"Vikrama-széna leakasztotta a vén fáról a hullát,
vállára dobta (mert ez több mint szimultán – és szövevényes történet),
majd a kolduló szerzetes parancsára elindult vele,
miközben a hullát megszálló szellem rákezdet a mesére..."

Nagy Zopán tündérmese montázsa.

 

 

 

 

 

 

 

Nagy Zopán

 

 

Hulladémon-vízió

 

(Szanszkrit Tündérmese-montázs
a Kéregrágó Remete nyomán)

 

 

A Rontás Szelleme nem tudott beférkőzni Dicsőség Kincse éléskamrájába…
Kanaka-pura (Aranyváros) a kamra mélyének labirintusaként ragyogta be
az Alsó Világ Észbontó (Unmádini) tartományát…
A Hold a Naphoz járult, a Nap behódolt a Holdnak…
Felleg-szekerű (Dzsímúta-váhana) a Szellem-király
hajnal-lován (alakuló felhőparipán) lebegett az Al-város felé:

 

 

Vikrama-széna leakasztotta a vén fáról a hullát,
vállára dobta (mert ez több mint szimultán – és szövevényes történet),
majd a kolduló szerzetes parancsára elindult vele,
miközben a hullát megszálló szellem rákezdet a mesére:

 

 

Nap-sörényes Ardzsunát fölülmúló Villám-dárdájú nyílvesszői záporával
Gangá és Jamuná áradatával Holdfény király oltalma alatt
csontváz-palota kígyópikkely-fényén túli Benáreszen inneni
csodálatos démonoktól befolyásolt legendás Nahusa húsát is lecsámcsogó
vének tanácsának nyomott nyomán csordogáló
Három Világ jázminbimbó-ékszer-ragyogású hó-agyarával (fenekestül) ékes
mangó-hajtás karmaival vidáman játszadozó csalfa szerencse fennhéjázásán
átmakacsult elefánt-párzástól részegült férfi-feladat-hasonmású Mahárádzsa
alvilági gyöngyvárosa fölött röpülő halhatatlan égi várában hullafaló
lángnyelvű kísértet-áldozatú szantálnedvekben ázó
ég-ruhás-javaslatú varázstudomány

 

 

Lenyugvás hegyén magasztosan gördülő
Holdfény-mester-kiáradás-csillapító öltözet
alkotó kíváncsiságból brahman-istenű
kebeltompor-csodálatos éj-csillapítás
oltalomba fogadott máglyatűztől felébresztett lánymohóság-születés
öletett ölelhetetlen megnősült víz alatti
jeges-tűz-tudományú kiöblített bölcsesség
(mester vagy halszem -?-)
zavarba jött színes hópelyhek díszítették kettévágott boldogságát  --- >
az átokra (való) figyelmeztetés zálogaként mosolyogva az elhunyt köldökére pislogva
Vakrólaka gyönyörében Szúrja-prabha
Napfény-király könnykincseiben Dhana-pála gyászban botorkálva
Manah-szvámin (Lélek ura) Ő-bizalom folyamában

 

 

Tündöklő balzsam száradása
előkelő származásra  ~ égetett holttest hamu-illat-ravaszsága
karóba-húzott sebeiből a Világ-mindenség bal szeméből tolvaj-köldök harmatával
Csandra-prabha 
ezüstfény-ősöröm-kötelesség-zarándoklata
Prajága-fürdőhely kristályinak
hajfürtjei mentén mint szer(teszét)-tartásos udvari pap-papagáj szellemlét
~ csitra-kíta (csoda-csúcs) határain túlról a kegyesen letekintő Hold
udvarán az önzetlenség kútfejénél
lovászai kíséretében (de teljesen magányosan) 
a Sinsapá-fáról leakasztott hullával a vállán

 

 

a meghaladott-értelmű tündérek
kék lótusz csillogása Indívaraprabhá csimbókba-kötött
intelmek között  remetetelepének fakéreg-csuhásaival
Kálí vizililiomjaitól ittasulva
hamarosan
mint a Birodalom mentésére Csandrávalóka
koronája ragyogott  – de amott villámkemény
dárdáival nyolclábú hegyszörnyek és repülő
hegyek szárnyait levagdosó megszégyenítő
Ménaka tündérasszony-szülte Kanva
látomása keblei mint elefánt büszke
homlokán a dombok balzsamos illatát
ajkairól = szüzességéről habzsolta a
Brahman-király – ám átváltozva:
szörnyű Ráksasza-pap koromfekete bőrén
lángvörös nyelve csápolt a haragtól

 

 

 

emberfejről rágta a húst és vért vedelt koponyából
homloka köré pedig belekből csavart koszorút
láng-szájú (Dzsválá-mukha) agyarai
közül a csillapíthatatlanság háborgott –
vadfügefa paripája izzott gyermekáldozat vágyától kacarászva vértől
részeg szájából védák szent verseinek
gyalázatai fröcsögtek ~
levágni egy hétéves bráhman-fiút
(szülei fogják le kezeit lábait)
a Birodalom megmentése érdekében
a Démon váratlan megdöbbenése
= a kisfiú átadta magát és az égre
nevetett tiszta ábrázattal =
s a csodálkozástól az áldozat is
félbemaradt –

 

 

A hős lelkű uralkodók akarata mély
(ha) az elhatározás lankadatlan ~
nem beszélve a szenvedélyes Lótusz-köldökű
(Valaha Padma-nábha) leányáról (Szerelem Csokráról)
Ananga-mandzsari égi-tündérszépségéről
aki drágakő-páncélhoz
(Mani Varmanhoz) adatott bár utálta azt a férfiút –

 

 

 

ámde Vagyon-adta
(Artha-datta) se tétlenkedett
~ édes jázminvirágot lehelő fájó
nyílvesszők ostromolták szantál-kenőcsöktől hűsített bőrét
a (mesében) lomha nappal álmodott
vágyó vándorok árnyékában vánszorgó
holdfény-sápasztó sóhajtásait
~ Kamalákara rabságába eső
összesimulásban gyászoló bokréta-gyökér-kiszakadását

 

 

 

Illemtudásuk öntudatlan fohászkodásai
messzire vitték az üggyel-bajjal hűtlenség nyoszolyáján hánykolódó álmatlanságukat (is) -
és a forgószelek szenvedély-porfelhője borította
lelküket   =  jázminvirág üres
keble Siva kedvenc városában
(Benáreszben) tündöklött a jámbor
hívők gyöngyfüzérei között –
mialatt Pratápa-mukata (Tűz-diadém)
király az oroszlánok sörényénél
is jobban szerette a fiát ~ s
udvari dalnokai jakfarklegyezők
hűsítésében enyhítették a szépség-istennő kéjpalotájában
lótuszcseppektől csillogó rengetegben pihenő
Bölcsesség-testét (Buddhi-sarirát) –
Kókila madarak fütyöltek át a
megáradt tó fölszántott hullámain

 

 

Mialatt Karnótpala (Lótusz-fülbevalós)
uralkodó Kalinga országát igazgatta
s Harc-gyarapító elefántcsont-faragók
rágcsáltak Bételt nyugtatására
jelbeszédre „hallgatva” a kipárolgó
sütemények mezejére vetve ködlékeny
elmélyedésüket ~ amikor a Háromágú Szigony Miniszterének fia
fontolgatni kezdte a vaskemény
vaddisznósörténél is szilárdabb elhatározást ~  
a kötélen leereszkedve remete-köntöst öltött
a temetőben eszméletlenségig leitta
magát szigonnyal ütött bélyeget
combjai tövére hogy Bölcsesség teste
nevére is büszke lehessen –
és a kifordult öregasszonyra gondolt
aki bármikor tehénpásztorlány
vagy főfelügyelő 

 

 

tisztában volt az igazsággal
amikor a vadállatok felfalták a
lappangó homály tisztásának
gyöngyöző pázsit-heverőjén ~
csillagot szült ekkor a megdermedt korall-ág
Kanja-kubdzsa városában
hol a Csakóra madár negyed-holdra csacsog –

 

 

Vakló-remete a feltámasztó a tűzbedobott gyermek csontjait étkezés
után az asztalon keltette életre
bűvigéket mondva a Gangá bölcs
morajlás-mélyébe mártva mágikus
szavakkal ölelkezett a kimondhatatlan ~
Pátaliputra városában ekkor Valaha-vikruma-késarin (Vitézség Oroszlánja)
vállán hordozta Vidagha-csúdámanit a
(Ravaszság boglára nevű) papagájt

 

 

 

