Gazdag könyvtermés, irodalom és film viszonya

Felemás évet zárt az anyagi támogatásokat illetően az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MÍL), ám a megjelent szépirodalmi kiadványokat, az irodalmi rendezvényeket, felolvasókörutakat és az árkosi E-MÍL-tábort tekintve kiemelkedő az idei teljesítmény. A szervezet díjkiosztó gálaünnepségére  a hét végén, Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban került sor, ahol a résztvevők a díjazottak ünneplésén és a rövid év végi összegzésen kívül Lakatos Róbert legújabb, György Attila A boszorkányok feltámadása című kötetéből készült filmjét is megtekinthették. 

A gazdasági válság

az irodalomra is hatással van

A Bulgakov kávézóban szombat délelőtt megejtették az E-MÍL éves közgyűlését, amelynek egyik legfontosabb vitapontja az irodalomra fordított anyagi támogatások témája köré csoportosult. A tanácskozáson kevés tag jelent meg, tulajdonképpen csak a szervezet aktívabb része, akik általában ötletekkel, kezdeményezésekkel rukkolnak elő a működést, rendezvények szervezését és egyéb kérdéseket illetően.
A civilszervezetek működésére nem jut elegendő anyagi támogatás, a kultúrmenedzsmentben dolgozók csak azért maradnak meg ebben a munkakörben, mert nagyon elszántak, de semmiképp sem a kedvező bérezés miatt. Sokszor egy telefonszámla vagy a benzinköltség kifizetése is gondot okoz, a szervezet munkatársai pedig esetenként két-három hónapos késéssel kapják meg a nekik járó munkabért – fejezte ki elégedetlenségét Orbán János Dénes költő, az E-MÍL elnöke. Majd kifejtette: bár a pályázati pénzekből irodalmi fesztiválok, rendezvények költségeit lehet fedezni, ám konkrét működésre nincs elegendő anyagi keret. Azon magánszemélyek, akiknek a hitelezésére, anyagi támogatására korábban lehetett számítani, a gazdasági válság következtében olykor kénytelenek nemet mondani az ilyen jellegű kérésekre. Mint esetleges megoldást szorgalmazta: a magyar illetékeseknek a pályáztatás egyszerűsítésére kellene törekedniük, hiszen egy pályázat leadásához, az elszámolásához komoly közgazdasági szakértelemre van szükség. Az a szakember, aki kiigazodik a román és a magyar könyvelés kanyarfúróiban, olykor többet kér, mint amennyi a pályázati pénz maga – fejtette ki.

A közgyűlésen fölmerült a magántámogatások ösztönzésének ötlete is, hiszen ez elősegíthetné a szervezet hatékonyabb működését.
Az ennek kapcsán feltett kérdésünkre Orbán János Dénes kifejtette: „A működés finanszírozására is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Ha van egy alaptőkéd, amelyből tudod rendesen fizetni az alkalmazottaidat, ha tudsz a marketingre fordítani, egészen másképp tudsz pályázni, meg tudod mozgatni a magánmecenatúrát is. Egészen biztos vagyok benne, ha az erdélyi magyar civilszervezetek kapnának egy alaptőkét, amelyből ki tudnának építeni egy jobb és hatékonyabb infrastruktúrát, akkor kevesebb pénzébe kerülne a román és a magyar államnak is a kultúra támogatása. Viszont a magánmecenatúra megmozgatásához egy teljesen más infrastruktúra kell.”

Szálinger Balázs költő két magyarországi megye, Zala és Baranya megkeresésére biztatta a szervezetet, úgy vélte, mindkettő nagyon büszke az Erdélyhez fűződő irodalmi, kulturális kapcsolataira, és ezt ki lehetne használni.

Ennek kapcsán szóba került a Román Írószövetséggel és az Európai Unióval való hatékonyabb kommunikáció igénye. Király Zoltán költő, az E-MÍL ügyvezető elnöke sajnálkozva jegyezte meg, hogy a Román Írószövetség nem igazán nyitott az E-MÍL programok támogatására, arra hivatkozik, nincs elegendő pénz. Az uniós támogatások lehívásán is dolgozik a szervezet, ám ennek konkrét megvalósítása még folyamatban van.
Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztő-helyettese úgy látja, hogy a Román Írószövetség kolozsvári fiókjánál érdemben tudna eljárni, lépeseket lehetne tenni ennek érdekében. Elsősorban fiatal román szerzőkkel kellene felvenni a kapcsolatot, hiszen ők nyitottabbak a magyar irodalom felé is – állította.

