Első alkalommal szervezték meg a kincses városban a Kolozsvári Magyar Napok rendezvényt, a programsorozat különleges kulturális csemegékkel kecsegtette az érdeklődőket, bemutatták az Iszkiri a guruzsmás berbécs elől székely irodalmi antológiát, irodalmi humorestre, izgalmas képzőművészeti kiállításokra, néptánctalálkozóra és nem utolsó sorban nagyérdemű koncertekre, hangversenyekre került sor. – Varga Melinda beszámolója

Kolozsvár magyar napjai
 

Fennkölt hangulat, fergeteges buli

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a helyi RMDSZ nagy fába vágta a fejszéjét, amikor úgy döntött, az államalapító István király és Kolozsvár várossá alakulásának 694. évét egy ötnapos zömében kulturális, de közéletet, politikai kérdéseket is érintő előadásokkal, programokkal kívánja megünnepelni. Azonban annak ellenére, hogy nyár vége van és a város lakosságát inkább a nyaralás, pihenés, a nem helyi egyetemistákat pedig az otthon melege vonzza inkább, nagyszámú tömeget sikerült megmozgatni.
A rendezvény nyitógáláján több neves politikus, közszereplő dicsérte a város kulturális hozadékát, történelmi személyiségeit, kitértek a nyitottságra, a befogadó készségre, a többnyelvűségre. A beszédet mondó meghívottak izgultak, meghatódtak, hiszen minden első alkalom valaminek a kezdete, a kezdeti döntések, benyomások pedig meghatározóak a jövőt illetően. A zsúfolásig tele színházterem feszülten figyelte, ki mit fog mondani, miként fog viselkedni. Úgy is lehet mondani: dicséretek, babérok halmaza koronázta a Szamos-parti várost. Az ünnepélyes nyitányt a Háromszék Táncegyüttes produkciója koronázta. A Böjttől böjtig előadásuk népi ünnepeket, szokásokat, népi játékokat vonultatott fel, érzékeltetvén az idő múlását, az események folytonosságát, az ember természetét. Az előadók nem mellőzték a játékosságot, a humort sem a produkcióból, amely úgymond megadta a sava-borsát a darabnak. A továbbiakban a Bulgakov és Spritz kávéházak várták a mulatni vágyókat. A Spritz kávézóban a Háromszék Táncegyüttes zenészei húzták a talpalávalót, ugyanvalóst jó hangulatot teremtve, a táraság nótázott, a táncoslábúbbja a kényelmetlen cipőt sem restellte levetni. Majd később, mikor a zenészek is elcsendesedtek, a mulatozók nagy része hazafele készülődött, benézett a lokálba Nagy Feró, a Beatrice énekese. A meglepetésszerűen érkező énekes iszogatott a nagyérdemű politikusokkal, költőkkel és művészekkel, bemutatkozott a fiataloknak és látszólag nagyon jól érezte magát a barátságos közegben.
 

Irodalmi arcképcsarnok és a macskák

Az ünnepélyes hangulatot pörgősebb folytatás követte, a rendezvény másnapján kezdetét vette az Erdélyi Kézmíves Céh által szervezett vásár, ahol kimondottan magyar kézműves árukat lehetett vásárolni, egyes standoknál beleleshettünk egy-egy szakma fortélyaiba is.
Startolt a Kolozsvári Magyar Filmnapok is a Tranzit ház szervezésében, ahol a némafilmektől a kortárs filmekig a várossal kapcsolatos alkotásokat vetítették. Nem mellékes a Szent István-napi Néptánctalálkozó sem, ahol tömérdek népi együttes mutatkozott be.
Az igazi nagy durranást a képzőművészeti látványosságok adták, Kolozsvár képekben, Magyar képzőművészek munkái, Kincses Kolozsvár, Genezis-projekt, Kolozsvári szecesszió tárlatok nagyobbrészt a város érdekességeire mutattak rá.
S hogy a szórakozásnak is teret adjunk, meg kell említenünk a Keszeg Ágnes Macskaházát, amely csábító macskalányokat ábrázol, a kiállítás helyszíne nem volt más, mint a Bulgakov kávézó új, inkább „fiatalos tombolásra” szolgáló terme. Több fiatal érdeklődve felejtette rajta szemét a művésznő munkáin és kereste az összefüggést a „macskalányok” és a buli között. Találó cím, színvonalas munka és szimbolikus értelem-foglalhatjuk össze a kiállítás üzenetét. Azonban az irodalmi kávéház „csöndesebb”, beszélgetésekre, könyvbemutatókra szolgáló részlege sem maradt üresen. Szentes Zágon Erdélyi magyar irodalmi portrék és helyzetképek fotókiállítása kortárs írókat, költőket mutat be, megkapó pillanatokban, amikor éppen felolvasnak, nevetnek vagy meghatódnak.
A Francois Bréda irodalmi pince pedig Szentes irodalmi plakát és könyvborító tárlatával gazdagodott.
Miután mindenki kedvére kinézelődte magát a képzőművészeti csodák között, lazíthatott a Knock Out és a Beatrice koncertekre, majd a Bulgakovban zajló Duhaj-bulira. A Beatrice rajongók újból lehorgonyozhattak a Spritzben, ugyanis Nagy Feró ez alkalommal is betért a lokálba.

