Megfejtendő mítoszok
A Trafóban Krusovszky Dénes A felesleges part című kötetéről beszélgettek. – Csepcsányi Éva írása.
Kapcsolódó írás: recenzió a kötetről
Megfejtendő mítoszok
Kávéházi kerekasztal Krusovszky Dénes A felesleges part című kötetéről
A József Attila Kör által szervezett kritikai kerekasztal részletesen bemutatta a hallgatóságnak a Krusovszky verseskötetének témát és ihletet adó valóságos és mitológiai alakokat: Chris Burdent, a sokszor végletekig elmenő, különc performert, Hart Crane-t, a tragikus sorsú amerikai költőt és Marszüaszt, a mitológiából ismert bátor dalnokot, aki Apollónnal merészelte összemérni tudását. E három alak köré épült fel a Trafó Kávéházban elhangzott beszélgetés.
A terem főként fiatalokkal telt meg, akiket leginkább vonzott a különös, újdonságként ható, nem mindennapi téma. S valóban: a fiatal költőnemzedék körében nagy érdeklődést váltott ki A felesleges part című kötet. Csobánka Zsuzsa részben abban látta a művek egyediségét, hogy a leírások hátborzongató kíméletlenségének hatására az olvasó meg is feledkezik e tragédiák mélységének átéléséről. Különböző vélemények hangzottak el arról, hogy ez cél, avagy eszköz a költő kezében, abban viszont egyetértettek az irodalmárok, hogy a valóság szokatlan, pragmatikus, realisztikus megközelítésében rejlik a művek ereje.
Beszélgetők a Voks előtt
„Mítoszokat hoz elő, allegóriákkal színezi és közben a dolgok mélyére megy” – foglalta össze álláspontját Csobánka Zsuzsa, majd hozzátette: „a lírai alany bujkál a versek sorai között, különböző jelmezekbe bújva.”
Az Apollónnal versenyre kelő dalnok, Marszüasz történetének megvitatása hosszabb ideig tartott. Turi Tímea rámutatott, hogy az anatómiai pontosságú, tárgyias leírás olyan jelentésréteget is hordozhat magában, mely a személy és a kollektíva közötti határok kérdését veti fel.
A versekben található mitológiai elemek, költői képek és allegóriák után a mű egészének szerkezeti felépítése került szóba. Bartók Imre és Lengyel Imre Zsolt véleménye megegyezett abban, hogy az egyes versek az egészbe ágyazva érthetőek igazán, s a kötet igen tudatos szerkesztés eredménye, a ciklusok között erős kohézió fedezhető fel. Arra is kitértek Turi Tímeáék, hogy a versek mellett nem lehet elmenni morális reflexió nélkül: megbocsátás, önzés, szégyen, bizalom – mind jelen vannak Krusovszky szövegeiben, de arról, hogy mit tudunk ezekről az érzelmekről, emberi reakciókról, hallgat a lírai alany.
Borsik Miklós és a többiek
Felmerült a zártság problematikája is, hiszen valóban egy ezoterikus, rezervátum-szerű területre téved, aki olvassa e verseskötetet. Turi Tímea szerint nagy tétekkel játszik Krusovszky, zártsága tehát nem jelent érdektelenséget a problémák irányába, sőt, olykor éppen a határok eltávolításával nyit. Erre utal a bőr képe is, mely a legegyértelműbb határa egy embernek.
Az est vége felé merült fel a kérdés, hogy vajon mennyiben hatott Nemes Z. Márió és Pollágh Péter lírája A felesleges part című kötetre. Eltértek a vélemények, ki ennek, ki annak a hatását vélte felfedezni Krusovszky verseiben, bár abban egyetértettek, hogy szó sincs utánzásról vagy valamiféle „lekoppintásról”.
A többiek
Krusovszky stílusa – ha megosztja is a kritikusokat – kétségkívül egyedi, elgondolkodtató, bár semmi esetre sem való széplelkeknek, akik az egzisztenciális szorongástól szeretnének szabadulni.
Csepcsányi Éva
Fotók: www.kortars.freeblog.hu
Kapcsolódó anyag:
