Szerelmi történetek, irodalmi, zenetörténeti és képzőművészeti motívumok, mítoszok, toposzok töredékeiből összerakott folytonosság – így lehetne jellemezni Kányádi András A képzelet topográfiája című kötetét, amelyet az Erdélyi Múzeum Egyesület székhelyén mutattak be Kolozsváron.

Mítoszkritika francia módra

A mítoszkritika, mint azt Horváth Andor professzor, az est moderátora megjegyezte, nem tipikus magyar műfaj, inkább a francia és az angolszász kultúrák tudósai, esszéírói művelik.  „Franciás kötet, a francia könyvkultúrában szocializálódott kiadvány, hiszen ismeretterjesztő szándékkal, közérthető stílusban beszél tudományos dolgokról.”
A szerző szerint viszont nem egy franciás kötetről van szó, a könyvet magyar olvasóknak szánta és nagy öröm volt számára, hogy újra magyarul írhat, hiszen külföldön, ahol írásai manapság megjelennek, ezt nem teheti meg. A képzelet topográfiája nagyrészt Kányádi András egyetemi évei alatt született tanulmányait, esszéit, jegyzeteit dolgozza fel.
Négyszer hármas tagolású: három görög szerelmespár, három kastélylakó szörny és három Casanova-legenda fejezet bűvkörébe épül be számos olyan mítosz, amely mélyen beivódott a köztudatba. A kötet érdekessége emellett, hogy kortárs irodalmi művek mítoszkritikai vetületeivel is foglalkozik, így Mészöly Miklós Film című kisregényével, vagy Vladimir Nabokov Lolita című művel.
Egyed Emese költő, professzor kérdésére, hogy vállalná-e kortárs magyar alkotások francia nyelvre ültetését, Kányádi elárulta, gondolt már erre. Tervez egy kiadványt, amelyben franciául elemez kortárs magyar alkotókat mítoszkritikai szempontokból.
Horváth Andor több izgalmas pontot emelt ki a kötet felépítését, főbb jellemvonásait tekintve. A történetek a szerelem köré csoportosulnak, és noha a könyv töredékekből építkezik, érződik rajta a folytonosság is. A mondás és újramondás hullámzása az irodalom életének folytonosságára, állandó újjászületésére vezeti rá az olvasót. A sokféle hang, sokféle történelmi korszak idézése felerősíti, variálja egymást. Borges-i árnyak is átsuhannak A képzelet topográfiáján, a világ olyan, mint egy könyvtár, a könyvtár olyan, mint a világ motívumrendszer itt is tetten érhető.  A könyvek és a különböző világok között pedig átjárások vannak.
A komoly, olykor kifejezetten sötét, komor mondanivaló mögött kisördögi játékosság, pajkosság, szemtelenség bújik meg, amelyen kedvére mosolyoghat az olvasó.
Kányádi András szerzői habitusának másik nagy előnye kivételes műveltsége. Művén átüt, hogy írója nemcsak sok nyelvet ismer és jártas a francia, német, angol, cseh és egyéb kultúrákban, de az irodalmi korokat, a képzőművészeti és zenetörténeti korszakokat is jól ismeri.
A képzelet topográfiájának népszerűsége megelőlegezhető, a szerző asztalánál kígyózó sorban egyaránt dedikálásra várakoztak diákok, névtelen irodalomkedvelők és neves irodalmárok.
 

Varga Melinda