Sorsregény vagy szinglitörténet? – ÉS-kvartett A kis kavics-ról
Pontozással kezdődött az értékelés a kritikusi négyesfogat – Károlyi Csaba, Margócsy István, Radnóti Sándor, Takáts József – áprilisi beszélgetésén az Írók Boltjában.
Sorsregény vagy szinglitörténet?
– ÉS-kvartett A kis kavics-ról
Az értékelés során a maximális pontszámot kapott művek mellett – mint Nádas Péter Emlékiratok könyve Károlyi Csabánál, vagy Déry Befejezetlen mondat című regénye Radnóti Sándornál – Lovas Ildikó regénye a pontszámok feléhez közelített, de a főítészek, mint jelezték, idén még szigorúbbak lesznek a könyvekkel.
Károlyi Csaba olvasatában Lovas Ildikó műve egy háromkötetes vállalkozás harmadik darabja. Az előző kettőhöz hasonlóan – Kijárat az Adriára, Spanyol menyasszony – párhuzamos történeteket próbál felépíteni a főhős bácskai életéből, az első könyvnél James Bond figurájának, a másodiknál Csáth Géza feleségének, Jónás Olga alakjának megidézésével. Az írói technika az előző két műnél jobban sikerült, de ugyanezt a laza asszociációs technikát alkalmazva születhet egy még jobban felépített mű a jövőben.
Margócsy István szerint kiolvasható az írói szándék: két különböző női szereplő élettörténete egymásra vetítve egy érdekesnek ígérkező bűnügyi regény fikciójával. Ugyanakkor nincsen kellőképpen megindokolva, mi a közös a jelentős művészi és démoni történelmi figura – Leni Riefenstahl* – és a vidéki tanárnő, Kozma Léni sorsában, melyekből ez utóbbi a jobban megírt rész. Az írói ötlet jó, de nem működik maradéktalanul a könyv egészében.
Takáts József is jobban sikerültnek gondolja a Spanyol menyasszonyt, s Esterházy Estijéből idézte az írói művelet „nagyolás, simítás, csiszolás” hármasságát, melyből itt szerinte csak a nagyolás fázisa valósult meg. Mintha a regényben emlegetett franciakockás füzet anyaga lenne maga az írói szöveg, stilizálatlanul, olykor a mondatok szintjén is problémákat fölvetve. Kár, hogy a jól megoldott részek néhány oldalnál nem tartanak tovább.
Radnóti Sándor sem érezte kellően indokoltnak a névazonosságon kívül a másik szereplő, Leni Riefenstahl* szerepeltetését, habár elismerését
fejezte ki, hogy az írónő mennyire alaposan utánajárt az élettörténetnek, egészen Susan Sonntagig, aki esszét írt a híres-hírhedt Leniről. Várta, hogy a második fejezetben megidézett húszéves Kozma Léni, azaz korábbi időbeli alakja visszatér, de ez a szál elveszett, valamint a könyv kétharmadánál megszűnik a Leni Riefenstahlról szóló párhuzamos történet is, amitől billeg a szerkezet.
A további szerkezeti kérdések tekintetében Margócsy István narrációs problémát lát abban, hogy sokszor nem tudjuk, ki kivel beszél, a franciakockás füzetről sem tudjuk, ki írja kinek, néhány fejezetben a visszaemlékező szöveg pedig átcsap párbeszédbe. A gyilkosságoknál szintén a felvetésig jut az írónő, megoldásuk nincsen, habár felkelti a kíváncsiságot. A címből nem derül ki: hol akasztja el a gépezetet a kis kavics? Károlyi Csaba ellenkező értelmét látja az allegóriának: annyira jelentéktelen a vidéki tanárnő élete, hogy eltűnik a gépezet kerekei közt, mint egy kis kavics – viszont ez a párhuzamos élettörténetre, a filmrendezőként elhíresült Leniére nem áll. Meglátása szerint a történelmi vonulat, a kettős szerkezet a Kijárat az Adriára című műben működött legjobban, ahol Lovas Ildikó nagyon jól ábrázolta a titói világot és Jugoszlávia szétesését.
Az irodalmi párhuzamokat vizsgálva Takáts József Tarján Tamásra utalt, aki egy szingliregény paródiájának gondolja a művet, a vidéki tanárnő életével a középpontban. Vagy gondolhatunk Tatjána alakjára is, aki szintén egyfajta parodisztikus utalás a kor divatos francia regényeinek hősnőire, bár az Anyegin magyar fordítása elégikus irányba tolódik el, így ezt kevéssé érzékeli a magyar olvasó. A kis kavics egészére viszont nem alkalmazható ez a parodisztikus jelleg. Leni Spiegel felbukkanása egy sorsregény lehetőségét is felveti, ami a családtörténetből kibontható lenne. Már csak azért is, mert a főhős történelemtanárnő által könyvtárban felkutatott dokumentumrészletek is bekerülnek a regénybe. De a bácskai németek sorsa az újvidéki lágerben töltött évekkel csak epizód marad. Kosztolányi Pacsirtájával is párbeszédbe kezdhetne a szöveg, a szülőkkel élő vénlány okán, egy kisváros fojtott légkörét ábrázolva. Radnóti Sándor szerint a megidézett tv-sorozatok, a két rejtélyes és egy banális gyilkosság a detektívregény-lehetőséget erősítik, és a művet Dürrenmatt Az ígéret című kisregényével vonta párhuzamba, ahol a főhős felderíti, ám egy különös sorsfordulat miatt mégsem leplezi le a gyilkosság elkövetőjét.
A beszélgetés után a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár adatbázisában rákerestem a kötetre: a nyolc helyen elérhető könyv mindegyike kölcsönzésben van, csak előjegyeztethető. Az olvasók tehát olvassák, így ki-ki megtalálhatja a választ az itt felvetődő kérdésekre, vagy továbbgondolhatja azokat saját olvasatában.
* Leni Riefenstahl (1902–2003). Német filmrendező, színésznő.
Pályáját színésznőként kezdte, a 30-as években Hitler propagandafilmese lett. Rendezői tehetsége, technikai újításai a náci birodalmat támogató műveiben is jól érvényesülnek. A második világháború után inkább a fényképezéshez fordult.
Csanda Mária
Portréfotók: 1. zetapress.hu, 2. esztetika.uw.hu

