Szemben a trenddel? – Kemény Lili Madaram verseskötetének bemutatója
Szép számban gyűlt össze a közönség a Budapest szívében található Kalicka Bisztróban, ahol – mintegy a hivatalos bemutató főpróbájaként – első ízben prezentálták a fiatal költőnő, Kemény Lili Madaram című debütáló kötetét.
Szemben a trenddel?
A Fehér Renátó fiatal költő moderálta estsorozatban általában a legfiatalabb költőnemzedék jeles tagjai, főként a József Attila Kör írószervezet köré csoportosuló szerzők szerepelnek. A közönség soraiban is többnyire fiatal költők-irodalmárok foglaltak helyet, jórészt a meginterjúvolt szerző nemzedéktársai, ám feltűnt a sorok között egy-egy idősebb prominens alkotó is, aki megtisztelte jelenlétével az eseményt. Fehér Renátó először a pályakezdésről, a Sárvári Diákírók-Diákköltők Országos Találkozójáról faggatta Kemény Lilit, ahol egyébként mind a kettejükre korán felfigyelt a szakma (Lásd: A sárvári díjazottak írásai – Kemény Lili verse). Majd szó esett a Körhinta Kör nevű fiatal költőcsoportról (lásd: Játszmák spontán Körhintán, avagy egy titkos állatfaj esete a vad ellenzékiség), melynek ugyancsak mind Kemény Lili, mind pedig Fehér Renátó tagja. Az ifjú költőnő elmondta, hogy mindössze tizennégy éves volt, mikor beléphetett e körbe, ám már ekkor igyekezett komolyan venni a szakmát és megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. A Körhinta Kört többek között szokás az immár feloszlott Telep Csoport egyik utódjának is tekinteni a fiatal magyar irodalmi diskurzuson belül, arra a kérdésre azonban, hogy Kemény Lili mennyire tekinti magát egy új, a Telep által megkezdett hagyomány folytatójának, mindenképpen nehéz válaszolnia, még akkor is, ha költészetéből egyértelműen kimutatható valamiféle Telep-hatás, miként az jellemző a Körhinta Kör és a JAK fiatal szerzőire.
A Petri György-díjjal kitüntetett, mindössze tizennyolc éves költőnő első kötete a díj folyományaként a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg, s ez mindenképpen nagy lehetőség a pályakezdésre, ugyanakkor nagy felelősség is. Fehér Renátó ez irányú kérdésére Kemény Lili szerényen mindössze annyit válaszolt, hogy ha nem kapta volna meg a Petri-díjat, akkor is minden bizonnyal hamarosan megjelent volna az első kötete, bár még nyilván nem a Magvető Kiadó gondozásában. A Petri György-díj kapcsán szó esett magáról Petri Györgyről is, aki, mint megtudhattuk, implicit hatást gyakorolt és gyakorol Kemény Lili költészetére, noha egyértelmű intertextuális idézeteket vajmi keveset találhatunk akár az első kötetben, akár más versekben. Petri mellett erősen hatott még a fiatal költőnőre Szergej Jeszenyin poézise is, talán ez adja a verseiben olykor megszólaló mágikus hangvétel alapját. Ezzel párhuzamosan magától értetődő kérdés, hogy milyen hatást gyakorol Kemény Lilire Kemény István költészete. Hiszen nem titok, hogy a fiatal költőnő a kortárs középnemzedék jeles alkotójának lánya, apja életművének valamiképpen feltétlenül hatnia kellett rá. Kemény Lili erre a felvetésre elmondta: több alkalommal írta meg gyakorlatilag ugyanazt a képet, mint korábban apja, de anélkül, hogy ismerte volna azt a bizonyos verset. Ez a hatás tehát sokkal inkább a családi kapcsolatból adódó hasonló világlátásból fakadhat. Fehér Renátó arról is faggatta a költőnőt, hogyan tud egyszerre több művészeti ágban tevékenykedni, hogyan ötvözi vagy különíti el egymástól azokat. Hiszen Kemény Lili jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem elsőéves, filmrendező szakos hallgatója, emellett testvérével közösen alkotják a Kisszínes Zenekart, valamint rajzol, tehát, ha nem is professzionális szinten, de képzőművészettel is foglalkozik. A szerző válasza az volt, hogy e különböző művészeti tevékenységeket igyekszik egymástól teljesen külön kezelni, filmrendező-tanonci énje semmiképp sem keverhető össze költői vagy zenészi-előadói énjével.
A moderátor megjegyezte, hogy a Madaram című kötet egyik utolsó, Kedves nemzedékem című ciklusa generációs kérdésekre reflektál. Kemény Lili szerint a nemzedék definíciója egyáltalán nem olyan egyszerű, hogy a pár éven belül született, nagyjából azonos szociális hátterű, képzettségű és világlátású fiatalokat kikiáltjuk nemzedéknek, hiszen a világ ennél sokkal heterogénebb. A választ talán nem is lehet egyértelműen megadni egy ilyen kérdésre, s bár azok a bizonyos versek valóban egy nemzedéket igyekeznek megszólítani, valahol összefüggenek a költő közéleti szerepvállalásának igényével. Megjegyzendő, hogy Kemény Lili semmiképpen sem tartja magát trendi szerzőnek, törekszik reagálni a társadalmi-közéleti eseményekre, ez pedig szorosan összefügg egy nemzedéknek is nevezhető csoport élményvilágával. A kortárs magyar lírában a közéleti szerepvállalás manapság egyáltalán nem elterjedt vagy széles körben elfogadott jelenség, éppen ezért mindenképpen szimpatikus vonása lehet egy fiatal szerzőnek, ha ezzel a tendenciával következetesen és nyíltan szembemegy. Az alig több mint egyórás estnek vitathatatlanul erénye volt, hogy a viszonylag szűk időkeretet legalább annyi felolvasás, mint amennyi beszélgetés töltötte ki, a mintegy negyven verset tartalmazó, rövid első kötetből legalább húszat felolvasott a szerző. A közönség részéről az est mindenképpen osztatlan sikernek könyvelhető el, pláne, hogy Fehér Renátó kiemelte: ez alkalommal mindössze afféle nyilvános főpróbáról volt szó, hiszen a kötet nagyobb volumenű, hivatalos, a kiadó által szervezett bemutatójára csupán november 28-án kerül majd sor a Hadik Kávéházban.
Kántás Balázs
Fotók: Hegedűs János
