Gazdag irodalmi termést tudhat magáénak az Erdélyi Híradó Kiadó, a Bulgakov kávézó repertoárját is több rendkívüli könyvbemutató, izgalmas irodalmi est színesítette ebben az évben. A Dihorfeszt néven futó irodalmi évzáró fesztivál betekintést nyújtott az idei könyvtermésbe, a bemutatók mellett az érdeklődők megnézhették a Biszku Béláról készült Bűn és Bűntelenség című filmet is. – Varga Melinda beszámolója

Duhajkodó irodalom

    „Mint ahogy azt a bemutatott könyvek listája is mutatja, amelyen nincs rajta sajnos minden könyvünk, mert egyszerűen nem fért bele a programba, meg nem volt akkora keret, hogy el tudjuk hívni erre a fesztiválra az összes szerzőnket, gazdag irodalmi évadot zártunk” – összegezett Orbán János Dénes költő, az Erdélyi Híradó Kiadó igazgatója. Lelkesedve tette hozzá: ez egy igen-igen jó éve volt az Erdélyi Híradó Kiadónak és az Előretolt Helyőrségnek, akárcsak a tavalyi: „mint ahogy azt két éve megjósoltam, a középnemzedék kemény dolgokat kavart és forgatott a boszorkányüstjében többévi hallgatás után”.

   A bemutatott könyvek nem cáfoltak rá a kiadóigazgató kijelentéseire. Csütörtökön bevezetőként képzőművészettel találkozhattunk, sor került Fodor Nagy Éva Visszatekintés a múltba című kiállításának megnyitójára, valamint a Nagy Lajosék fényképalbuma című kiadványt is bemutatatták.
    Péntektől pedig  kezdetét vette az irodalmi maraton, kellemes „zenei betétekkel” fűszerezve, minek elmaradhatatlanul duhajkodás lett a vége.

   Az első rajtoló Demeter Szilárd író volt, aki a Lüdércnyomás című novelláskötetét mutatta be Papp Attila Zsolt költő közreműködésével. Nem is lepődnék meg a Tempefői Naplója után, ha egy újabb saját élményeken alapuló kötettel találkozunk. Ám ezúttal a könyv múzsája nem az egyetemi évek izgalmában, hanem a középiskolai padok között bújik meg. Demeter a székelyudvarhelyi tanítóképző diákja volt, ahol nagyobbrészt nő kollégák vették körül, a kötetben ennek az állapotnak a jó, rossz, humoros, olykor tragikomikus oldalait írja le. Mint mondta: igazán csak a saját történeteire tud alapozni, a fikció távol áll írásművészetétől. Demeternek regénytervei is vannak, elárulta, olyan ötszáz oldalas könyvet szeretne egyszer megírni, amelyet nem tud az olvasó letenni, magával viszi még az illemhelyre is.

   Szombaton igencsak változatos irodalmi paletta következett. László Noémi Feketeleves című könyvével ismerkedhettek meg először az érdeklődők. A költőnő, aki idén József Attila-díjban is részesült ezúttal nem a kedves, lírai szövegeit vette elő tarsolyából, hanem gyerekversekkel rukkolt elő.

   Aki azt gondolta volna, hogy egy „könnyedebb” irodalmi estnek néztünk elébe, bizony csalódnia kellett, az olykor pajzán kifejezéseket sem mellőző tollforgatók újból megmutatták fegyvereiket. Márkus András első, merész hangvételű verseskötetét egy ideig mély csend követte. Most azonban dupla teljesítménnyel rukkolt elő, olvasóit megnyugtatva, nem készül visszavonulni az irodalomtól. A Ki lakik a barna lányban verseskönyvének bemutatása után prózai tehetségét is megfitogtatta a Paraszttartók kézikönyve című kéziratával, amely hamarosan az Ulpius-ház Könyvkiadónál lát napvilágot.

   Az estet Muszka Sándor zárta, aki harmadik kötetével, Múzsák, trágyás szekérrel rukkolt elő. Akik ismerik költészetét, nem kellett csalódniuk, Muszka stílusa nem változott, viszont ezúttal sokkal érettebb húrokat penget a költői lant, mint előző, egyébként nagy sikernek örvendő versesköteteiben.

   A szombat este hajnalig tartó mulatozásban fúlt ki, Murányi Sándor Olivér ezúttal nem prózaírói, hanem néptáncmesteri talentumát mutatta meg az irodalmár kollégáknak, a talpalávalót a Magyarpalatkai Cigányzenekar és Duhaj Banda szolgáltatta.

    És aki még bírta, az vasárnap is eljött az ugyancsak változatos programegyüttesbe belekóstolni. Az otthon maradástól nem kellett tartani, sem a költők, sem az irodalomkedvelők nem hagytak alább a lelkesedésből, így vasárnap is teltháznak örvendett a Bulgakov.

   Ha már teltházról beszélünk, fontos kiemelnünk a Bűn és Bűntelenség című film kolozsvári bemutatóját, melyre zsúfolásig megtelt a terem. A dokumentumfilmet Skrabski Fruzsina és Novák Tamás készítették a hírhedt, egykori magyarországi belügyminiszterről, Biszku Béláról.