Gazdag irodalmi termés, sikeres írótábor

Az év irodalmi rendezvényeivel, az E-MÍL táborral, a megjelent kötetekkel nagyon elégedett a szervezet. Ezen a téren pesszimizmusra nincs ok – derült ki.
Amint azt Király Zoltán beszámolója is igazolta: az idei árkosi írótábor programja kiemelkedően fontos kezdeményezésnek számít, hiszen A Kárpát-medencei folyóirat találkozó tematika mintegy huszonöt ilyen jellegű kiadványt mozgatott meg, és a táborban hatvanöt, az irodalom iránt elkötelezett személy vett részt. Több helyről is pozitív visszajelzést kaptak a tábort illetően. Orbán János Dénes kérdésünkre elmondta: az ilyen jellegű rendezvények által jobban megismerhetjük egymást, a barátságok szövődése mellett elősegíti az összmagyar irodalomra való törekvés megvalósítását is. „Annak ellenére, hogy sokan úgy vélik, nem szükséges egy Kárpát-medencei folyóirat találkozó, az idei tábor ennek az ellenkezőjét bizonyította. Az igaz, hogy vázlatosan ismerjük a folyóiratokat, de konkrét elképzeléseiket nem minden esetben. Nagyon tanulságos, izgalmas volt hallgatni az elképzeléseiket, jó barátságok kötődtek a tábor ideje alatt. Minden ilyen találkozó segít abban, hogy jobban összeforrjon a magyar irodalom. Teszem azt egy székelyudvarhelyi szerző tudjon közölni Pozsonyban és egy pozsonyi szerző tudjon közölni Kolozsváron, mert jelenleg akárki akármit is mond, nem beszélhetünk egyetemes magyar irodalomról vagy összmagyar irodalomról. Mindaddig, amíg a brassói írókat nem ismerik Budapesten és mindaddig, amíg a brassói magyar írók nem ismerik Kárpátalján élő társaikat, nem lehet egységes magyar irodalomról beszélni” – fogalmazott.
Már-már nyakkendős tábornak számít az árkosi írótábor, több helyről is hallottam kedvező értékeléseket – közölte Karácsonyi Zsolt. Továbbá úgy gondolta, jövőre az irodalom és sajtó kapcsolatának problémaköre lehetne jó kezdeményezés, egy ilyen tanácskozásra a különböző sajtótermékek irodalmi mellékleteinek szerkesztőit is meg lehetne hívni.
Mindezek mellett az Irodalmat vidéknek projekt keretében is sok minden történt idén. A program több éve működik. Célja, hogy olyan településekre is elvigyen író–olvasó találkozókat, ahol egyébként nem igazán van ilyen jellegű rendezvény. Nyilván elsősorban a szórványtelepüléseket célozza meg ez által az E-MÍL. Mint megtudtuk, eddig Kolozs, Temes, Brassó és Fehér megyében szerveztek felolvasásokat, idén a fővárosban, Bukarestben is bemutatkoztak. Mindez azért fontos, hogy az emberek tudomást szerezzenek arról, hogy nemcsak klasszikus írók léteznek, hanem van utánpótlás a fiatal nemzedék soraiban is.
Lakatos Mihály író, drámaíró, műfordító, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának munkatársa az Irodalmi Karaván programot is kiemelte, mint ennek az évnek jelentős rendezvényét. A projekt keretén belül a Kárpát-medence különböző nyelvterületein élő magyar írók, költők látogattak el más országokba megismertetni alkotásaikat, elképzeléseiket.

Orbán János Dénes emellett a József Attila-díj elbírálásával kapcsolatban javasolta, hogy az E-MÍL részéről is legyen zsűritag. Lakatos Mihály helyeselt, úgy vélte, ennek felülvizsgálását semmi sem akadályozza.

Irodalom és film szoros kapcsolata

A közgyűlést követően sor került az immár hagyományosnak számító irodalmi gálaünnepségre is, amelyen kiemelkedő szerepet kapott az irodalom és a film kölcsönhatása.
Mielőtt azonban ismertetnénk az idei irodalmi díjak kiosztását, meg kell említenünk a Sefket Széfeddin filmforgatói díj odaítélését és ennek előtörténetét, mint kiemelkedő E-MÍL-kezdeményezést.
A kolozsvári Bulgakov kávézóban egy éve működő filmklub a vetítések és érdekes beszélgetések mellett a forgatókönyvírás kulisszatitkaiba is beavatta a szakma iránt érdeklődő fiatalokat. Ennek kapcsán az E-MÍL és a Sefket Széfeddin filmklub és forgatókönyvíró műhely pályázatot hirdetett kis- és nagyjátékfilm kategóriában. A kisjátékfilm fődíjasa Bács Ildikó lett, a nagyjátékfilm pálmáját Hatházi András vihette el.
Kisjátékfilm kategóriában a második díjat Nyíri Kovács István vehette át, míg harmadik díjjal Tószegi Szilárdot jutalmazták. Dicséretet László József, különdíjat a legjobb animációs forgatókönyvért Szakács István kapott.
A nagyjátékfilm második díjasa Oláh-Badi Levente, harmadik díjazottja Hermann Endre volt.
A díjnyertes művekkel pályázni fog az E-MÍL annak érdekében, hogy a forgatókönyvekből filmek készülhessenek.
Amint azt Király Zoltán hangsúlyozta, a cél az volt, hogy a fiatal filmeseket és irodalmárokat közelebb hozzák egymáshoz. Az E-MÍL gála ennek megkoronázásaként, vagy csak épp a kellő alkalmat kihasználva Lakatos Róbert legújabb filmjét is bemutatta, amely György Attila A boszorkányok feltámadása című könyvét dolgozza fel. A sokkoló műalkotás megkapóan jeleníti meg az író által teremtett három boszorkánytípust és a szerelmük áldozatául esett férfi sorsát.
 

