Királynék és kicsapongások
Az ICLS (International Courtly Literature Society) magyar tagozata 2010-ben alakult meg Egedi-Kovács Emese ötlete és szervező munkája révén, az ELTE Francia Tanszék, az Egyetemközi Francia Központ, az Eötvös József Collegium és az Université Paris III – Sorbonne Nouvelle által tavaly nyáron szervezett nemzetközi konferencia első napján.
Az ICLS (International Courtly Literature Society) magyar tagozata 2010-ben alakult meg Egedi-Kovács Emese ötlete és szervező munkája révén, az ELTE Francia Tanszék, az Egyetemközi Francia Központ, az Eötvös József Collegium és az Université Paris III – Sorbonne Nouvelle által tavaly nyáron szervezett nemzetközi konferencia első napján.
Királynék és kicsapongások
Felolvasó ülést tartott az Udvari Irodalom Nemzetközi Társaság magyar tagozata
A magyar tagozat elnökségét dr. Szabics Imre vállalta, a találkozók helyszíne az Eötvös Collegium. Az ICLS 1973 óta működő szervezet, amely tagjai számára háromévente konferenciát szervez különböző helyszíneken (a legutóbbi találkozó 2010. júliusában Montrealban volt). A társaság hivatalos folyóirata, az évente megjelenő Encomia a legfrissebb bibliográfián kívül recenziókat is tartalmaz, ezeket a szerkesztőbizottság felkérésére a tagszervezetek tagjai írják. Több nyugat-európai ország mellett nemzeti tagozatok működnek az Egyesült Államokban, Tunéziában, Dániában, Norvégiában, Japánban, Új-Zélandon és Ausztráliában is.
A magyar tagozat idén június 5–6. között szervezi majd meg nemzetközi konferenciáját „Udvari kultúrák közötti párbeszéd” címmel az ELTE Francia Tanszéke, az Université Paris III – Sorbonne Nouvelle, és az Université Rennes 2 közreműködésével. A magyar tagozat első felolvasó ülését tavaly novemberben tartotta, ekkor Képes Júlia „Szerelmétől a szép hölgy szemére nem jön álom.” Sir Gawain és a Zöld Lovag. Kezdeményező hölgyek a középkori költészetben című előadása hangzott el.
Legutóbb, a második alkalommal a közönség Ladányi-Turóczy Csilla: Hová tűntek a királynék? Ginevra, Izolda és Morgana a portugál 
Grálregényben című előadását hallgathatta meg. Ladányi-Turóczy Csilla verseket, meséket, és blogokat is ír, elsősorban műfordítóként szerzett eddig nevet magának, de ezúttal filológus minőségben beszélt egyik kutatási témájáról, a középkori portugál Grál-regény, a Demanda do Santo Graal (A Grál keresése) bizonyos aspektusairól. Az Artúr- és Trisztán mondakör modern feldolgozásaiból, például zeneművekből, fantasy-regényekből vagy filmekből a szélesebb közönség is ismerheti azokat a mondai hősnőket, akikről szó esett, nevezetesen Ginevrát, Artúr király feleségét, Izoldát, Trisztán szerelmesét, valamint Morganát, az avaloni varázslónőt.
Az előadó emlékeztetett rá, hogy a középkori kereszténység bibliai ihletésre három női alaptípust különböztetett meg: Évát, a bűnre csábítót, Máriát, az üdvösség eszközét, és Mária Magdolnát, a bűnbánót. Éva és Mária szembeállítása különösen hangsúlyos volt, és az előadó elsősorban erre a dichotómiára fűzte fel a portugál Grál-regény nőalakjairól szóló elemzését. A fent említett királynék ugyanis egyértelműen az Éva-féle, csábító vonalat képviselik a bizonytalan datálású (XIII. vagy XV. századi) prózaregényben, míg velük szemben két markánsan és szélsőségesen aszketikus, a szüzességet és az önmegtagadást minden más érték fölé helyező szereplő áll, akik saját névvel nem is rendelkeznek, csak annyit tudunk róluk, hogy az egyik Grál-lovag, Perceval (Parsifal vagy Parzival) nagynénjéről, illetve húgáról van szó.
Míg a korábbi Grál- illetve Trisztán-regények az udvari szerelem filozófiáját és civilizáló hatását közvetítették a nagyrészt arisztokrata olvasóközönség felé, a kései művekben ez az értékrend nem csupán elveszíti jelentőségét, de egyenesen kárhozatos színben tűnik fel. A Demanda do Santo Graal névtelen szerzője pedig az artúri világ végromlásának okát látja benne: mintha Ginevra királynénak Lancelot lovaggal folytatott házasságtörő viszonya miatt kellene elpusztulnia mindannak, amit Artúr, a felszarvazott férj felépített. A regény értékrendje közelebb áll a manicheista tanokhoz, mint a hivatalos katolicizmus felfogásához, szélsőségesen elítél mindent, aminek az anyaghoz, a testiséghez, a szexualitáshoz köze lehet. Sajátosan steril filozófia képe bontakozott a regény elemzése során, amely a földi életben semmiféle üdvre nem lát lehetőséget, nőideáljai terméketlenek.
A közönség soraiban jelen lévő kutató kollégák – többek között Pálfy Miklós, Képes Júlia, Horváth Krisztina, Majorossy Imre és Márton László – közül áprilisban Pálfy Miklós előadását hallgathatják majd meg az érdeklődők.
Ladányi -Turóczy Csilla blogjai:
Laik Eszter