   Biszku az 1956-os forradalmat követő megtorlások egyik közvetlen szereplője. Ötvenhat után mintegy háromszázezer embert végeztek ki, huszonegyezer személyt küldtek börtönbe és több százezren elmenekültek Magyarországról. A film készítői, akik a mandiner.hu internetes portál újságíró nagy fába vágták a fejszéjüket, amikor úgy döntöttek, megkeresik Biszkut.

    Először a politikus falubelijeinek adták ki magukat, majd a későbbi beszélgetések folyamán felfedték valódi kilétüket is. Biszku nem háborodott fel, mindvégig készségesen mesélt a szocializmus idejéről, saját tevékenységéről, akkori politikai személyiségekről. A film készítőinek célja az volt, szembesítsék tetteivel a tömeggyilkosságokban jelentős szerepet vállaló Biszkut, abban reménykedvén, bocsánatot fog kérni mindezért. A szembesítés megtörtént, Biszku azonban senkitől sem volt hajlandó bocsánatot kérni, sem pedig megbánást tanúsítani. A megdöbbentő alkotás Biszku mellett bemutat 1956-os elítélteket, áldozatok hozzátartozóit, történészek, pszichológusok véleményét szövi bele a filmbe. A Bűn és Bűntelenség bemutatóját Magyarországon az Uránia filmszínházban Biszku lányai ellenezték, perrel fenyegetőztek, minek következtében a filmet a budai Menta teraszon mutatták be először, június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének évfordulójára. Fontos megjegyezni, Biszku az újságíróknak írásbeli beleegyezését adta, hogy a film anyagát szabadon felhasználhatják, ennek ellenére mai napig nem járul hozzá a nyilvános vetítésekhez. Időközben a Biszku lányok engedélyezték a Bűn és Bűntelenség bemutatását akár filmszínházakban is. Skrabskitól és Nováktól megtudtuk: tartogatnak még hasonló meglepetéseket, de hogy ki lesz a következő „filmalany”, nem árulták el. Egy azonban biztos, céljukat elérték, ha a bocsánatkérés nem is, de a szembesítés megtörtént, a nyilvánosság megismerhette Biszku Bélát, akiről egyébként sokan azt hitték, már nem él.

    A meghökkentő filmet újabb irodalmi adalék követte. Király László Akasztóhegy és Mózes Attila Zsibvásár kötetei. Az Akasztóhegy Király László szülőföldről szóló nagyon lírai hangvételű verseit foglalja magába. Mózes Zsibvásárja erotikus prózagondolatokat boncolgat, a női nemről filozofál, olykor kissé mélabúval, szomorúsággal téve ezt.

   Az est záróakkordja Farkas Wellmann Endre 35. születésnapjának ünnepi műsora volt. A költő, írótársaságban immáron bejáratott dolog egy-egy évforduló jellegű születésnapot megünnepelni, amikor is az „áldozatnak” irodalmár kollégái cifrábbnál-cifrább verseket, prózai szövegeket fabrikálnak össze, kifigurázva a születésnapos rosszabb tulajdonságait, kinagyítva minden hibáját, siralmasan emlékezetve minden gonosztettére, kétes szerelmi történetekre. Mindezt természetesen páratlan humorral, vigyázva arra, hogy az ünnepelt számára ne legyen túl sértő a szöveg. Nem történt ez másképp Farkas Wellmann esetében sem. A költőt Székely Voland marimbajátéka, Kodoba Florin hegedűszólói és Murányi Tóni dalai köszöntötték.

   Az irodalmi fesztivált a Kalapos Jazz Band koncertje zárta.

   Orbán János Dénes örömmel számolt be lapunknak, idén három előretolt helyőrséges szerző kapott József Attila-díjat: Fekete Vince, László Noémi és Szálinger Balázs, tavaly Lövétei Lázár László részesült elismerésben. „Ezek az alkotók nagyon beértek, megjelent köteteik is mutatják, a költői érettség milyen fokára érkeztek, ők mind az Erdélyi Híradó Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy leszerződött szerzői, tehát nálunk jelennek meg könyveik, ugyanúgy, mint a legfiatalabbak esetében is” – összegez Orbán. Azt is kifejtette, míg az előző években az ifjú tehetségek könyveit jelentették meg, akik rengetegen voltak, most kevesebb fiatalt sikerült felfedezni, de kibontakozott a középnemzedék.

    A középnemzedék kibontakozásán kívül azonban az évzáró fesztiválnak sok minden mást kellett ünnepelni, hiszen ezt az évet olyan vendégalkotók is fémjelezték, mint Makkai Ádám, határon túli folyóiratok mutatkoztak be, több magyarországi szerző látogatott ide, a Bretter-körön továbbra is szították a tüzet az ifjú tehetségek boszorkánykohói. Ebből kiindulva várhatóan jövő évre is lesznek meglepetések.

Varga Melinda