Félelmetes tudású nyelvész, kutató, antropozófus, a magyar irodalom egyik legemblematikusabb figurája tisztelte meg a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéház nyolcadik születésnapi ünnepségét. Makkai Ádám nem hazájában vált ismertté, hanem a tengeren túli Amerikában, ám maradandót alkotott nem csak magyar, hanem világirodalmi vonatkozásban is. Erdélyi útjára felesége, Arany Ágnes író, nyelvész is elkísérte. A két kiválóság együtt mutatkozott be az esten. – Varga Melinda beszámolója

Egy odisszeuszi szellem útja

    

    Csaknem negyven fokos kánikula, fülledt, tömbök közé rekedt lég, a halandó már-már levegő után kapkod. Aki csak teheti, a hűvös szoba árnyékában húzza meg magát, a merészebbek próbálkoznak a hűsítő stranddal, de a legokosabb ötlet inkább egy hidegebb vidéken való nyaralás lenne. Ilyen forróságban ember legyen a talpán az, aki közszállítási járműre, taxiba, autóba ül és irodalmi előadással szeretné kitölteni a szombat estéjét.
    Ám, ha minden megpróbáltatás ellenére ez sikerült, bátran merem állítani, nem volt hiábavaló. Ugyanis Makkai Ádámmal és Arany Ágnessel nem mindennap találkozhatunk.
    A nyelvész, irodalmár házaspár jelenleg a Hawaii-szigeteken bontott sátrat, miután beutazták a fél világot. A Bulgakovban tartott előadásuk alkalmával életútjukról, műveikről Orbán János Dénes költő beszélgetett.

