Irodalmi Jelen

Könyvhét előtt: a Szent István Könyvhét

2011. május. 18. - 10:59

Megnyílt a Szent István Könyvhét, Hárs Ernőt Stephanus-díja alkalmából Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta. Az ünnepségen jelen volt a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Czigány György is.

Könyvhét előtt:

a Szent István Könyvhét

Az 1993 óta megrendezett Szent István Könyvhét hagyományos budapesti helyszíne a Ferenciek tere: itt böngészhető a pavilonokban a keresztény szellemiségű kiadók irodalmi és teológiai kínálata, illetve dedikáltathatók a kötetek a szerzőkkel. A hazai és határon túli kiadók nem csak a katolikus egyházat, hanem a protestáns egyházakat és a szerzetesrendeket is képviselik, illetve jelen van több magánkiadó és -terjesztő is. Az ünnepélyes megnyitó a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karának dísztermében Liszt Angelusával kezdődött, melyet a Budapesti Vonósok vonósnégyese játszott el. Liszt maga is a Szent István Társulat alapító tagja volt, bőkezűen hozzájárult Szent Erzsébet legendájának kiadásához, és ez a mű később azonos című oratóriuma szövegkönyvének alapjául szolgált.

Sarbak Gábor, a Társulat elnöke köszöntője után egy-két szóval bemutatta az újonnan megjelent kiadványokat. A gazdag teológiai kínálat mellett megjelent többek között Nírő József Székelyek című regénye (Lazi Kiadó), elindult egy ifjúsági sorozat Jókai, Krúdy és Herczeg Ferenc műveivel a Szent István Társulat gondozásában, kézbe vehetjük Tótfalusi István Magyarító szótárát, melyben idegen szavak magyar változataira tesz javaslatot a szerző (Tinta Kiadó), valamint megjelent a díszterem első sorában ülő, 80. születésnapját ünneplő Czigány György válogatott költeményeinek Nyolcvan nyár című kötete. A költőt külön is köszöntötte Sarbak Gábor.

A könyvheti program ismertetését követően Spányi Antal püspök röviden elmondta a Stephanus-díj történetét, amely a Szent István Könyvhéttel egyidős. A díjat irodalmi és teológiai kategóriában olyan magyar nyelven publikáló szerzőknek adják át az ünnepélyes megnyitón, akiknek művei az egyetemes keresztény kultúra értékeit közvetítik. Eddig összesen harmincnyolcan vehették át az elismerést. Idén teológiai kategóriában Reinhard Marx, irodalmi kategóriában Hárs Ernő vehették át Spányi Antal püspöktől a díjat.

Reinhard Marx laudációját Csaba László közgazdászprofesszor, akadémikus tartotta. A német szerzőt 1996-ban szentelték püspökké, s ugyanebben az évben lett egyetemi tanár Klagenfurtban, szakterülete a társadalomtudományok és a szociológia. 2010 óta bíboros, a Német Püspöki Konferencián a társadalmi és a szociális kérdések felelőse, számos kötete jelent meg e kérdéskörben. A már címében is provokatív A tőke című műve bevezetőjében híres névrokonához ír levelet, melyben szembesíti a jelenleg aktuális társadalmi problémákkal. A kötet, amely Németországban igen nagy vitákat váltott ki, szembesíti a technokrata felfogást a humánus szemlélettel. Leszámol azokkal az utópiákkal, amelyek kiiktatják a magántulajdont, ugyanakkor kísérletet tesz a vállalkozások „rehumanizálására” azzal, hogy a közgazdaságot kiemeli a tisztán matematikai tudományok sorából. Forradalmi gondolatokat oszt meg a szociális felelősségről és segélyezésről, amelyek szerint le kell számolni a munkátlanság kultuszával, a tehetetlen segítségvárással és a kiszolgáltatottsággal. Nem a szegénység, hanem a kitaszítottság az alapvető probléma – állítja Reinhard Marx kötetében, és javaslatot tesz egy újfajta globális szociális piacgazdaság kialakítására. Az emelvényre lépő mosolygós, joviális szerző köszönetében kiemelte az egyházi szociális tanítás lényegét: senki sem felesleges.

Hárs Ernő költőt, műfordítót a díj átvétele után Szentmártoni János méltatta, aki tízéves barátságuk egyik legnagyobb eseményének és külön örömnek nevezte, hogy személyesen köszöntheti ez alkalomból a költőt, akinek műveit az Év Versei antológiába is beválogatta. Az 1920-ban született alkotónak tizennyolc kötete jelent meg, valamint műfordításai francia, német, olasz és portugál nyelvről. Köztük olyan jelentősek, mint Tasso Megszabadított Jeruzsáleme, vagy Petrarca művei. A József Attila- és a Déry Tibor-díjas Hárs Ernő 2009-től a Magyar Írószövetség örökös tagja. Szentmártoni János kiemelte a költő művészetének visszafogottságát, szerénységét, mértéktartását. „Megrendítően vet számot verseivel, de ebben nincs számonkérés, sem bírálat.” Az ünnepi alkalomból jelent meg Hárs Ernő Odüsszeusz visszanéz című verseskötete, Zsille Gábor szerkesztésében, ebből a Ragyogó bűnbocsánat című verset olvasta fel búcsúzóul az Írószövetség elnöke. A díjazott költő egy történettel köszönte meg a dicsérő szavakat. Szegeden, a piaristáknál érettségizett, amely a nyitottság fellegvára volt. Írói indulása egy iskolai dolgozatnak volt köszönhető: Szent Istvánról kellett írni, s ő akkor Arany János erős hatása alatt versben készítette el e dolgozatot, olyan sikerrel, hogy közölték is a helyi lapban. „A mai nappal a kör bezárul – összegezte derűsen történetét Hárs Ernő –, Szent Istvánnal kezdtem, s ma ezzel végzem.”