Nem is tudják, hogy milyen jó a játék!
A ’Homo Ludens’ dolga az, hogy játsszék,
És ne szégyelljen szép verseket írni!

Jelige: Új világ

Elszállana minden embernek mérge

Elszállana minden embernek mérge,
Ha megállnának egy szívdobbanásra,
És nem gondolnának a rohanásra,
Hanem hogy néha pihenni is kéne.

És hogy esténként nyugovóra térve
Ne sajnálják az időt az imára,
És végre úgy tekintsenek egymásra,
Hogy nem a pénz a jó ember ismérve.

Nem is tudják, hogy milyen jó a játék!
A ’Homo Ludens’ dolga az, hogy játsszék,
És ne szégyelljen szép verseket írni!

Mikor veszik észre, hogy a számlákkal,
A Főnök, s Ügyvéd telefonszámával
Csak a Semmit próbálják utolérni?

Láss!

Nézd, nézd meg ezt a világot!
A vég nélküli sirámot,
Az önző, kapzsi ostobát;
Az értelmetlen pusztítást!
Nézd a mások kijátszását,
Nézd az értelem halálát,
Nézd a bűnt és nézd a szennyet,
Nézd, mily mérget kell megenned!
Nézd a halott heverését,
Hitnek már csak a hűlt helyét!
Vagy ha hiszed: a keresztet,
Rajta a Megfeszítettet...

Nézem, mit sorolsz barátom,
Nézem én, – de nem ezt látom!
Látok mosolyt szájszögletben,
Látok csecsemőket ölben,
Látom a fák sarjadását,
A becsület kitartását,
Emberek ölelő karját,
Isten ezer ajándékát!

Lásd hát a Vaskor kiégtét,
És Aranykor visszatértét!
Halld meg, ahogy a nyitnikék
Hittel dalolja: „Élni szép!”
Kóstolj nektárízű borból,
Szimmants friss virágcsokorból!
Érezd a szellő-simítást,
Mely a fáradtnak hoz áldást.
Értsd a Könyvek tanítását,
Érezd át a megbocsátást;
Tudd a szellem örök létét,
És a tett következményét!
S így eszmélvén hidd és éld meg:
Harmadnap feltámadt érted!