Szőcs Géza felavatta a MaNDA TV-t, a modern kor „felégethetetlen Alexandriai Könyvtárát”, Pokorni Zoltán pedig a hétköznapok viselkedéskultúrájának fontosságára hívta fel a figyelmet a Magyar Kultúra Napján rendezett ünnepségen. – Tudósítás a helyszínről.

 

 

 

 

Ekhósszekér és digitális televízió

 

A Magyar Kultúra Napja(i)

 

Valóban helyesebb volna a Magyar Kultúra Napjairól szólnunk, hiszen az ünnepségek már csütörtökön elkezdődtek, amikor a Petőfi Irodalmi Múzeumban a nemzeti erőforrás miniszter által adományozott elismeréseket adott át a kitüntetetteknek Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára és Szőcs Géza kulturális államtitkár. Ebből az alkalomból kapta a Kultúra Pártfogója díjat Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen alapító-főszerkesztője – mint költő, író, szerkesztő és a magyar irodalmat támogató üzletember. Böszörményi Zoltán távollétében a díjat Mányoki Endre, az Irodalmi Jelen főmunkatársa vette át.

A magán az ünnepnapon, vasárnap, a MOM Kulturális Központban zajló esemény egy több hónapos programsorozat záró állomása volt, amelyről részletesebben Hammerstein Judit, helyettes államtitkár szólt a rendezvényen.

Az impozánsan modernizált kultúrközpont esztétikailag is méltó színhelyként szolgált az ünnepi gyűlésnek: az Olasz Ferenc műalkotásaival díszített kupolaterem köríves fala mentén állt fel az Angelika Leánykórus, s így élő-hangzó teremdíszletként nyitották meg a Himnusszal az ünnepséget.

A Magyar Kultúra Napját egyébként a Himnusz születésére emlékezve ünnepeljük immár huszonhárom éve: 1823-ban ezen a napon, január 22-én, Kölcsey Ferenc végleg letisztázta a Himnusz kéziratát.

Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere az ünnepi alkalom kapcsán a mindennapok kultúrájára hívta fel a figyelmet. Példáját a ruhatárból hozta, szó szerint: miért is van az, tette fel a kérdést a politikus, hogy jeles kiállítások vagy előadások után a műélvező közönség a ruhatárba érve durván lökdösődő tömeggé alakul. Könnyű arra hivatkozni, hogy boldogabb nemzetek könnyebben engedhetik meg maguknak az udvariasságra való odafigyelést, mint egy ennyi nélkülözéssel és hétköznapi problémával küzdő nép, mint a miénk – kisebb bajunk is nagyobb annál, hogy még udavariaskodjunk is. „Ellenérvként Szép Ernő Ne hidd című verséből szeretnék két szakaszt felolvasni” – folytatta Pokorni Zoltán a költőt idézve:

„Csak ami szép, jó, mindig az, 

Mit álmodtál, az az igaz, 

Mi nem divat, mi nem haló, 

Az, ami örökkévaló.

 

Csak a kedvesség, az öröm, 

A pardon, meg a köszönöm, 

A gyöngédség, a figyelem, 

Csak az az igaz idelenn.”

Ez a néhány sor azért fontos, „mert a világégés közepette is a »pardon meg a köszönöm« kultúráját hirdeti.” Ma, szerencsére, nincs világégés, de a mindennapi kultúra és viselkedés legalább olyan meghatározója egy nemzetnek, mint a műélvezet – hangsúlyozta köszöntője záró szavaiban a polgármester.

Pokorni Zoltán üzenetével összhangban Szőcs Géza államtitkár is a válságos napokra reflektált: meglátása szerint nincs abban ellentmondás, hogy a közművelődéstől várjuk a gazdasági problémák orvoslását. Mindig a kultúra volt gyógyír a legkilátástalanabb helyzetekre is. A költő-politikus analógiaként Németh Lászlót idézte: „A reménytelenségben (…) van valami kétszer kettő fölötti remény. Maratonnál a reménytelenség győzött.” Szőcs Géza a történelmi példaképek közül is kiemelte Szent István, Mátyás király, Bethlen Gábor, Eötvös József és Klebelsberg Kunó művét, akik mindannyian a magyarság és az európai integráció összhangjában gondolkodtak. Szellemük, mint az ősi sztélék az út mentén, összekötik a múltat és a jövőt. „A válságot megoldani nem lehet, de a krízist feloldhatjuk a kultúrával” – summázta gondolatait Szőcs Géza, kiemelve egyúttal azt is, hogy ha minderről csak beszélünk, aktív kezdeményezés és cselekvés nélkül, akkor az mit sem ér.

