A királynak három fia van, elindulnak szerencsét próbálni, de csak a legkisebbnek sikerül a próbatételeket kiállnia.  A Murányi testvérek is hárman vannak: Murányi Tóni, Murányi János és Murányi Sándor Olivér. Akárcsak a mesében, annyi különbséggel, hogy mindhárman révbe értek, sikeres művészként szerepelnek a köztudatban. A három Murányi ezúttal együtt lépett fel a Bulgakov irodalmi kávéházban.

A három királyfi

A kolozsvári irodalmi kávéház pincéje zsúfolásig telt meg érdeklődőkkel. Ritka pillanatnak lehettünk tanúi. Annak ellenére, hogy a műsor másfél órás késéssel kezdődött csak el, senki sem ment haza. Kíváncsian várták, mit alakít a három testvér.  A várakozás nem volt hiábavaló - tömény zenei, irodalmi, harc- és táncművészeti adalékkal színesült a péntek este.

A Murányi testvérekről egyéként a következőket kell tudnunk:

Murányi Sándor Olivér közismert kortárs író, az Erdélyi Híradónál megjelent, Felnyomták szentnek című könyve nagy port vert fel az irodalmárok és az olvasók körében. Meghökkentő pornóprédikátziói egyedi műfajnak számítanak irodalmunkban. Murányi Sándor Olivér ferences szerzetesnek készült, ám mégsem lépett papi pályára, a szerelem erősebb volt a rend által nyújtott örömöknél. A sors az irodalom fele terelte útját. Emellett még két dicséretre méltó hivatásnak él: híres néptáncos és három danos karatemester.

Murányi János zenész, rádióbemondó, műsorvezető, mesterfokon kezeli a dobot.

Murányi Tóni gitározik, énekel. Zenész testvérével együtt a Murányi Tóni és zenekara együttes alapemberei. Orbán János Dénes szerint Tóni a Bulgakov zenésze, ő írta meg az Előretolt Helyőrség himnuszát: A nem tudok meghalni semmiért című melódiát.

Az estet Murányi Sándor Olivér vezette fel, három tanítványa közreműködésével, akik a néptánc és a karate művészetéből tartottak bemutatót. Az írónak Székelyszentkirályon több tehetséges tanulója is van, a Hiúzkölykök néven futó csapat néhány tagja országos karateversenyen nyert elismerést, Erdélyben több helyen is bemutatkoztak már.

Először néhány alapvető karatefogást mutattak be az egybegyűlteknek, annak bizonyítására, hogy az emberi szellem a fizikai erő fölé kerekedhet. A harcművészeti fogások kapcsán Murányi Sándor elmondta az est közönségének, hogy, akárcsak az erotikában, itt is a legérzékenyebb pontokra kell összpontosítani, mint például a belső combra, vagy a kulcscsont fölötti részre. A nem szakmabeli számára furcsának tűnhet a karatéban gyakori ordítás. Erről a mester elárulta: amikor a harcosok ilyen hangot adnak ki, akkor az energia és a testsúly egy pontban gyűlik össze, ezért az ütés sokkal erősebb lesz. A harcművészet eredetére is kitért, a karate szót boncolgatván. A kara üreset jelent, a te meg kezet, vagyis együttes értelmük: „Az üres kéz harcának titka”. Azt is elmesélte, a karaténak a középkorban nagyon jelentős szerepe volt.  Okinawana szigetén a 15-16. században megtiltották a lakosságnak a fegyverviselést. Ennek hatására a templomokhoz tartozó iskolákban zárt körben oktatni kezdték a fegyver nélküli harcot, az Okinawa-te technikát, hogy a lakosság megvédhesse magát a megszállókkal szemben. „Üres kézzel” harcoltak a japán megszállók ellen, a harcművészetnek ma is a védekezés célja. Ám Murányi Sándor tanítványai egyedülállóak abban, hogy a karate mellett a néptánc örömeinek is élnek. Ennek bizonyítékaként a fiúk Európa egyik legnehezebb, legvirtuózabb táncát, a Kalotaszegi legényest adták elő.

Murányi Sándor Olivér a két művészetet nagyon fontosnak tartja, hiszen valamikor a férfi nem pénzzel hódította meg a kiválasztottját, hanem tánccal és harccal.

Az est további részében egy kis pornópredikátziót is hallhattunk  az író, harcművész és néptáncos tollából. Az írás az ún. alfahímnek a nőkért folytatott harcáról, vágyairól és férfiúi attitűdjéről mesél. Az alkalmi novella azt kívánja bizonyítani, a Bulgakov kávéház közönsége nem retten meg egy-egy erotikusabb sortól, kifejezéstől, a humort és az iróniát pedig az irodalom lényeges tartozékának tekinti.

A pörgős szöveg után a másik két Murányi testvér mutatta meg tehetségét. Koncertjüket többször is visszatapsolták, valamint elhangzott a közismert Előretolt Helyőrség-himnusz is, a páholytagok nagy örömére.

Hajnalig tartó „dupla buli” tette fel a pontot az i-re. A kávéház Macskaház részlegében Orbán János Dénes költő, a lokál tulajdonosa kavarta a talpalávaló muzsikát, a Bulgakov bulis pincéjében pedig Murányi János által választott zenékre lehetett ropni. A hetvenes-nyolcvanas évek rockzenéjétől a mai slágerekig gazdag volt a skála. Költők, írók, politikusok, képzőművészek, diákok együtt mulattak.

Varga Melinda