Bemutatkozott a nemrégiben alakult magyarországi Libri Kiadó a harmadik Nagyváradi Könyvmaratonon. A könyvkiadói és kereskedői elképzelésekbe Sárközy Bence és Halmos Ádám, a kiadó igazgatói avattak be. Többek között megtudhattuk: céljuk nemzetközi szinten is érvényesíteni a magyar nyelvű kiadványokat.

Jót kiadni és jól eladni

Sárközy Bence, a Magvető leköszönt szerkesztője, Halmos Ádám, a Nyitott Könyvműhely volt vezetője és Balogh Ákos, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. tulajdonosa a Libri Kiadó megalakításával új színfoltot vitt be a magyar könyvpiacra. Úgy gondolják, hogy a magyar szépirodalmi kiadványoknak be kell kapcsolódniuk a világirodalom körforgásába. Céljuk minél szélesebb réteghez eljuttatni azokat a szépirodalmi, ismeretterjesztő könyveket, amelyek mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten meghatározó jellegűek. Az emberek Magyarországon azokra a szerzőkre kapják fel a fejüket, akik külföldön is elismerésre tettek szert, ezt bizonyítja Grecsó Krisztián, Dragomán György vagy Tóth Krisztina pályája is – mondta Sárközy Bence a kiadói politikájukkal kapcsolatban.
Sárközy és Halmos tulajdonképpen közös múltját és tapasztalatát „pakolta egybe”, ennek mentén próbálnak együtt dolgozni. Az új kiadónak két főszerkesztője, két igazgatója van, ami lehetőséget ad arra, hogy szélesebb spektrumban lássanak bizonyos elképzeléseket, így összetettebb lesz a döntéshozatal folyamata is.
A Nyitott Könyvműhely – amint azt Halmostól megtudhattuk – Magyarországon közepes méretűnek számított, az első 20-25 könyvkiadó között szerepelt, évi 40-50 könyvet publikált, és viszonylag gyorsan növekedett. „Olyan könyvkiadás volt a cél, ami egyben piacképes is” – hangsúlyozta Halmos, és ezt az elképzelést a Librivel kapcsolatosan is fenntartja. Hozzáfűzte: a Nyitott Könyvműhely mind a szerzőket tekintve, mind pedig szellemiségében tovább él a Libri Kiadóban.
Sárközy Bence huszonnégy éves kora óta a Magvető Kiadó főszerkesztője, már bölcsészként is olyasvalamit szeretett írni, amit többen is elolvasnak. Tehát a kiadványoknak szerinte is piacképeseknek kell lenniük, el kell jutniuk a lehető legszélesebb réteghez. Sárközy mintegy 25 kötetet szerkesztett a Magvetőnél, köztük olyan elismert szerzők kéziratait, mint Grecsó Krisztián, Jónás Tamás vagy Spiró György. Szeretné azonban saját magát is kipróbálni könyvkiadóként. Akárcsak korábbi munkahelyén, a Librinél is nagyon fontosnak tartja a szerzők nemzetközi megismertetését.
Szűcs László kérdésére, hogy hogyan tud hatékonyan együttműködni a könyvkiadó és a könyvkereskedő, a meghívottak elmondták: Magyarországon ma már a Bookline az egyetlen értékesítő, amelyik nem működik könyvkiadóként is. A magyar könyvpiac ezt az utat választotta. A Libri megpróbálja etikusan és hatékonyan egybefonni a két tevékenységet. Magyarországon a könyvkereskedés és könyvkiadás egy érdekképviselet jogi szempontból is, nincs rá törvény, hogyan kellene ennek jól működnie. Külföldön szabott áras könyvek vannak, ott más a helyzet.
Sárközy Bence arra a kérdésre, hogy átcsábít-e a Magvető Kiadótól szerzőket a Librihez, elmondta: nem célja az ilyesmi. Íratlan szabály, hogy a szerzőnek hűnek kell lennie a kiadójához; ha elégedett, akkor ez természetesen így is működik, amennyiben nem, akkor nyilván váltani fog más kiadóra. Katalóniában az ügynökök a kötetek érdekében a kiadók között mozgatják a szerzőket, és ez teljesen természetes – magyarázta Sárközy.
Az esten szó volt az e-book térhódításáról is. Ennek kapcsán megállapították, hogy Magyarországon még nincsenek meg a technikai feltételei, körülbelül három-öt év szükséges az új olvasási módozat elterjedéséhez. „Igazából nem az fontos, hogy az emberek milyen eszközt használnak az olvasáshoz, hanem hogy olvassanak” – vélte  Sárközy.

Varga Melinda