége még mindig érdeklődéssel fordul a különleges, a „kicsit más” felé.
A fiatal szerző eddigi állomásai kapcsán szóba került az „Ulpius Íróiskolája”, melynek prózaíró pályázatát még tizennyolc éves korában megnyerte, s azóta mentorának, mesterének tudhatja Márton László írót. Elmondása szerint sokat tanult tőle az évek során, rengeteget profitált az idősebb író tanácsaiból, kritikáiból, s mára már olyan önálló, egyedi módon építette be prózájába Márton László szövegkezelését, módszereit, hogy az nem valamiféle „koppintás” vagy utánzás, hanem a metódus termékeny, megértésből fakadó újszerű alkalmazása.
A beszélgetést a szerző egyik művének felolvasása tarkította, a Sehol atyám című novellát hallgathattuk meg az író előadásában. Az összefogott, érdekes, bár első hallásra néhol nehezebben érthető műszöveg bibliai témához nyúlt:
„Ezen a napon tért vissza az Édenbe. Lába már göcsörtös volt, keze törődött. A fejét szinte egyáltalán nem tudta megtartani, ezért a lába elé gördülő köveket figyelte. Botladozott. A látása annyira megromlott, hogy nem is vette észre az örökösen betegeskedő Séthet, aki éppen egy kőhalom előtt térdelt, fejét az égnek szegezve. A mellette térdeplő kis Énós atyja száját figyelte. Miközben Séth valamit motyogott, szakállát és gyér haját tépte az északnyugati szél. A hidegtől könny ült a szeme sarkába. Énós megvárta, amíg apja feláll, csak akkor szólította meg.”
A felolvasás után Falvai Mátyás a vizuális médiumokhoz való viszonyáról kérdezte a vendéget, aki szakdolgozatát is a témakörben írta. Gerőcs ezzel kapcsolatban beszélt a Privát Mészöly című dokumentumfilmről, melyet Dér Asiával készített Mészöly Miklós születésének 90. évfordulójára. Bejárták az országot, és interjúkban szólaltattak meg olyan írókat, költőket, művészeket, akik személyes kapcsolatban álltak az íróval. A nyolcvanperces dokumentumfilmet 2011 novemberében mutatták be, s szakmai körökben igen nagy érdeklődés fogadta.
Az est végén a házigazda Gerőcs terveiről kérdezett, s az író elárulta, hogy az idei Könyvhétre jelenik meg Tárgyak című prózakötete a Scolar Kiadónál. Befejezésül felolvasta Lecsókolomozott című novelláját, majd kötetlen beszélgetéssel zárult az irodalmi est.
A Prózarázás következő vendége Csapody Kinga író, szerkesztő lesz.
Csepcsányi Éva
Kapcsolódó anyag: A prózaíró egy enyhén balhés, bájosan kópés férfi. Prózarázás Szabó Tibor Benjáminnal.