A konkrét tetteket és a kezdeményezéseket már Hammerstein Judit helyettes államtitkár mutatta be a hallgatóságnak, „A magyar közművelődés országos szakpolitikai koncepciója” című minisztériumi anyag főbb pontjainak ismertetésével. Tavaly november 14-én, a Vármegyeházán indult az a programsorozat, amely eddig tizenhat helyszínt érintett, és amely mára a MOM Kulturális Központban érkezett el záróakkordjához. Az ország különböző helyszínein találkoztak a közművelődésben érintett szakemberek: politikusok, hivatásosok és civilek egyaránt, hogy előkészítsék azt a törvényhozási és jogszabályi munkát, amely majd a koncepció gyakorlati kivitelezését jelenti. Hammerstein Judit az együttműködést nevezte a munka legfontosabb és legígéretesebb jellemezőjének: példaértékű volt a civilek és a hivatásos szakemberek összefogása. Enélkül lehetetlen a társadalmi átalakulás – állapította meg a helyettes államtitkár.

Az ünnepség végén következett a várt „meglepetés” pillanata: a MaNDA TV internetes adásának elindítása. A MaNDA nem klasszikus televízió – mutatta be Szőcs Géza –, hanem egy olyan tudásbázis, amely célja szerint mindenki számára ingyen hozzáférhetővé teszi a nemzeti kulturális értékeket: neve a Magyar Nemzeti Digitális Archívum rövidítése. Külön erénye, hogy szinte ingyen készült egy elszánt csapat munkájának köszönhetően. Készítőit olyasféle becsvágy hajtja, magyarázta Szőcs Géza, mint az Alexandriai Könyvtár építőit, akik azt akarták, minden lényeges tudás legyen egy helyütt összegyűjtve. Csakhogy mi már tudjuk, hogyan végezte egy őrült kalifa keze alatt az Alexandriai Könyvtár. „Mi egy lerombolhatatlan, felégethetetlen könyvtárat szeretnénk, melyben a tudás mindenkié” – mondta Szőcs Géza, és a „leleplezés” előtt némi derültséget keltve fordult kollégáihoz, hogy vajon valami gombot kellene most megnyomnia vagy elég, ha a kezét felemeli. A projektornak, úgy tűnt, bőven elég volt az államtitkári kézfelemelés: máris elindult az internetes adás, amelyet a mai naptól a tévé honlapján bárki követhet. „A nemzet kultúra által lesz nemzet: ezt kívánja szolgálni a MaNDA” – emlékeztetett búcsúzásképp Szőcs Géza.

A műsort prózai és zenei betétek tették még emlékezetesebbé: az Angelika Leánykórus és három hegedű-duett mellett Oberfrank Pál színművész Németh László gondolataiból olvasott fel néhányat. S hogy a kultúra valóban az út menti sztélékhez hasonlóan kapcsolja össze a múltat és a jelent: a digitális tévé mellett jól megfért az előtérben felállított ekhós szekér, melyről közművelődési tematikájú köteteteket árultak. Egyébként könyvcsereberére is lehetőség nyílott a Kulturális Központ teraszán: a polcokra kirakott könyveket minden „őrzés” nélkül lehetett forgatni, s helyükre esetleg egy megunt sajátot tenni – így vándorolhat tovább térben és időben legszemélyesebb kultúránk is.

Laik Eszter

Fotók: MTI (1.)

www.belfoldihirek.com (2.)

www.nefmi.gov.hu (3.)

Laik Eszter (4., 5.)

További képek az eseményről: