Ugrás a tartalomra

Faludy György életút kiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Szőcs Géza író a megnyitón arra hívta fel a figyelmet, hogy aki itt olyan választ keres, mitől költő a költő, csalódni fog, mert az megfoghatatlan. Faludy Györgyöt, az embert viszont jobban megismerhetjük. Hatalmas létteljesítménynek kell tekinteni az ő 96 évnyi, megpróbáltatásokban bővelkedő életének puszta végigélését is. Ha kísérletképpen több életerős fiatalt beállítanának egy-egy Faludy életszakasz megélésére, lehet, hogy kidőlnének. - Faludy György életút kiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban

 

 

 

OLVASS, BOLYONGJ, SZERESS!

 
 
Május 12-én nyílt meg s október 3-ig tart nyitva a Károlyi palotában található Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett Faludy kiállítás. A szervezők, Kemény Aranka és Komáromi Csaba arra törekedtek, hogy a Magyarországon kevésbé ismert, emigráns és fiatal Faludyt is megismertessék velünk. Eddig nem látott dokumentumok, fotók és tárgyak kerültek a vitrinekbe. Elolvashatók többek között a fasori Evangélikus Gimnázium Arany János önképzőkörének érdemkönyvében megtalálható legkorábbi Faludy-versek, a melyeket 16-17 éves korában írt. Az ÁVH által az író letartóztatásakor elkobzott írószövetségi igazolvány nemrég került elő az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltárából. Kéziratok, fényképek, relikviák mellett nagyon jó mozgófilm részleteket is meg lehet nézni, fülhallgatóval a monitorokon. Többek között Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia Faludy György a költő című filmjéből, illetve egy 80-as évekbeli, Chicagóban készült interjúból.
 
 
Szőcs Géza író a megnyitón arra hívta fel a figyelmet, hogy aki itt olyan választ keres, mitől költő a költő, csalódni fog, mert az megfoghatatlan. Faludy Györgyöt, az embert viszont jobban megismerhetjük. Hatalmas létteljesítménynek kell tekinteni az ő 96 évnyi, megpróbáltatásokban bővelkedő életének puszta végigélését is. Ha kísérletképpen több életerős fiatalt beállítanának egy-egy Faludy életszakasz megélésére, lehet, hogy kidőlnének – vélte Szőcs.
 
 
A költő idén lenne 100 éves, mint kifüggesztett életrajzából kitűnik, 1910-ben született. A szokásos időben, 18 évesen érettségi, majd a bécsi, a berlini, a párizsi és a grazi egyetemen tanul (Bécsben kettő, a többi városban egy-egy évig). Mintha már ekkor világpolgárnak készülne. 1934-ben egy évre azért még itthon bevonul önkéntes katonának a seregbe, ahol a zászlós rangig viszi. Leszerelésekor 27 éves. Ekkor jelennek meg híres-hírhedt Villon átköltései, ami egy időre meghatározza pályáját, támadásokból is bőven kijut. 1938-ban emigrál. Nem akar a németek oldalán harcolni a kitörés előtt álló háborúban. Párizsba majd Marokkóba, aztán az USA-ba utazik. 1943-ban bevonul az amerikai hadseregbe és két évig a németek ellen harcol. 1946-ban érkezik vissza Magyarországra. Baloldali érzelmű és antifasiszta. 1947-ben másokkal együtt ledönti a zsidóellenes hungarizmus atyjának tekinthető Prohászka Ottokár püspök szobrát. (Akire a mai radikálisok mint „napba öltözött forradalmárra” tekintenek).
 
