Szemembe
néznek.
Gyűlölnek kedvesen.

 

 

 

Jelige: Ciripelések

 

arra jártam

kész van már annyi hideg fény
széttaposva lóg az elmém
loccsan a szép szó, az átok
az ott part, de én partyra várok

homokba zúg tengermocsok szemem
kénytelen-kelletlen vagyok. elismerem
nem szebb az élet, csak száraz
félédeském. mennyire utállak

csendes a bõr, de körmönfont
ha kell sejtet - ha nem, selejtet ont
aztán feszül, mert éri a kettõ

húsz - így már elég ijesztõ
csillan a csurranó nyálban
õ arra hányt -- én arra jártam
 

 

8 oktáv ( á la la campanella )

Várom a
páromat.
Várhatom estig.

Nézem a
fákat.
Újra lefestik.

Szedem a
cókmókom.
Nem látnak szívesen.

Szemembe
néznek.
Gyűlölnek kedvesen.

Számukra
semmi.
De nékem a minden.

Szájukra
vesznek -
ha lelkükbe léptem.

Léptem.
Nincs lábnyom.
Az is elillan.

Várom.
Hol marad?
Holtomiglan

********

Kicsusszan
kézbõl:
foltozott poggyász.

Elmentek.
Eljöttek.
Tõlem is mit vársz?

Felléptek.
Leléptek.
Búcsúzik minden.

Nem hagyják,
nem hagynak
felejtenem sem.

Sikkan a
porszem.
Táncol az éjjel -

fojtom és
folytatom
lelkemet ésszel...

Dírrel és
dúrral
jön csak a holnap.

De ma még
kiéhezett
vágyak csaholnak.

********

Két deci
naptól
virrad a partszakasz,

felönt a
garatra
s elmarad két tavasz;

felönt a
garatra -
zúdul a lépcsõn:

megakad
szép szavam,
meg minden légcsõn.

Izzad a
hangulat,
vizslat a lencse.

Szemei
alatt a
büszkeség festve.

Büszke a
bosszú.
S fájlal ha leplezi.

Végre
abbahagyom...
s erre Õ kezdi...

********

Bosszúsan
lépdel
és könnyen legyint.

Kacér
facérsággal
körültekint.

Övé a
semmi.
Enyém a minden.

Enyém az
ember.
Övé az Isten.

Játszik a
tekintet
szûkül az ér.

Szûköl a teste
de
bõrébe fér.

Bõrébe fér
a
robbanó indulat.

Jajszó se
hallszik,
s én nem védem magamat.

********

Újra és
újra
kúrja valahol.

Úrrá lett
rajta is
az alkohol.

Sóhajt és
ránéz.
Akarja megint.

Õ is
akarja.
Erre csak legyint.

Téved ki
téves,
és ez szomorú;

a rím
kedvéért
jöjjön egy koszorú.

Kacsint a
csalfa
még sírból is kacsint.

ha ránézek
újra,
ha ránézek, megint.

********

Csendben. az
álom a
falra kapar.

Kéje a
testébõl
semmit takar.

Fût - ki
a lenge
lélek násznagya?

Sejtem, hogy
volna még
hozzám pár szava.

Kondul a
kondér.
Üres a kenyér.

Egy házi
áldást
ez a sor megér.

Egyházi
átok.
Bólint az esperes.

Vele szemben
még
az Isten is alperes.

********

Csak nõ
a mája,
csak nõ a lépe.

Kéne a
kórházba -
felsóhajt: még ne.

Korai
koporsó.
Lebben a fátyol.

Két vén
vajákos
szemfedõt harácsol.

Boldog
a család -
zsíros a tor.

Egy õrült
kovács
lótetemet patkol.

Elpatkolt
az is.
Izzad a tenyerem.

Viszket az
orrom -
asztalélbe verem.

********

vadul a
vadnyugat.
keleten csend mára

pár olcsó
mantrától
nyílik a Nirvána.

pár és
jó szótól.
nyílik a szerelem.

nekem csak
ez jutott.
szerelem keservesen.

lilul az
öklöm.
tágas csend honol.

távol a
mindentõl.
messze a magamtól.

Messze a
testedtõl,
s hol van még a lélek...

Pár törött
rím között
- feleszmélek.