Nőregény?

„Téged akarlak, Istenem, és egy férfit adsz nekem” – nyilall fel a kulcsmondatból pengeélesen a feszültség, amelyet a regény boncolgat. – Csepcsányi Éva a Prózaíró Műhely vendége volt az Írószövetségben, ahová új könyvével érkezett.

Nőregény?

Elsőként egy zsoltár csendül fel Székely Nagy Gábor gitárján, megadva ezzel a könyvbemutató sajátos alaphangját. Azt a furcsán keveredő mai és múlt századi melankóliát, amely az „egyházian világi” regényben kel életre. Csepcsányi Éva művének főhősnője Hedvig. A kollégista lány, aki a világi és a vallásos élet között őrlődik. A mintegy foncsorszerű női dráma érdekes korkép. Mintha manapság Nóra már nem a babaházból vágyna el, s Anna Karenina sem otthonról menekülne. Hanem a biztonságos kolostor-falak jelentenék a kitörést az életből. Hedvig a szerelem és a hit, a lelkiismeret kettőssége között vergődik. Hivatás, hitvallás és szeretet birkóznak benne. Végül aztán mégiscsak Isten felé lép, a kolostort választja. A három részes regényben Lengyelország is megelevenedik, akárcsak a kollégium falai közti élet, amely sajátos érzékletességgel rajzolódik ki. A démonian szenvedélyes férfi, az őszinte barátnők és a mindent látó bérmaapa pedig még színesebbé teszik a történetet. A földi hívságok és az egyházi meghívás drámája a mai szleng nyelvezetén szólal meg, miközben a szerző olykor sejtelmes költőiséggel ír a lélekről.

A beszélgetés során, amikor Cselenyák Imre és Gáspár Ferenc kérdez a szerzőtől, sokszor kerül szóba az írónő és a főhőse közötti szoros kapcsolat. Hogy mennyire önéletrajzi a regény, mennyire saját a történet? Csepcsányi Éva szerint a saját, a hallott és az elképzelt élmények felfejthetetlenül összekuszálódtak a könyvben, de Hedvig mégis egyfajta alkotói alteregó. Az első könyves írónő kötetét Gáspár Ferenc a „női könyv” jelzővel illeti. Az est folyamán, sajnos, nem derül ki, mit is jelentsen ez azon kívül, hogy női kézzel íródott. A beszélgetés sokkal inkább az egyház mai szerepét járja körül, mintsem a könyv irodalmi vonatkozásait. Az mindenesetre biztosan kiderül, hogy Csepcsányi Éva alaposan és történetileg pontosan ír. A helyszínek és az események élethűek. Krakkó, a kollégium, az etióp kisváros (ahova Marek atya, a főhősnő szerelme elutazik) és a hazai események is híven tükrözik a kort.

Az esten három hosszabb rész hangzik el a regényből Kákonyi Tibor előadásában, érzékeltetve a Mistica Profana magával ragadó mondatait és feszültségét. Részletező és érzékletes jelzőkkel, sok párbeszéddel tárul fel Hedvig belső harca, amelyben a kolostor a biztonságot jelenti, a világ pedig a cigifüstös és szenvedélyes reményt. „Téged akarlak, Istenem, és egy férfit adsz nekem” – hangzik a könyv kulcsmondata. A feszültség, amelyet a mű boncolgat, pengeélesen nyilall fel ebből a részletből.

Zárásképpen Weöres Sándor megzenésített sorai hangzanak el: „Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” 

Szabó Imola Julianna
Fotók: wst

Kapcsolódó:

Csepcsányi Éva: Hedvig és Mystica Profana – részletek a könyvből

(Az Írószövetségben 2011. február 10-én a Magyar Prózaíró Műhely vendége volt Csepcsányi Éva. A könyv hivatalos bemutatója 2011. március 9-én, délután négy órakor, az Írók Boltjában lesz.)