Minőségi jazz és István, a király

A magyar államalapító királyunk ünnepén is gazdag program várta a kolozsvári magyarokat és az ide látogató érdeklődőket. Házsongárdi sétára nevezhettek be Gergely Erzsébet és Gaal György közreműködésével, vagy várost is lehetett nézni, akinek ehhez volt kedve.
A városnézés alatt a múzeumok standjai, könyvkiadók standjai is útba estek, de aki látványosabb tevékenységre vágyott, íjászbemutatót, jurtakiállítást, néptáncbemutatót nézhette meg. A Bulgakovban Iszkiri a guruzsmás berbécs elől székely irodalmi antológia került terítékre Muszka Sándor, Orbán János Dénes és Sátha Attila mesélt a kiadványról, olvasott fel székely szövegeket.
Este pedig a Hot Jazz Band húszas, harmincas évek jazz, swing dallamait, valamint magyar filmzenéket adott elő, óriási sikerrel. A késő esti, nagyon hűvös levegő ellenére az István, a király rockopera vetítésére is tömérdek ember gyűlt össze.

Versek zenekabátban és a műfordítások helyzete

Szombaton a gyerekek sem unatkoztak, a Bulgakov kávézóban mesedélutánt tartott László Noémi, Orbán János Dénes és Sántha Attila kortárs, magyar gyerekverseket, meséket, szövegeket olvastak fel, és bevezették a legkisebbeket egy-egy székely kifejezés, szólás rejtelmeibe is.
A későbbiekben a Passaggio tánccsoport reneszánsz táncokat mutatott be, melyet táncház követett. A kora esti órákban Bréda Ferenc és Karácsonyi Zsolt kerekasztal-beszélgetéssel várta az érdeklődőket Kortárs, erdélyi magyar írók románul előadásuk nemcsak a magyar nyelvű érdeklődők számára mondott újat. A két előadó a műfordítások hasznosságáról folytatott eszmecserét, megállapítván azt, hogy bár vannak kezdeményezések magyar irodalmárok műveinek románra való fordítására, mégis lenne, amin dolgozni e téma tekintetében. Viszont a román nyelvű művek magyar műfordításai tekintetében Erdélyben bőséges a termés. A két előadó megállapította: állami támogatással lehetne fordítóházakat létrehozni, ahol igazán teret kaphatna ez a műfaj.
Az este folyamán a Kaláka és a Kalapos Jazz Band együttesek többek között Ady, Kosztolányi, Radnóti, József Attila megzenésített műveivel bájolta el a közönséget.

Vivaldi és pajzán mesék

Aki még bírta a sok kulturális programot, az nem hagyta ki a vasárnapi záróünnepséget sem.
A főtér zsúfolásig telt érdeklődővel, amikor a Kolozsvári Transilvania Filharmónia lépett színre, előadván Vivaldi közismert darabját, a Négy évszakot.
Ezt követően Orbán János Dénes szórakoztatta az irodalomra kíváncsiakat Mesék idegbeteg felnőtteknek humorestjével. Hallhattunk erotikus, humoros szövegeket Csokonay Vitéz Mihálytól, Ion Creangatól és a szerző néhány izgalmas írásából is kaphattunk ízelítőt.
Elmondható tehát: az első Kolozsvári Magyar Napok nagysikerű rendezvénysorozattá nőtte ki magát, a szervezőket idézve, elvárásokon felüli volt.

Varga Melinda