Kérdezd meg a véneket.
Hogy, aki a képen feléd integet,
Katona volt? Talán főtörzs?
Vagy fő törzs-
Vendége egy kocsmának

Jelige: Kép 

cím nélkül)

 

Jeleket vések a fába.
Népeket, sorsokat
Tudást és átkokat
Vések az asztallapba.

Ily Jelet sziklába mégsem véshetek,
Kemény életek, emberi sorsok
Lélektelen, vérben ázó torzók.
De e fa megérhet még fontos éveket.
 

Elporlik hamarabb, tudom a sokat próbált fa
Elporlik mint elmém zsugori raktára
S por leszek én is Jeltelen sírban.
 

Mindenért mi bennem visszhangot vetett
Bevések egy-egy szomorkás Jelet,
Maradjon mégis valami utánam.

Egy kép

Kérdezd meg a véneket.
Hogy, aki a képen feléd integet,
Katona volt? Talán főtörzs?
Vagy fő törzs-
Vendége egy kocsmának
Talán Ő is olyan ocsmánynak
Látta ezt a világot,
Ahogy te most az égbe kiáltod,
 

Szerette azt a ballon kabátot?
Vagy csak úgy volt,
Hogy találta
S hamarosan kidobta egy kukába.
A ballont bőrre cserélte.
Nem volt sok pénze, de megérte.
Mert ha bőrben feszített,
Nem érezte, hogy veszített
Szemben az élettel.
Tele volt újra erővel,
Mint a seregben.
Szemben az orosz erőkkel.
 

Aki a képen feléd integet
Azt mondaná tépd fel az ingedet.
Ha egy barátod fekszik a fűben,
Ne hagyd, hogy elvérezzen.
De nem kell a világot megváltanod,
Csak ne kelljen semmit megbánnod,
Éld úgy az életed.
Mint az aki a képen feléd integet.
Ő, látod így élte életét.
Egy kép őrzi még hű emlékét.