A szív határai, avagy egy történelmi szerelem regénye
2009. november 19-én sor került a gyönyörűen felújított Írók Boltjának, első könyvbemutatójára. Poós Zoltán A szív határai című regényét mutatta be Mészáros Sándor. Az égig érő könyvespolcok és az idézetekkel tarkított barna szőnyeg olyan hangulatot keltett, mintha csak egy könyvtár meghitt olvasótermébe csöppentünk volna.
A szív határai,
avagy egy történelmi szerelem regénye
A bemutató előtt nagy volt a sürgés-forgás, az író lázasan készülődött, laptopját rendezgette. Lassan emberek sokasága töltötte be a kis teret, mely így még családiasabb lett. Idősek és fiatalok egyaránt jelen voltak. Mikor minden a helyére került Poós és Mészáros is helyet foglalt egy szépen festett kerek, faasztal mögött. Mészáros Sándor szólalt felt először, és tetszését fejezte ki a helyről, majd néhány gondolat következett a könyvről. Alain Fournier egyik könyvéhez hasonlította a regényt, amely a gyerekkor és egy világkor elvesztésének történetét mutatja be.
A rövid bevezető után Poós Zoltán a technika segítségével berántotta a közönséget a regény terébe: Battonyára. A vetítés alatt A téli utazás című muzsika andalította a közönséget. Régi, századfordulós képeslapok és képek elevenítették meg a könyvet ihlető helyszíneket. Az író, közben saját történeteket és érdekességeket mesélt. Fiatalos, jó humorú, közvetlen személyiség. Azt is elárulta, hogy az egyik képen feltűnő Arad-Csanád megye térképet a könyvbe is be akarta rakni, ám lebeszélték róla. Egymás után jelentek meg az emberek szemei előtt a regény színterei: az Állami népiskola – melyben egyébként maga az író is tanult; a Zsinagóga – melyet teljes mértékben elbontottak; és többek között a László László-kastély is – melyről később még szót ejtetett az író. A vetítés végén közvetlen beszélgetés vette kezdetét közte és Mészáros Sándor között. Poós elárulta a kíváncsi hallgatóságnak, hogy valójában mi is ihlette meg. 19-20 éves lehetett, amikor egy kalandos kerékpátút alkalmával rátalált a László László-kastély romjaira. Édesapjától tudta meg, hogy ott régen titkos és egyben rendszerellenes miséket tartottak. Ez persze egyből beindította fantáziáját, és elméjében lassan körvonalazódni kezdtek a történtek kusza szálai. Arra a kérdésre, hogy miért éppen ezt a korszakot választotta, azt a meglepő választ adta, hogy számára ez az időszak egy képzeletbeli határvonal, egy egyedi korszak. Hiszen ekkor rukkolt elő a Beatles és ekkor lett nagy divat a televízió is. Mindehhez egy személyes történetet is fűzött, miszerint náluk volt először TV a faluban, így mindenki oda járt hozzájuk.
A kisvárosi tipizáló karaktereket egy hosszabb részlet felolvasásával mutatta be a jelenlevőknek. Katinka a végzet asszonya, kinek látványától megáll a levegő a téren, az újonc fogorvos, aki felkavarja az állóvizet a békés kisvárosban, mind életszerű szereplők. Katinka egy ellentmondásos karakter, aki nem hajlandó integrálódni, keresztény, ám csalfa nőszemély. A nem kívánt érzelgősséget azzal próbálja távol tartani, hogy a gyerekeket nem ártatlan báránykákként mutatja be, hanem valóságosan, gyermeki erotikus képzelgéseikkel együtt – ezáltal kibillen a polgári regény hagyományából. Az idő gyorsan telt, sor került az utolsó kérdésre: Tervez-e folytatást, vagy újabb regényt ír? Poós elárulta, hogy mindenképpen visszatér még erre a tájra, viszont nem akar a múltban szlalomozni. Jelenleg nincs víziója, de a következő műve mindenképpen a jelenben fog játszódni. A bemutató végét a könyv dedikálásával és közös kávézással koronázták meg.
Demencze Ilona