„Mindentudományban-jártas” madár! –
meséld el a Sors keze által megmunkált Rátnávali (a Gyöngyfüzér)
mindegyik szemének páratlan történetét
= Nem mesélhetek a 108 szemű (egyenként 365-féle kedvű)
~ a világ rezgését is működtető ~

 

 

eltépő – összeillesztő hallgatás – füzér –
nyugtalanság – meditáció – vesztőhely –
átvilágító – föld – őrzője – ékességű  –
jógik ura – magasztos – ragyogású –
kötelék – szabadságú – káprázathajlam –
visszaverődésű

 

 

 

                                   szellemidézésről ~

 

 

Tilóttamá tündérasszony éppen ekkor szállt az égbe
a feloldódott menny zenész-királyának
(Csitra-ratha) mulatságának meghívására

 

 

Az összejövetelen tartózkodott még
Bátorlelkű (Víravatí) Viravara
(Bátrak Hőse) és „tündöklő” város
(Sóbhávati) utolérhetetlen vitézségű
királya is Súdraka ~
s cikázó villámszemű ráksasza-ölő
Éjszakából Hazasiető Mantra
feleségét fel-sem-ébresztő kétéltű
keserves észrevétlen önuralom-minősítésű
hüvelyéből irgalma-kirántó bármerre-kegyelem Ura
ki új mesék igazságára
előre is hajlamos  

 

 

 

Máglya-szemű Éj-boszorkány
maharadzsa-rémítését Szépség Özöne
(Lávanjavatí) nevetése borzolta föl ~ s
Málava-földről származó Csandravatí

 

előkelő Holdfény-sarját szerteágazó
kifosztottságban Vindhja-hegység
rengetegében érte a Halál városának
szörnyű vadonbeli mása  ~ hol rablósereg nyílzáporozta / törte össze
ragyogó pajzsát míg felesége-leánya
hegyes füvektől sebes lábbal menekült
~ s a vadásztörzs főnöke Csandaszinha
(Vad Oroszlán) ~ fiával Szinha-papákrama (Oroszlán Ereje)
vették őket fordítva feleségül  ~
miközben Gyönyör és Öröm
Sorsuknak hódoltak
(arcukon fátyol helyett szél-kavarta por árnyéka)

 

Csalóka házasságban a fiú az anyát
az apa a lányát hevítette nászra: 
így Szépség Özöne saját anyjának anyósa lett 
~ s az anya: leányának menye 
~ és lettek mindegyiknek fiai-leányai ezután
(kik valamiféle testvérek is voltak)
de milyen rokonsági viszonyban nevelkedtek ~
kérdezte a Fondorlat Démona ~ aki felelet híján
(a férfiú tetemébe bújt szellem módjára):
Lemondás Erényét a halott-hamvasztó temető szélén a vérrel
locsolt földre csontok fehér porával
rajzolt varázskör mellett a vadfügefára akasztott beszélő hullával
próbára téve leplekkel burkolózva
máglyák hamvát szórva testére
vállán emberi hajakból font áldozati zsinórral

 

Egy darabig jógába merülve a holttestbe-kényszerített akarattal 
csillogó emberi fogakkal töltött
koponyákkal emberszem porával
füstölt virágokkal tapasztott
megnyúzott emberhúst nyújtva a Hódolat határai felé –
miközben (a Mahárádzsa)
elefántcsontból Napfénnyel élesített
kardjával levágta a gonosszá lett szerzetes fejét
mellét felhasította kivette szívét
és mindegyik szervét felajánlotta a szellemeknek

 

= (így) a Mesék gyöngysora kúszott be
jókívánságokkal csörgedezve az emberiség
mindenség-tudatának átkoktól-mentesítő Világi

 

üdvösségére
               üdvösségébe
                               üdvösségére

 

 

 

 

(Mert aki egyetlen sort illő tisztelettel felolvas
vagy meghallgat belőle: azon nem fog semmiféle átok –  
démonok lidércek kísértetek boszorkányok ördögök
hatalmukat vesztik ott ahol ezt a művet „olvassák”…)
 

= Így vált igencsak népszerűvé a Világon:
A hulladémon huszonöt meséje!

 

 

 

 

 

 

 

 

Kapcsolódó:

Nagy Zopán: "Skizológia"
Nagy Zopán versei
Nagy Zopán: "A sárga levél"