Tartalmas irodalmi rendezvényekkel, színvonalas koncertekkel ünnepelte 9. születésnapját a Bulgakov Irodalmi Kávéház. A programban idén is, akárcsak a tavaly, a kortárs szerzők voltak túlsúlyban. A „Kilenc élete van, mint a macskának” születésnapi mottó Kolozsvár egyetlen Irodalmi Kávéházának sikeres működésére utal, amelynek során nemcsak a céhbelieket, hanem a kikapcsolódni vágyó diákokat, fiatalokat is megszólítja.

„Kilenc élete van, mint a macskának” 

Bulgakov-születésnap Muszka Sándorral és fiatal költőkkel

A születésnap első napja a könnyűzenéé volt: Homonnai Varga András flamenco-gitárkoncertje nagy sikert aratott. A kolozsvári születésű, de már külföldön is elismerésnek örvendő zenész nem először szerepel a Bulgakov szórakoztató színpadán, hiszen a nemrégiben elkészült új kerthelyiséget is az ő koncertje nyitotta meg. Homonnait Bogdan Boacă és Bodor Balázs kísérték.
A kávéház fő profilja azonban az irodalom, ezért a zenés napot követően Bálint Tamás, Gáll Attila, Horváth Előd Benjámin, Potozky László, Székely Örs, Varga László Edgár, Vass Ákos olvastak fel írásaikból. Bálint Tamás legújabb kötete, a Visszaút a fekete folyón anyagából válogatott, többek között a Kárhozat útja című verset olvasta fel. A stílusára kevésbé jellemző erotikus tartalom újdonság volt a líráját jól ismerő hallgatóságnak. Potozky László készülő kötetének anyagát hozta, de újabb novellákat is hallhattunk tőle, míg Gál Attila és Horváth Előd Benjamin versekkel rukkoltak elő.

Az esten a legfiatalabb, kötettel még nem rendelkező szerzők is szót kaptak. Varga László Edgárt eddig csak lírai oldaláról ismertük, most azonban egy novellát is felolvasott, amelyre a jelenlévő szakmabeliek is pozitívan reagáltak. Vass Ákos költészete fiatalos, meghökkentő, nem mellőzi olykor a vulgáris szavakat sem, mindenképpen új hang a fiatal pályakezdők között. Székely Örs kiválóan kezeli a formát a most felolvasott szövegekben is, bár verseiben felfedezhető itt-ott néhány költőfejedelem hatása. Újdonságként prózaverset is hallhattunk tőle.
A felolvasást Muszka Sándor estje követte. A három kötetes szerzőt Erdélyben nemcsak versei révén ismerik, ő alapította Székelyföld első punk zenekarát, a Vibrátort, valamint stand-up comedyként is előadott, székely humorra alapozó prózája is nagy sikernek örvend.
Aki arra számított, hogy egy megszokott, komoly, jól megfontolt, a szövegek kritikai vetületére koncentráló bevezetést hall Muszka Sándor legújabb verseiről, annak valószínűleg csalódást okozott ez az est, viszont aki a humorosabb, könnyedebb kérdéseket és válaszokat kedveli, nagyon jól szórakozhatott. Muszkát Márkus András költő mutatta be. Róla mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy felveszi a komoly kritikusi köpönyeget és szemüvege mögül rávilágít a bemutatandó szerző erényeire, na meg hibáira.
A moderátor mellőzte is a Muszka szövegeiről való véleménynyilvánítást, ehelyett gyorsan a dolgok közepébe vágott és kérdezett, jobban mondva igyekezett zavarba ejteni a meghívottat. A „mióta írsz” kérdésre Muszka Sándor meglehetősen őszintén és komolyan válaszolt, első versei körülbelül így festettek: „Nem megyek én iskolába, inkább mászok fel a fára”. Tulajdonképpen Ady Endre versei tették rá az első komolyabb hatást, minek következtében eldöntötte, hogy ilyeneket ő is megpróbál írni. Aztán rengeteget olvasott, és elhatározta, hogy átírja Mózes Attila egyik novelláját egy pályázatra. Első kötetének anyaga Kolozsváron íródott, amelyet az Erdélyi Híradó Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy karolt fel, akárcsak az ezt követő két Muszka könyvet.
A „miért írsz” és „milyen verseket írsz” kérdésekre Muszka viccesen válaszolt: „Ez olyan dolog, hogy senki sem érdekel, de csinálom, olyan vagyok, mint Fekete Pákó, és szép verseket írok”. Miután Márkus András maga is meggyőződhetett arról, hogy ilyen kérdésekkel hiába faggatja a költőt, kissé komolyabbra fogta: punkzenész múltjáról, valamint a stand-up comedyként is ismeretes szövegek születéséről kérdezte a költőt.