 
Faludy azonban szemet szúr a kommunistáknak. Amerikai múltja miatt fekete báránynak tekintik, könyvei nem jelenhetnek meg. 1949-ben koholt vádak alapján internálják Recskre. A kiállítás egyik legérdekesebb kép és hanganyaga egy interjú, amelyben költőnk elmeséli: azt kellett bevallania, hogy amerikai kém, és mindennél jobban gyűlöli a magyar népet. „Bevallotta”, hogy 1941-ben a Brodway sarkán két amerikai titkos ügynökkel felvette a kapcsolatot. Az alkoholikus, konya bajszú, magas homlokú, rokonszenves… (a rokonszenvest kihúzni!, utasította a tiszt a gépírónőt) EdgarAllan Poe-val, és az ősz hajú, fehér szakállú Walt Whitmannal.
– Mással nem? Ekkor a költő bevallotta, hogy még egy harmadikkal is, akit Z. E. Bulon Edward Belzebubnak hívtak. Ismertető jele, hogy két dudor van a homlokán és húzza az egyik lábát.
– Hol lakik?
– A Ninive utca 42! Babilon…
– Mit szórakozik velem, maga állat! Azt hiszi, nem tudom, hogy Babilon a Bibliában van?
– Nem! Babilon Long Islandon van, kérdezze meg a telefonközpontban! (Tudta Faludy, hogy tényleg ott is van egy Babilon.) Később ezzel a személyleírással a határőrök is megkapták az információt, hogy ha jönne az ördög kémkedni, akkor lefoghassák. Őt attól kezdve úgy emlegették, hogy „Ez az, aki a Poe-val esküdött össze.
– Poe-nak írjuk, de Pónak kell ejteni – javította ki őket.
Később Péter Gábor behívatta. Itallal, cigarettával kínálta. Tegeződtek.
– Láttad a dossziémat?
– Belenéztem.
– S találtatok ellenem valamit?
– Nem.
– Nagyon jó, akkor kiszabadulok innen!
– Nem! Te itt fogsz megdögleni! Mert rád nincsen szükség!
– Költőkre nincsen szükség?
– Hülyékre nincsen szükség!
– Miért lennék hülye?
Péter ekkor átnyúlt az asztal fölött és megmarkolta a költő elöl összevérzett ingét s megrázta:
– Te ne lennél hülye, aki Amerikából hazajöttél ebbe a szarba?!
 
 
Faludy 1953-ban szabadul Recskről s fordítással keresi kenyerét. Majd az 1956-os forradalom leverése után ismét Nyugatra emigrál. Londonban él. Újságot szerkeszt. 1961-ben Pokolbeli víg napjaim címmel önéletrajzi művet ír, ami egy évvel később, angolul jelenik meg. Magyarországon törlik az írók névsorából a könyvtári katalógusokban. 1980-ban, New Yorkban jelennek meg összegyűjtött versei, majd két évvel később a Mozgó Világ is közli itthon, amiből kultúrpolitikai botrány lesz. Recsken írt művei Börtönversek címmel 1983-ban Münchenben lát napvilágot. Műveit 1987-től itthon szamizdatokban közlik. Költőnk ekkor már 77 éves. Nem akar azonban addig hazatelepülni, amíg Kádár János hatalmon van. Egy évvel később Kádárt leváltják – ekkor, 1988-ban, haza költözik. (Hosszú életének egyik titka talán, hogy túlságosan „megvárakoztatták”?) Verseskötetei, műfordítás kötetei ezek után sorra megjelennek. Fürdik a megérdemelt népszerűségben. 1994-ben megkapja a Kossuth díjat. Később megnősül és botrányhőssé válik. Meztelen fotók jelennek meg róla és sok évtizeddel fiatalabb feleségéről a Playboy-ban, amelyek a halál küszöbén is pajzán életörömöt sugároznak.
Faludy utolsó kötete Pokol tornácán címmel jelenik meg, de bemutatójáról az agg költő már „lemaradt”: 2006. szeptember 1-jén, az iskolakezdés napján, neki már az égben „csengettek”.
A kiállítás ennek az életútnak legfőbb állomásait több csoportban elrendezve, egyenlő arányokban ismerteti, és október 3-ig tekinthető meg.
Pálóczi Antal
 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.