Február 11-én délután a magyarországi Biharkeresztesen rendhagyó módon, koszorúzással kezdődött Kocsis Csaba: A legelső pandúr c. könyvének bemutatója.

A legelső pandúr szülőföldjén

Hogy mi köze van egyiknek a másikhoz? Nem is kevés: a városháza előtt álló (egészen pontosan: egy karos padon ülő), 2002-ben elhelyezett szobor a pipázó O’sváth Pált (1831–1908), a „legelső pandúrt” ábrázolja, akinek egész munkássága ehhez a vidékhez kötődik. Biharkeresztesen volt a Sárrét első csendbiztosa, pandúrságának megszervezője, majd postamester, itt is nyugszik a keresztesi temetőben. A róla szóló, életének néhány fejezetét felelevenítő regény ugyan nem említi, de több könyvet is megjelentetett még életében a sárréti járásról, nyomozásairól, életéről, így ma is a térség legnagyobb helytörténeti kutatójának tekintik. Nem csoda, ha Sárrét-szerte jó három évtizede hűen ápolják hosszú ideig feledésbe merült emlékét, az viszont igen, hogy Biharkeresztesen két (!) szobor (a még nem említett, a halálának 90. évfordulója tiszteletére állított mellszobor) is őrzi alakját.

Az Aradon, az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent Kocsis-regénnyel először a városi könyvtárban, majd Nagyrábén a művelődési otthonban ismerkedhetett meg az irodalomkedvelő közönség, a regényről Jámbor Gyula, a könyv szerkesztője beszélt. Mindkét alkalommal – a regény témájához illeszkedően – régi betyárdalokat adott elő egy helyi népi énekes, a bemutatók végén pedig Kocsis Csaba dedikálta művét, Rábén finom teával, süteménnyel vendégelte meg a jelenlévőket.