A válaszokból kiderült, hogy a Vibrátor zenekar a kilencvenes években alakult, ez volt Székelyföld első punk zenekara. A baráti társaság idővel feloszlott, volt, akinek be kellett vonulnia katonának, volt, aki továbbtanult vagy egyszerűen más városba költözött.
A stand-up comedy történetéről megtudhattuk, hogy egy irodalmi fellépés apropóján kezdett el Muszka ezzel foglalkozni. A Művészetek Völgyébe kapott meghívást, valami vicceset kellett volna felolvasnia. Akkor viszont még nem voltak ilyen jellegű írásai. A vonaton utazva szerencsére találkozott székely vendégmunkásokkal, akik meséltek saját magukról. Muszka ezeket a történeteket írta le, majd adta elő. Mint mondta, annak ellenére, hogy nagy sikert arat velük, nem szereti őket előadni. „ Nem az én műfajom” – jelentette ki. Felolvasni szereti, valószínűleg készít is belőle egy könyvet, de ő nem stand-up comedy mester.
Az irodalmi estet a NemEZ zenekar és fergeteges buli zárta.

A vers idővel nemesebb, akár a jó bor

A Bulgakov Kávéház születésnapi rendezvényeinek irodalmi részében Márkus András Kolozsvári orgia című könyve is terítékre került. Az Ulpius-ház Könyvkiadó gondozásában megjelent mű Magyarországon gyakorlatilag a szerző bemutatkozó kötete, mivel az első kettő visszhangja nemigen jutott el határon túlra. László Noémi költő humorosan ugyan, de meglehetősen kínos kérdéseket tett fel a pályatársnak.
 

„Amennyiben nem csupán a tömény italokra, hanem a lírai termékekre is érvényes a mondás, hogy az idő teltével jobbak, nemesebbek lesznek, akkor elmondatjuk, hogy Márkus András Úr ismét nemesedett egy adagot – sikerült immár háromszorosan a vers lovagjává ütnie magát” – vezeti be László Noémi a fiatal poéta kötetét.  És rögtön hozzáteszi, hogy a szerző ezúttal sem vált a hölgyek lovagjává, eddigi életművének mindhárom darabja arról tanúskodik, hogy hadilábon áll velük, pedig nagyon szereti őket. Talán ezzel is magyarázható, hogy verseiben a hölgyek rendszerint térden teszik tiszteletüket – utal a szerző erotikusabb hangvételű írásaira. Márkus András fiatalon, 17 évesen lett első kötetes költő, az irodalmi köztudatban szemtelen, vulgáris, mindenkinek odamondó stílusával vált ismertté és ezt a verselő módot máig sem vetkőzte le. A Kolozsvári orgia előző két – Álomban macskát szült a nőm és Ki lesz a barna lányban című – kötetének válogatott verseit tartalmazza, valamint magába foglal egy új ciklust, az Asszonybőr kabát címűt is.
László Noémi szerint ez az orgia nem föltétlen kolozsvári, hiszen semmiféle helyi jellegzetességre, műemlékre, utcára nem ismerhetünk rá. Viszont feltételezhető, hogy ez a befutás kötete, ha már ilyen fiatalon válogatott versekkel rukkolt elő a szerző.
Márkus elmondta: ez tulajdonképpen egy bemutatkozó szöveg Magyarországon, hiszen előző két kötetéről keveset hallottak odaát, ezért csupán valaminek a kezdete és semmiképpen nem a befutást jelzi előre. Az Ulpius-ház Könyvkiadót Szálinger Balázs közreműködésével ismerte meg, és szerencsésnek véli magát, hogy itt publikálhatott, hiszen ez az egyetlen olyan kiadó, amely eljutatja az olvasóhoz a könyvet, nem pedig az történik, mint más szépirodalmi kiadóknál, hogy körbeolvassák egymást.
A Kolozsvári orgia tulajdonképpen stratégiai húzás is, a Paraszttartók kézikönyve megjelenését kívánja előkészíteni. Ez a prózai szöveg egy középkori úrról szól, aki önkényesen bánik a parasztjaival. A mű nem földművelő nagyszüleinket akarja bántani, a korban sokkal messzebb helyezkedik el és célja az olvasó szórakoztatása.
Legutóbbi verskötetében a szerző egy-két, maximum három témát boncolgat, ezek nagyjából a szebbik nem és az erotika köré csoportosulnak, vagy az alkohol, a kocsmai lét körül ólálkodnak – véli László Noémi. „Márkus kötetét olvasván kétségtelenül meg kell oldani a rejtélyt: mit keres egymás mellett Izolda, de Sade marki, a páva, a halálkupon, a fácántolvajok, az örömlány, a fehércseléd, a tangó, a keringő, a pálmafa, a szatír és a ketrec, illetve mi történik, ha Márkus András kötetéből kivonjuk Orbán János Dénest, a maradékot elosztjuk Arthur Rimbaud- val, és az így nyert korpuszt Szőcs Géza, illetve Zudor János szerint transzponáljuk; marad-e még valami érdemleges, amibe Francois Villon belefeledkezne” –teszi fel a nagy költői kérdést László Noémi.
Arra a kérdésre, hogy kinek írja verseit, Márkus elmondta: nincs meghatározott célközönsége, úgy véli, elsősorban a fiatalok olvassák, de akad egy-egy idősebb rajongója is. Azt is megtudhattuk, hogy nem az éhező poéta státusát élvezi, jelenleg megél az írásból, ami ebben a szakmában ritkaság. Elárulta továbbá, hogy előnyben részesíti a kötött formát, amellyel Orbán János Dénes segítségével már 13 éves korában megismerkedett.
Márkus nemcsak az erotika és a hölgyek, a kocsma trubadúrja, ahogy László is rávilágít, időnként izgalmas képeket használ , vizuálisan is jól kiaknázható helyzeteket: „ egy néger áll a jégmezőn”, „berúgsz és közben elviszik az utcát, hiába áll  a hátadon egy nyálas postabélyeg”. De a transzcendencia sem áll távol tőle: „Hát vedd le hősünk lelkéről a bűnt, s hátáról a rozsdás fémkeresztet”.
Az ironikus, de semmiképp nem rosszindulatú vitaindító a szerzőben is visszhangra talált. Mint mondta, ez volt élete legjobb könyvbemutatója.

