Liszt Ferenc hódításai

A 200 éve született Liszt Ferenc sok női szívet meghódított életében, és ez a folyamat a halálával sem ért véget, hiszen zenéjének, személyiségének máig sok csodálója akad. Egyik ilyen „hódítása” Hamburger Klára zenetörténész, akinek legújabb, a zeneszerzővel foglalkozó könyvét ismertették kedden a Liszt Emlékmúzeumban, a Liszt-év első könyvbemutatójaként.

Liszt Ferenc hódításai

A Liszt-emlékév első könyvbemutatója

Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, közkeletű nevén Zeneakadémia rektora (maga is zenetörténész) kérdésére Hamburger Klára elmondta a könyvbemutatón, hogyan került kapcsolatba Liszt Ferenc életművével:
„Középiskolás koromban, amikor zongorázni tanultam, még nem állt közel hozzám Liszt zenéje. Az egyetemen Gárdonyi Zoltán egy éves szemináriuma segített érteni és megszeretni. Kókai Rezső, aki a romantikával, ezen belül Liszttel foglalkozott, szintén hozzájárult, hogy a vonzalom megerősödjön.”

Diplomadolgozatát a szerző Wagner és Liszt műveinek összehasonlító elemzéséből írta, majd a Zenei Kiskönyvtár sorozatában kapott helyet első Liszt- monográfiája 1966-ban. Mint elmondta, akkoriban még könnyebb volt könyvet publikálni, az előkészített anyagot rögtön elfogadta a kiadó, megtervezett helye volt a kiadások ütemezésben.

Soóky Andrea, a Balassi Kiadó igazgatója elmondta, manapság ez úgy zajlik, hogy a tudósok megkeresik őket kézirataikkal, a kiadó pedig, ha megfelelőnek találja, elfogadja azokat. Hamburger Klára korábban maga is volt szerkesztő, a Gondolat Könyvkiadó zenei tárgyú könyveit gondozta, így nem meglepő, hogy kiadó és szerző jelen kötete előkészítésekor sikeresen tudott együttműködni. A bemutatón kölcsönösen megköszönték egymás munkáját.

A szerző külön örömmel említette a biztatást, hogy minél több melléklettel egészítse ki a kötetet, így kottapéldák és képanyag gazdagítják a művet, ellentétben az általános kiadói gyakorlattal, hogy minden betűn igyekeznek spórolni.

Batta András megjegyezte, hogy a zeneszerető érdeklődők és szakmabeliek egyaránt haszonnal forgathatják a kézikönyvet. A Liszt műveit taglaló elemzések tartalmaznak ugyan elsősorban szakértőknek szóló részeket, de a szerző ügyel arra, hogy az ilyen kitérők után mindig visszakanyarodjon a széles közönség számára is könnyen érthető és érdekfeszítő közléshez.

A Liszt zenéje című könyv alapja egy 1986-ban megjelent Liszt-kalauz, kibővítve A hét zeneműve rádiósorozatban elhangzott népszerű ismertetések nyomán született írásokkal és kiegészítve a legújabb Liszt-kutatások eredményeivel.

Teljesen új a dalokkal foglalkozó fejezet, ahol a megzenésített versek kapcsán képet kaphatunk Liszt és az irodalom viszonyáról. Megtudhatjuk belőle, hogy dalainak első kiadása mellé kinyomtatta a megzenésített verseket is, hogy baráti viszonyban állt Victor Hugo-val, Heinével, és hogy Alfred de Musset mutatta be George Sand-nak, aki hamarosan elhagyta a költőt a zongorista Chopin kedvéért.

Befejezésül az utolsó strófát idézzük Victor Hugo Gitár című verséből, amelyre a zeneszerző Szentpéterváron komponált dalt egy ott tartózkodó híres párizsi szopránénekesnőnek. (A kötetben az eredeti versek mellett azok műfordításait is olvashatjuk.)

„Ó, hogy lehetne – mondták halkan ők,
a férfiak – megkapni drága ékül
titeket bájitalok nélkül?
Szeressetek – mondták a nők.”

(Radnóti Miklós fordítása)

Az esten közreműködött Lajkó István zongoraművész.

A Liszt-év következő eseménye az Emlékmúzeumban a Budapesti séták Liszt Ferenccel című, a Helikon gondozásában megjelenő kötet bemutatója lesz február 4-én, délelőtt 11 órakor.

Csanda Mária