    Fontos tudni Makkairól, hogy Budapesten született, ám erdélyi gyökerei vannak, hiszen Makkai János újságíró, politikus és Ignácz Rózsa író, színésznő fia, nagybátyja Makkai István erdélyi református püspök és író volt. Az 1956-os forradalom után Makkai Amerikában telepedett le, a Harvardon szerezett egyetemi oklevelet, majd a Yale-en mesteri és doktori fokozatott. Itt alkotja meg Idiom Structure in English (Az angol nyelv idiómáinak struktúrája) című munkáját, mely az angol nyelvészet alappillére lesz. Orbán János Dénes találóan jellemzi Makkait, miszerint ő „az angolok angolra tanítója”, hiszen az irodalmi esten többek között fény derült arra is, hogy több rangos amerikai egyetem tanára, a LACUS, Kanada és az Egyesült Államok nyelvészeti társaság alapítója és elnöke. A meghívott nem csak az angol nyelv rejtelmeivel kacérkodik, birtokolja a németet, franciát, oroszt, latint, de kutatásaiban foglalkozik a görög, szanszkrit, ószláv, indokínai nyelvekkel, dialektusokkal is.
    Hogy kiváló nyelvtudásáról és nemkülönben páratlan műfordítói tehetségéről tanúbizonyságottegyen, felolvassa Weöres Sándor Galagonya versének angol fordítását. Kiderült, a szótagszám is azonosra sikerült az eredetivel, a ritmusa is pont ugyanúgy lüktet, amely szokatlan dolog, hiszen az angolszász verselés más, mint a magyar. Hallhattuk még Áprily Lajos Március, Április költeményeinek angol nyelvű fordításait is. Ezek után már nem is kell csodálkozunk, ha Makkai szerzeményeként tudható be a Csodaszarvas nyomában (In Quest of the Miracle Stag) a magyar költészet angol nyelvű antológiája. A kötet mintegy 2500 oldalon mutatja be a magyar líra gyöngyszemeit az ősköltészettől napjainkig. Mint a beszélgetésből kiderült: az antológián feleségével nagyon sokat dolgoztak, Tábori Tamástól és Kabdebó Tamástól örökölték az alapötletet, Tábori időközben meghalt, Kabdebóval pedig nem sikerült kellőképpen együttműködniük. Így feleségével ketten készítették el az iszonyatos munkát igénylő antológiát. Kérdésemre, hogy milyen visszajelzéseket kapott a kötet, Makkai elárulta: a Times Literary Supplement irodalmi lapban kapta az egyik legkedvezőbb kritikát, amely megállapítja: hiánypótló, hézagpótló a mű, minden amerikainak el kellene olvasnia, ugyanis angol nyelvterületen nem ismerik a magyar irodalmat.
    Az est további részében fény derült arra is: a házaspár Szingapúrban ismerkedett meg. Orbán János Dénes erre reagálva megállapítja: ”hol is találkozhatna máshol két szerető, magyar szív, mint Szingapúrban”. Makkai elárulta: egyikük házassága sem működött jól akkor, így a bánat egymásra talált. Azóta együtt kutatnak, járják a világot. Arany Ágnes a Bocskai család leszármazottja, ugyancsak mély erdélyi gyökerekkel rendelkezik. Az estre magával hozta Erőszakok című novelláskötetét is, amelyet az 1972–1973 között a Szovjetunióban eltöltött idő ihlette. A valóságalapú történeteken igencsak meghatódott a közönség.
    Az érzelmes pillanatokat Makkai magyar nyelvű költeményei tetőzték, hazafias, szerelmes, politikai, erotikus versekkel mutatta be változatos irodalmi tudását. Orbán János Dénes szerint Makkai Ádám több száz versből álló költői életműve mind a közönség, mind a szakma előtt aránylag ismeretlen, holott egyike a „legnagyobb kortársainak”. Így nem kell csodálkozni, ha a sikeres nyelvész professzort nem ismerik kellőképpen saját hazájában. Nem volt másképp ez Faludy Györggyel sem, aki mellesleg Makkai jó barátja volt. Nagyon sok emigráns tudós, irodalmár, művész jár hasonló cipőben – tért ki a beszélgetés a külföldön élő magyar szellemi elit helyzetére.
    Makkai azonban egyáltalán nem pesszimista e tekintetben sem: úgy véli: „nem kell állandóan szomorúnak lenni, néha a nyelvöltögetéssel is élni kell”. És valóban a meghívott személyében egy életvidám embert ismerhettünk meg, akin árva nyoma sincs a szomorúságnak, megkeseredettségének, gyermeki vidámsággal áll hozzá az élet nagy kérdéseihez, filozófiáihoz is. Mindezt munkássága is tükrözi.
    Érdemes kiemelnünk, Petőfi Sándor pokoljárása és megidvezülése című munkáját is, amelyről lapunknak elárulta, akkor született a mű, amikor kiderítették, megtalálták Petőfi csontvázát Szibériában. Makkai szerint a költő grafomán volt, és lehetetlenek tarja, hogy Szibériában nem írt semmit. Ezért kitalálta, milyen irományokkal rukkolt volna elő. A parodisztikus verses regényből az is kiderül: tulajdonképpen Petőfit Szibériában is megölik, akárcsak a segesvári csatában. Viszont a szelleme tovább él, mindaddig, amíg világszabadság nem lesz. Végigkísérik útján a Dalai Láma és Kőrősi Csoma Sándor, így vándorol országról- országra, korszakról korszakra, időnként beolvasva azoknak, akik nem tisztelik a népet.
Makkai elárulta azt is, kedvenc városa Budapest, utálat–szeretet viszonyban van a magyar fővárossal, ugyanakkor kedveli édesanyja szülővárosát Kovásznát is, valamint Párizs, Bécs is közel áll szívéhez.
   Az irodalom és nyelvészet nagy figurája óriási vastapsot kapott a Bulgakovban, aki eljött nem bánta meg, hiszen az előadás mellett a Makkai Kutyapest című kötetét is hazavihette, mely az Erdély Híradó Kiadó gondozásában látott napvilágot, 2010-ben.
A Bulgakov nyolcadik születésnapja hajnalig tartó mulatsággal folytatódott, ahol a kávéház tulajdonosa, Orbán János Dénes még orosz kortárs zenével is kedveskedett a tombolni vágyó ifjúságnak.
 

Varga Melinda