Két kötettel és egy dokumentumfilmmel is megidézték a fiatalon elhunyt, legendás költő, Sziveri János emlékét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Sziveri-díjasok antológiája és egy gyűjteményes kötet bemutatóján életre kelt a „vajdasági Villon” feledhetetlen alakja.

Sziveri a díjban (is) él tovább

„Szeretett másokat cukkolni” – idézte fel a Sziverire emlékező filmkockákon Balázs Attila, az egykori diáktárs az egyetemista költő bohémségét. Ha megéri, talán még nyolcvan éves korában is teljes hévvel élte volna meg minden percét – képzelhettük el a nagyon fiatalon elhunyt költő alakját a megszólalók elbeszélései alapján. A portréfilmet Kécza András készítette 1997-ben, aki később maga is Sziveri-díjat kapott e művéért.

Balázs Attila mellett a filmben Mátis Lívia, Szőcs Géza, és Zalán Tibor mesélt a költővel való ismeretségéről, amit Szőcs Géza tovább szőtt immár élő szóban is, az est vendégeként. Sziverit Zalán lakásában ismerte meg, és a rokonszenv, amely összekötötte őket, „nem feltétlenül elválaszthatatlan Sziveri költészetétől” – emlékezett Szőcs Géza, aki a hangja rossz állapota miatt csak egy vers felolvasására szorítkozott a múltidézés kapcsán. S bár a vers a múltban gyökerezik, nagyon is szoros kapcsolata van a jelennel, a költő ugyanis épp e mostani könyvbemutató alkalmára fejezte be az egykor félbemaradt költeményt. „Az istennyila és a hattyú” a Sziverivel és baráti társaságával közös beszélgetéseket, borozásokat idézi fel, és a mélyből felbukó múlt közös vonásait.Sziveri egyik legjellemzőbb sorának, a Pilinszky-parafrázisnak a hangulata – „Halálomat türelmesen begombolom” – egész költészetén végigvonul, mondta Reményi József Tamás, a közelmúltban megjelent két kötetet szerkesztője. Villon vagabundi hontalansága, egy bölcs vénember rezignáltsága és egy kisfiú védtelensége mind ott vannak Sziveri alakjában, aki magát legszívesebben Faludyval és Petrivel rokonította. Szőcs Géza Szilágyi Domokos szellemi folytatójaként értékelte a költőt – az már a sors tragikuma, hogy szinte épp ugyanannyi idősek voltak halálukkor. De míg Szilágyi a zárkózottság költője volt, addig Sziverit a derű, a nyitottság, az élet élvezete jellemezte.Az Új Symposion „felrobbantása”, Sziveri durva elűzése a mai napig nincs kibeszélve a Vajdaságban, emlékeztetett rá Reményi József Tamás, sőt az események még mindig a hazugságok ködébe vesznek. A nemzedék elfeledettségét némileg helyrehozta, amikor a 2000-es évek elején a fiatalok újrafelfedezték maguknak Sziverit. (Ekkor jelent meg például a Puskin Utca című folyóirat Sziveri-száma)Maga a Sziveri-díj is a költő éthosza fenntartását szolgálja, bár odaítélésekor még csak az sem feltétel, hogy radikalizmusban a szerzők a díj névadójának nyomában járjanak. Rendszerint máshol még nem díjazott, fiatal költők kapják az elismerést, melynek kézzel fogható emléke egy Benes József-grafika. A nemrég megjelent antológia – Partitúra ne légy soha! címmel, melyet Géczi János és Reményi közösen szerkesztettek – Babics Imrétől Zudor Jánosig tekinti át a már jutalmazott alkotókat és közli műveiket, többek között Balogh Robert, Háy János, Kollár Árpád, Orbán János Dénes verseit. (A Sziveri-díjasok szép számmal személyesen is jelen voltak az eseményen.)

Az antológiával párhuzamosan megjelent, teljes munkásságot feldolgozó gyűjteményes kötet egyfelől hagyományosan, kötetről-kötetre közli azoknak tartalmát, emellett azonban számos újdonsággal egészül ki. Így például először olvashatók Sziveri gyerekversei; megtalálható a kötetben két, vajdasági képzőművészről szóló kisesszéje; Végel László drámakötetéhez írt utószava (mely felkérés szép gesztus volt annak idején a már kirekesztett Sziveri felé Végeltől); a költő dramatikus művei, valamint Keresztury Tibor és Zalán Tibor vele készített interjúja.Ami a jövőt illeti: Veszprémben hamarosan kutatóhely nyílik – mondta el Reményi József Tamás –, ahol lehetőség lesz az Új Symposion hagyatékát feldolgozni. A kötetbemutató „turné” során érintik majd többek között Szegedet, Kolozsvárt, Szabadkát és a magát szülőfalut, Muzslát is. A következő esedékes díjátadó pedig egy nappal a költő születésnapja előtt, március 24-én lesz Veszprémben.

Laik Eszter