A hivatalnok költő versjelentése

A Bulgakov kávéház születésnapi programjának irodalmi záróakkordjaként Lakatos Mihály Bolhaszerenád című könyvének bemutatójára került sor, majd Muszka Sándor stand up comedy előadását láthatta a közönség.

„A kötetre alapvetően csöndes visszafogottság, bensőségesség, némi rezignáció jellemző, de ezt időnként jól ellensúlyozza egy-egy merész, polgárpukkasztó, odatenyerelő témájú és stílusú vers, melyek kizökkentik a befogadót a líraian lebegős, kontempláló, emlékező hangulatból. Ez a váltakoztatás izgalmassá, „kiszámíthatatlanná" teszi a kötetet” – olvashatjuk a Lakatos Mihály verseskötetéről megjelent kritikában. Az esten felolvasott szövegek is alátámasztják ezt: a szerző hol elmereng a metafizikai kérdések felett, hol szarkasztikus hangnemben szidja a világot, hol finom lírai hangon szólítja meg a nőket. Stílusa semmiképpen sem unalmas, talán azért is, mert ezek a versek csaknem húsz év munkáját foglalják össze.

A Bolhaszerenád két ciklusra tagolható: az elsőben a költő a nagyon apró dolgok metafizikájára figyel, mint a homokszem, a bolha; meglepő intuícióval éli bele magát élethelyzetekbe. Ugyanakkor a hazátlanság, a bizonytalanság érzése is kicsendül a sorokból. A második ciklus: az Indul a szerelem, ENTER című a szebbik nemet verseli meg –magyarázza az egybegyűlteknek Bálint Tamás, az est moderátora.
A kötet az 1988 és 2010 között született költeményeket foglalja magába. Lakatos először verssel szeretett volna betörni az irodalomba, de aztán, többek között Fekete Vince tanácsára, úgy döntött, hogy inkább prózával próbálkozik. Utólag sajnálja, hogy régebbi versei nem jelentek meg hamarább.
Hogy a vers és a próza között van-e valamiféle közös vonás, kiegészítik-e egymást – erre a kérdésre a szerző elmondta: ezek a dolgok így jönnek, nem lehet megmagyarázni, értékelni, van, amit prózában érdemes megírni, van, ami verset kíván. Ír olyan verseket is, amelyeknek történetük van. A szerelmes versek kapcsán megtudtuk: sikeres szerelmekről sosem ír az ember verset. Néhány fiktív történetet leszámítva a szerelmi líra nem a boldogságból ihletődik. Lakatos egyébként első versét Szente Magda álnéven szerette volna közölni a Népszabadságban, azonban a szerkesztő személyes találkozót kért tőle, hogy elbeszélgessenek, így érhető módon elmaradt ez a publikáció, majd később a Helikon hasábjain látott napvilágot az a bizonyos szerelmes szonett.
Bálint Tamás úgy látja, hogy a költő Villon, Baudelaire, Catullus stílusában versel, lírája hol szarkasztikus hangvételű, hol pedig reneszánsz jegyeket ölt magára.  Tudni kell, hogy a meghívott szívesen játszik harmonikán, ezért versei nagyon muzikálisak. Kedvenc költői közé tartozik Áprily Lajos, a zeneiséget, a kötött formát részesíti előnyben.
Lakatos Mihály nemcsak költőként, hanem műfordítóként, próza- és drámaíróként is elismert  a szakmai körökben. Emellett a magyar államigazgatás ügyes-bajos dolgait intézi, hiszen a kulturális államtitkárság Határon Túli Magyarok Kulturális Osztályának vezetője. Elárulta: elég nehezen fér meg a kettő egymás mellett, viszont a hivatalnoki szakma is nyújthat ihletforrást, lehetséges, hogy az elkövetkezendőkben ezzel kapcsolatban olvashatunk majd tőle újabb írásokat.
A könyvbemutatót Muszka Sándor stand up comedy műsora zárta, ezt követően pedig, mint ahogy az előző napokban is történt, fergeteges bulival ünnepelték a kilenc éves Bulgakov Cafét.

Varga Melinda