Erdélyi és csángó népművészet – nem csak néprajzosoknak
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Néprajzi Egyetemi Jegyzetek sorozat kiadványaival ismerkedhettek meg az érdeklődők a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus épületében.
Erdélyi és csángó népművészet
– nem csak néprajzosoknak
2006-ban indították útjára a Néprajzi Egyetemi Jegyzetek sorozatot a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke és a Kriza János Néprajzi Társaság együttműködésének eredményeként. 1990-ben, amikor újraindult az egyetemen a néprajzi oktatás, úgy gondolták, hogy adott témakörben a hallgatóknak maguknak kell megfogalmazniuk következtetéseiket az előadások, a szakirodalom és a kutatási tapasztalatok révén. Segédanyagként Liszka József Bevezetés a folklorisztikába című munkáját, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar folklór című kiadványát és a debreceni egyetemen összeállított jegyzeteket használták. Idővel aztán belátták, hogy szükség van saját szövegeik végleges formába öntésére is – avatta be a résztvevőket Keszeg Vilmos, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék vezetője a Néprajzi Egyetemi Jegyzetek történetébe. Az elmúlt hat esztendő első kiadványa Pozsony Ferenc Erdélyi népszokások című kötete volt, majd következett a Folklórszimbólumok, amelyet Tánczos Vilmos írt. 2008-ban pedig Keszeg Vilmos Alfabetizáció, írásszokások, populáris írásbeliség és Gazda Klára Közösségi tárgykultúra – művészeti hagyomány című munkái jelentek meg. Szikszai Mária A művészet antropológiája című kötetével 2009-ben ismerkedhetett meg a szakma. Ugyancsak ebben az évben adták ki Pozsony Ferenc Erdély népei. Szászok, örmények, székely szombatosok, cigányok című kötetét. Végül Keszeg Vilmos nevéhez fűződik a legújabb, A történetmondás antropológiája című kiadvány, amelyet tavaly jelentetett meg a két intézmény.
Keszeg Vilmos utalt rá, hogy e hét könyv nemcsak átfogó képet nyújt Erdély néprajzáról, hanem szerzőinek szemléletével is kitűnik. A korábbi néprajzkutatói hagyományoktól eltérően az elméleti feltételezésből indulnak ki, az Európában az 1960-as években elterjedt gyakorlathoz alkalmazkodva. Kultúrakutató módszerükre a deklaráló szöveg helyett az értelmezői magatartás jellemző. További sajátossága a köteteknek a vizsgált kultúrák sokszínűsége (elit, populáris, csoport, globális). Keszeg kiemelte, hogy a szerzők Orbán Balázs és Jankó János munkái, a két világháború között és a hetvenes-nyolcvanas években született tudományos eredmények elemzése, felhasználása mellett egészen friss forrásokra is támaszkodnak. A kötetekben csaknem ezer adatközlő szerepel, valamint az egyetemi hallgatók kutatásai is helyet kaptak.
Az esten bemutatott kiadványok egyetemi hallgatók számára készültek ugyan, de Keszeg reméli, hogy szélesebb körben is hasznosak lehetnek. A közoktatás, a közélet, a média szereplőinek szintén tanulságos olvasmányul szolgálhatnak. Jó volna, ha eljutnának a népművészeti és kézműves vásárokra, tánc- és énektáborokba, gasztronómiai fesztiválokra is.
Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke az intézmény húszéves tevékenységének legfontosabb eredményeiről és legutóbbi kiadványairól számolt be. A társaság 1990. március 18-án alakult, célja a romániai magyar népi kultúra szakszerű vizsgálata. Az 1990-es évek elején a KJNT extenzív korszakát élte, évente több tudományos konferenciát is tartottak Kolozsvárott és Erdély különböző településein. A kilencvenes évek vége felé már komoly szintet ért el a néprajzi felsőoktatás. Számos fiatal kutató került ki az egyetem padjai közül, akik intenzíven belekapcsolódtak a tudományos és kutatómunkába. Nagy figyelmet fordítottak a moldvai csángó–magyar kultúrára, ennek eredményeként 2003-ban létrejött a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum.
Az utóbbi tíz évben a Kriza János Néprajzi Társaság tevékenységében hangsúlyos szerepet kapott a könyvkiadás. A moldvai magyarok, a szórványtelepülések, a népi vallásosság, a tárgyi kultúra és az írásbeliség kutatásában kifejtett munkájukat évkönyveik is tükrözik. Köteteik közül Pozsony kiemelte a következőket: Könczei Csongor A kalotaszegi cigányzenészek társadalmi és kulturális hálózatáról; Szőcs Levente 20. századi gyergyói népi önéletrajzok. Az önéletírás funkciói; Olosz Katalin Fejezetek az erdélyi népballadagyűjtés múltjából; Adorjáni Rudolf Károly Pipe. Egy Kis-Küküllő menti unitárius falu száz éve; Kinda István Beavatás. Tanulmányok a zabolai Fiatal Néprajzkutatók Szemináriumainak anyagaiból; Pozsony Ferenc – Kinda István A Csángó Néprajzi Múzeum kandallócsempe-gyűjteménye. Megtudtuk, hogy ez év végére Olosz Katalin és diákjai közreműködésével a Kriza János Vadrózsák második kötete is megjelenik, valamint az erdélyi és moldvai magyar balladatár publikálását is tervezik.
Az est végén Rus Fodor Dóra iskolaigazgató bemutatta a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum idei falinaptárát, amely a tehetséges diákok képzőművészeti alkotásait és rövid szövegeit tartalmazza.