Díjeső az irodalmi derékhadnak 

Rátérve az irodalmi díjakra, az idei E-MÍL év inkább a „derékhad”-nak kedvezett, a 30-50 év közötti alkotóknak, a tavalyi esztendőhöz hasonlóan. „Az E-MÍL ugyan nem foglalkozik könyvkiadással, de figyelemmel kíséri azt, monitorizáljuk, mi jelenik meg. Ez az év egy jó év, és a tavalyi is egy jó év volt a könyvkiadás szempontjából. Ebben a két évben nem a debütánsok jelentkeztek, hanem a „veteránabbak”, nevezetesebben az Előretolt Helyőrség 1995–1998 között induló szerzői, akik közül már többen elnyerték a rendkívül rangos József Attila-díjat, tehát az irodalom derékhada (30-50 éves szerzők) jeleskedett inkább. Lehet, hogy ez után következik olyan három év, amikor a fiataloké lesz a terep. A könyvkiadással nagyon meg vagyok elégedve” – foglalta össze lapunknak Orbán János Dénes.
Az idei év Méhes György-nagydíjasa Sántha Attila lett az Írások könyve című esszékötetéért, eddigi életpályájáért, valamint az Előretolt Helyőrség és az E-MÍL felfuttatásában vállalt fontos szerepéért.
Méhes György-debütdíjat viszont idén nem tudtak kiosztani, hiszen nem jelent meg egyetlen olyan első kötet sem, amely megérdemelte volna az elismerést. Orbán János Dénes így indokolt: jelentkezett ugyan három induló szerző, de ezek életkora a negyven körül mozog, és visszás lett volna olyannak odaítélni a díjat, aki már életkora teljében jár. Megjegyezte azt is: ezek a szerzők nem is élnek Erdélyben, az E-MÍL pedig elsősorban az itthon maradottakat támogatja. Éppen ezért a Bretter György Irodalmi Kör kapta meg az elismerést, a pénzösszegből pedig pályázatot írnak ki a fiatal tehetségek számára, valamint a pályázaton jól teljesítő, nem kolozsvári szerzők utaztatását, étkezését is finanszírozzák majd.
Az Irodalmi Jelen idei versdíját Markó Bélának, prózadíját Onagy Zoltánnak, a kritika díját pedig dr. Szörényi László magyarországi professzornak ítélték. Az IJ-díjakért a lap kuratóriuma a felelős, elismerésben azon szerzők részesülnek, akik a folyóirat projektjében is részt vállalnak. „Az Irodalmi Jelen az a grandiózus próbálkozás, amely összefogja a világ minden táján élő írókat, egyfajta irodalmi világháló is” – indokolta Orbán János Dénes.
         A gálaünnepségen Lakatos Mihály optimistán nyilatkozott az idei irodalmi évet tekintve, és jövőre nézve is kedvező kilátásokat térképezett fel. Kellemes esztendőt zárunk, a nehézségek ellenére a pozitívumok felé mozdult el a dolog – összegzett. „Az Irodalmat vidéknek projektet továbbra is szeretnénk folytatni, a prioritások között van, a következő évben is figyeljenek oda a szórvány magyarságra. Az Irodalmi karaván programnak ugyancsak lesz folytatása” – biztatott.
Az irodalmi ösztöndíjakra, díjakra kitérve többek között hangsúlyozta a Márai-programot, amelynek keretében a magyar állam egymilliárd forintot fordít az irodalomra, a kiadókat, kül- és belföldi szerkesztőket, határon túli alkotókat egyaránt támogatva.
Az esten Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke is részt vett. Ő fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az E-MÍL-re mint a legerősebb szövetségesre tekint. Kiemelte, hogy a határon túli szervezetekkel nem csak gesztusok szintjén megvalósított kapcsolatokra törekszik, hanem azt szeretné, ha érdemi munka folyna.
        Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának most záruló éve sok izgalmas kezdeményezést indított el, mind kiadványaiban, mind rendezvényeiben kiemelkedő teljesítménnyel büszkélkedhet. Az elkövetkező években azonban még hatékonyabban szeretne működni a szervezet.

Varga Melinda

Fotó: Szentes Zágon