Három tehetséges költőt is felfedeztek a hétfői Bretter György Irodalmi Kör Anonymus-estjén, ahol csaknem negyven ember verődött össze. A népszerű irodalmi rendezvényen Lovassy Tamás, Benedek Szabolcs és Miholcsa Zsombor ígéretes pályakezdő költőknek bizonyultak, a kör vezetősége úgy döntött: a közeljövőben a szerzők egyéni estjeire is sor kerül.

Új tehetségek a Bretteren

A hagyományokhoz híven, az idei Bretter évadeleji rendezvényei közül sem maradt ki az Anonymus-kör, amelyre bárki hozhat magával egy vagy akár több saját vagy más alkotótól származó szöveget – ezek felolvasása név nélkül történik. A művekről a közönség mennyország, purgatórium és pokol kategóriákban szavazhat, az est végén pedig felfedik a szövegírók nevét. Minden azon múlik, hogy az irodalomkedvelő és -művelő hallgatóság milyen hangulatában van, melyik műfajt, stílust részesíti előnyben. A korábbi évek egyik Anonymus-estjén egy Weöres Sándor-verset majdnem pokolra küldtek, egy másik alkalommal pedig Dante Isteni színjátékának részlete is meglehetősen sok elmarasztaló voksot kapott, de a kortárs befutott szerzőket sem kímélték, főként akkor, ha nem jöttek rá, ki írta a felolvasott verset. Az Anonymus más érdekességeket is tartogat: ilyenkor azok a pályakezdő szerzők is elhozzák szárnypróbálgatásaikat, akik még nem mutatkoztak be nyilvános irodalmi fórumokon és a publikáláshoz sem volt még elég bátorságuk.

A hétfői kör ezúttal nem kárhoztatott el élő vagy holt klasszikusokat, viszont három tehetséges fiatal költőt is felfedezett.
Lovassy Tamás, Benedek Szabolcs elsőéves teatrológia szakos hallgatók és Miholcsa Zsombor másodéves gépészmérnök szakos diák foglalhatta el a dobogós helyeket.
Lovassy Tamás három verset hozott magával – a Párizsi bolyongás, illetve Egyszer elfogyunk című művek kapták a legtöbb paradicsomi szavazatot. Az Irodalmi Jelen kérdésére Lovassy elárulta: nem csak verset, hanem drámát, sőt szépprózát is ír. „Annak ellenére, hogy mindenki azt mondja, prózában sokkal erősebb vagyok, én mégis inkább a verset választom”. A versírásnak objektív okai is vannak: rövidebb idő alatt elkészül. A fiatal költő nemrég a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem által meghirdetett dráma- és kritikapályázaton első helyezést ért el, a Vale-búcsú című drámával, amelyet hamarosan a Látó Szépirodalmi Folyóiratban olvashatunk.
Benedek Szabolcs annak ellenére, hogy a reáltudományokat részesítette előnyben a Bölcsészkarral szemben, úgy érzi összeegyeztethető a versírás a gépészmérnöki szakmával. Egy éve foglalkozik komolyabban irodalommal, és leginkább a szerelem témájához vonzódik, gyakran ír melankolikus hangvételű verseket. Az esten a Döntés helyett, Holtpont előtt, Nem tavasz című alkotásaival bizonyította tehetségét.
Miholcsa Zsombor pár soros Tegnap a verssel című alkotását a jelenlévők először egy jó viccnek gondolták, és arra tippeltek, hogy valószínűleg csak a beígért beherowska kedvéért mutatta meg magát az ifjú poéta. Ennek ellenére a verset a mennyországba küldték. Mint az kiderült: Miholcsa a költészetet komolyan veszi, a versek mellett a filozófia és a színház érdekli leginkább, négy évet járt színjátszó körre és a Salamon Ernő Irodalmi Körben próbált elsajátítani bizonyos irodalmi szakmai fogásokat. Kedvelt olvasmányai Kosztolányi-, Krúdy- és Becket-művek.
Izgalmas szövegnek bizonyult még Pál Zsuzsanna magyar–angol szakos hallgató A hangya című erotikus hangvételű novellája is, ám a második felolvasott prózai írást, a Fecskék címűt a közhelyes megfogalmazás és téma végett kegyetlenül pokolra küldték.
Hallhattunk egy regényrészletet is Vass Ákos tolmácsolásában, de a költő homályban hagyta a szerző nevét, arra hivatkozván, hogy félig kész alkotásról van szó. Bréda Ferenc szerint viszont ez volt az est legjobb felolvasott műve, a hallgatóság csak azért nem szavazott rá, mert megijedt a szövegtől.
A következő Bretter-kör meghívottja Bálint Tamás lesz, aki legújabb műveit hozza magával. 

Varga Melinda