A Magyar Rádió irodalmi veszteséglistája a rendszerváltás óta
2./ Csak az alig hallgatott műsoridőkben kerülhet irodalmi, művészeti, kulturális műsorok adásba. A hallgatott időkben csak a politikai újságírók által gyártott úgynevezett kultúrpolitika kerülhet be.
A Magyar Rádió
irodalmi veszteséglistája a rendszerváltás óta
1./ Az egykor leghallgatottabb szombati Irodalmi Újság aktuális egy órás összeállítása négy évvel ezelőtt lekerült a Kossuth adóról, csak a Bartókon megy, ismétlés nélkül. Tehát még az olvasmányok, a megjelenések egyszerű követésében, az irodalmi folyamatok jelzésében sem lehetünk a hallgató szolgálatára.
2./ Csak az alig hallgatott műsoridőkben kerülhet irodalmi, művészeti, kulturális műsorok adásba. A hallgatott időkben csak a politikai újságírók által gyártott úgynevezett kultúrpolitika kerülhet be.
3./Legalább egy évtizede nincs világirodalmi műsorunk, holott német, angol, francia, szerb, horvát, orosz, kínai, tibeti nyelven olvasó, író kollégákkal dolgozunk évek óta. Ez olyan, mintha a hírműsorok csak belpolitikával foglalkoznának.
4./ Nincs versműsorunk! Ha ma élne Babits Mihály, akkor nem venné föl senki a verseit az ő hangján. (Heti 3-5 percünk maradt a Bartók adón az Irodalmi Újságon belül, első közlés címmel.)
5./ Rendszeres irodalmi portréműsor nem készül a Magyar Rádióban (sem a Kossuth adón, se máshol) tehát a mai negyvenes középnemzedéktől kezdve oda-vissza senkivel nem készül életút beszélgetés. Talán a ma hatvan-hetvenévesek voltak az utolsók.
6./ Megszűnt az irodalom, mint szórakoztatás. A közszolgálati Magyar Rádióban, a hétvégi műsorokban kizárólag politikai, vagy bulvárszempontok alapján kerülhet anyag. A klasszikus bűnügyi regény, a ponyva, a lektűr klasszikusait már jó két évtizede nem mi dramatizáljuk, hanem a hangos-könyvkiadók.
7./ A József Attila életmű korai digitalizálása (1990), majd a Petőfi Sándor összes versei (1997) hangos-kiadása óta semmiféle ilyen irányú munka nem folyik a Magyar Rádió irodalmi, vagy kulturális szerkesztőségében! Csokonai? Ady? Babits?
8./ Nincs népköltészet, néphagyomány, folklór csak a táncházi zenei műsorok működnek a dolog szellemtörténeti háttere nélkül.
9./ Nincs színházi közvetítés, színészfoglalkoztatás is alig, nincs színházi műsor, színikritika.
10./ Az egyedülállóan gazdag archív irodalmi, színházi, szellemtörténeti anyag teljesen parlagon hever. Nem vagyunk jelen a hangos-könyv piacon, a klasszikusok és kortársak hanghordozón történő újrakiadásánál.
11./ A rádió egyéb műsoraiban megjelenő irodalmi, kulturális, művészeti anyagok szakvéleményezésénél senki nem él az Irodalmi szerkesztőség szakértelmével, ahogy a sporttal, külpolitikával, a gazdasággal foglalkozó kollégákat.
12./ A három részre szakadt egykori Művészeti Főszerkesztőség, Kulturális, Bartók, Produkciós iroda egyáltalán nem tudja érvényesíteni a legszűkebben vett szakmai szempontokat sem a rádiós irodalom, művészeti, vagy szellemtörténet terén.
(összeszedte: Antall István 2010. november 5.)
Kapcsolódó interjú: Hangfogyatkozás
