Mikor fél év múlva hirtelen eltűnt, egyre többen kezdtek emlékezni a próféciáira. Újonnan felfedezett verstöredéke „ma még itt köztetek, holnap az enyészet, ifjúi fejemen kukacok tenyésznek” szállóigévé vált. A médiát sokáig foglalkoztatta, hogy látták beszállni egy lesötétített terepjáróba, érzékeltetve, hogy erőszak áldozata lett.

Karrier                               

 

G. Benedek J-ből érkezett a fővárosba. Terepjárójával beállt egy külvárosi parkolóba, öltönyét farmer-pólóra, bőrcipőjét sarura cserélte, fogta hátizsákját és felszállt a piros hetesre.
    Negyed óra múlva, becsöngetett egy patinás, ötödik kerületi ház második emeleti lakásába. A Mester személyesen nyitott ajtót, szarukeretes szemüvege fölött alaposan megnézte a fiatalembert, akit befolyásos ismerőse ajánlott figyelmébe. Néhány udvarias mondat után, Benedek az asztalra tett egy zsírfoltos dossziét, amely válogatott műveit tartalmazta, néhányat fel is olvasott. Stílusát tekintve a váteszköltők új nemzedékéhez tartozott, irományai egyetlen témát öleltek fel, a meg nem értett zseniét.
 Miután a Mester alig leplezett ellenszenvvel az ajtóig kísérte, azonnal munkához látott. Felhívta asszisztensét, nézzen utána hogy állnak a pólók és a bögrék, aztán beült a neves belvárosi vendéglőbe, várva, hogy a környező hivatalok ebédelő dolgozóit felváltsák a kortárs irodalom ismert alakjai. Sorban be is futottak, egy pohár bor, sör, tömény, esetleg valamennyi elfogyasztása, és a hírek megtárgyalása céljából.
 G. Benedeket néhány nap múlva mindenki ismerte. Ott ült a társaságukban, eljárt minden rendezvényükre, a neves irodalmárokat, csak Jociként, Tibiként emlegette. Mikor fél év múlva hirtelen eltűnt, egyre többen kezdtek emlékezni a próféciáira. Újonnan felfedezett verstöredéke „ma még itt köztetek, holnap az enyészet, ifjúi fejemen kukacok tenyésznek” szállóigévé vált. A médiát sokáig foglalkoztatta, hogy látták beszállni egy lesötétített terepjáróba, érzékeltetve, hogy erőszak áldozata lett. Szobra avatásánál beszédet mondott a szemtanú, aki látta, mikor levetette magát a Dobogókői kilátóról, fehér galambbá vált, és elrepült.
Még abban az éven magas állami kitüntetést kapott három poszthumusz kötetére, a Mester vándorkiállítást szervezett a nála maradt kéziratoknak, az egyikből színdarabot írt. Egyidejűleg hárommillió pólót, és százhetvenezer bögrét adtak el a fotójával.