Az idei Faludy György Irodalmi Fesztivál nemcsak kortárs költőket mutatott be a diákságnak, hanem a társművészeteket is bevonta programjába. A képzőművészeti és zenei diákpályamunkák Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János írásművészetéhez kapcsolódtak, de Faludy Györgyét is a kiállított portrék között láthattuk. A sepsiszentgyörgyi Próba Után Lacikánál Borozunk nevű zenekar Kovács András Ferenc megzenésített verseit, míg Orbán Ferenc Pilinszky-dalokat adott elő.  Színházi produkciókban sem volt hiány.

Faludy Feszt társművészetekkel 

Muzsikabundák

A zene valamikor szerves része volt a költeménynek, és manapság is egyre gyakrabban talál egymásra ez a két művészeti ág, amint ezt az idei fesztivál is bizonyította.
A Próba Után Lacikánál Borozunk zenekar létrejötte Kovács András Ferencnek, illetve Jack Cole daloskönyvének köszönhető. A Képeslap a semmiből címet viselő lírai koncert már több erdélyi városban nevettette meg a közönséget, és a Faludy Feszten is jókedvre derítette a hallgatóságot. Márton Lóránt színművész, a zenekar frontembere 2009-ben egy jótékonysági koncert kapcsán hívta össze barátait, ahol néhány verset adtak elő Jack Cole daloskönyvéből. A zenekar Szent György-napi sikeres fellépése további Kovács András Ferenc-versek megzenésítését eredményezte, jelenleg tizenhat dal van a tarsolyukban, amelyeket kiváló színpadi mozgással, zenei hozzáértéssel és nem utolsósorban páratlan humorérzékkel szólaltatnak meg. Márton Lóránt a főiskolán találkozott a költőhatalmasság verseivel, akkor szerette meg azokat, ennek is köszönhető, hogy Kovács András Ferenc alkotásaira írt zenét a csapat.
A fesztiválon Pilinszky János versei is megkapták a meleg muzsikabundát. A diákpályázat zenekategóriás díjazottai, Lokodi András és Hideg Domokos dolgozatainak tanúsága szerint Pilinszky a tizenéves diákok körében is kedvelt. További népszerűsítéséhez minden bizonnyal hozzájárultak a Pilinszky-dalok Orbán Ferenc előadásában, aki így vallott megzenésítéseiről: „Egy szerencsés baráti találkozás által kerültem közel Pilinszky írásművészetéhez, valamikor a  ’90-es évek közepe táján. Akkor még nem voltak közösségi portálok, e-mailek, de nekem nagyon sok levelező társam volt, a csúcsidőben 12 levelet kaptam. Az egyik levélben mindig volt egy Pilinszky két- vagy négysoros is. Az elején csak tetszett, de utána kezdtem érezni, hogy ezek a versek nem csak egyszerű versek, saját magam is felfedeztem bennünk. Szerintem csak úgy van értelme akár versben, akár prózában más emberek gondolatait zene útján is megörökíteni, ha te is átérzed az üzenetet, mondanivalót.”
A megzenésített versek kapcsán nem szabad megfeledkezni a Kolozsvári Barátaink Zenekarról sem, amely a Faludy Fesztivál alkalmából jött létre. A rendezvény törzsvendégeként tavaly és idén is számos ismert kortárs verset adtak elő közkedvelt könnyűzenei együttesek dalai mellett. A diákpályázat zenei kategóriájának zsűrizését is ők vállalták el.

Portrék: Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky és Faludy

A képzőművészeti pályázatra csaknem annyi diákpályamunka érkezett be, mint az irodalmira, a zsűrinek mintegy nyolcvanhárom alkotás közül kellett kiválogatni a dobogós helyezetteket. Nem volt könnyű, sok tehetséges fiatal jelentkezett. Az alkotásokból a fesztivál ideje alatt működő Faludy Caféban kiállítás nyílt, a munkák pedig az Antropocentrum egyesület tulajdonában maradnak.
Balázs József festőművész, zsűritag szerint nagyon színvonalas tárlatot sikerült tető alá hozniuk. Társai Ferenc Zoltán és Magyari Annamária képzőművészek, valamint Kassay Péter, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője voltak. A pályázatok elbírálásánál a tehetséget és az egyszerű kifejezésmódot díjazták, legfőbb céljuk a fiatal ígéretek felkarolása volt. Az első díjat végül György Noémi, a másodikat Ambrus Adalbert, a negyediket Bodó Örs Levente vihette haza.
„Anyagi kereteink függvényében megpróbáltunk vonzó díjakat, pénzjutalmakat kitűzni az egyes pályázati kategóriákra, abból az elgondolásból, hogy serkentsük és bátorítsuk az ifjúságot. Mivel a fesztivál Pilinszkyről és Nemes Nagy Ágnesről szólt, ahol érdemes volt valamiféle tematikai megkötöttséget előírni, ott azt megtettük. A képzőművészeti anyag az egyesület tulajdonában marad, úgy gondoltuk, hogy ezeknek a képeknek tükrözniük kell az adott évi fesztivált” – mondta a diákpályamunkák kapcsán Farkas Wellamann Endre. 

Színpadi őrületek

A fesztivál idén színházi előadásokban is bővelkedett. Színvonalas produkcióval rukkolt elő a Kolozsvári Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület színjátszó csoportja. A tizenöt fős fiatal társulat Friedrich Dürrenmatt Fizikusok című darabját dolgozta fel. Játékuk nem tűnt amatőrnek, annak ellenére, hogy ez volt az első bemutatkozásuk. Nem akarták könnyű darabbal kezdeni színjátszó tevékenységüket, ezért választották a Fizikusokat. A bolondokházába menekült atomtudósok története iróniával boncolja a tettekért vállalt felelősség súlyos kérdését. A fiatal előadók az abszurdot szerették volna megragadni, az emberi normalitást felülírni, ezért is láthattunk az előadásban időnként férfi szereplők helyett nőket, nők helyett pedig férfiakat.
De nemcsak a diákszínjátszók előadása szólt az őrületről. A Figura Stúdió Színház A Téboly hétköznapjai címen improvizatív kísérletet, úgynevezett álomjátékot mutatott be.  A társulat tagjainak egy nem létező környezetet, elképzelt cselekedeteket kellett megkomponálniuk egy hét műhelymunkával. Ehhez társította Katona Imre drámaíró, rendező A téboly hétköznapjai szövegkönyvét, így állt össze a rendhagyó előadás, amely számos olyan tragikomikus helyzetet tárt a nézők elé, amelyek a mindennapokban is megtörténhetnek. Furcsa szokások, tudatalatti gesztusok alakítják a színpadon rohangáló szereplők viselkedését. Az inkább felnőtt közönségnek szóló produkció humoros jeleneteit a kisebb színházrajongók is élvezték.
Szintén sikeres próbálkozás volt Mihály Alpár Szilárd monodrámája, amely Karinthy Ferenc Bösendorfer című színpadi művére alapoz. A darab egy magányos férfi történetét dolgozza fel, aki azzal szórakozik, hogy újsághirdetésekre telefonál különböző álneveken. Az előadásban két magányos ember találkozik, a férfi, aki különböző karaktereket megformálva hívogatja fel az embereket, és áldozata, az idős, egyedül élő hölgy, aki zongoráját szeretné eladni.
A Faludy Fesztivál idei kiadásának színpadi produkciói közül említésre méltó még Vidovenyecz Edina egyéni zenés előadása, a Cserháti Zsuzsa emlékének ajánlott Boldogság, gyere haza, amelyet Csurulya Csongor rendezett.
 

Varga Melinda