A könyvbemutatón FelVági László és Solténszky Tibor is, a hatvanas években szegeden tevékenykedő Paál Istvánhoz és Ruszt Józsefhez hasonlították Grotowskit. Mindketten a Szegedi Egyetemi Színpad vezetői voltak egykor. Paál István alkalmazta is Grotowski módszereit, míg Ruszt a lengyel rendező szertartásszínházának esztétikájára épített. A bemutató előadói pedig diákéveikben tagjai voltak ennek az egyetemi társulatnak.

Tanulmányok a színházi avantgárdról

Az Alapvetés: Tanulmányok Jerzy Grotowski Laboratórium színházáról című tanulmánykötet bemutatóját tartották 2009 októberében a Millenniumi Klubban.

   A könyvbemutató az UNESCO által Grotowski Évnek nyilvánított 2009-es kulturális emlékév tiszteletére került megrendezésre a szegedi Őszi Kulturális Fesztivál keretein belül. A kiadvány a Katolikus Ifjúsági Alapítvány könyvkiadói programjában jelent meg. A kötet szerkesztője Liszkai Tamás. A bemutató házigazdája FelVági László filmrendező, zeneszerző volt, beszélgetőtársa pedig Solténszky Tibor dramaturg, rendező, a Magyar Színjátékos Szövetség elnöke.
   Grotowski lengyel rendező, színházteoretikus, pedagógus és új színészi módszerek megalkotója volt. A mai napig van aktualitása tevékenységének, ezt igazolja az UNESCO döntése is. Az általa alapított Teatr Laboratorium a legfontosabb XX. századi művészeti intézmények közé tartozott. Itt alkotta ellentétes indulatokat, csodálatot és számos vitát kiváltó előadásait. Ám ez nem egy klasszikus színház volt, hanem a részvétel színháza. Munkáiban nem a színészek vagy az előadott szöveg voltak a legfontosabbak, hanem a művész és néző között felszabaduló érzelmek.
   A könyvbemutatón FelVági László és Solténszky Tibor is, a hatvanas években szegeden tevékenykedő Paál Istvánhoz és Ruszt Józsefhez hasonlították Grotowskit. Mindketten a Szegedi Egyetemi Színpad vezetői voltak egykor. Paál István alkalmazta is Grotowski módszereit, míg Ruszt a lengyel rendező szertartásszínházának esztétikájára épített. A bemutató előadói pedig diákéveikben tagjai voltak ennek az egyetemi társulatnak. Saját tapasztalataikon keresztül mutatták  be a közönségnek Grotowski újító eszméit: kitörés a hagyományos kőszínházból, az aktív nézők bevonása a darabba; másfajta játék, melyben a színész a lényegi pont. Ezek mellett fontos volt még, hogy ne a színész játssza el a szerepet, hanem a szerep a színészt.

   Grotowski színháza és ez a tanulmánykötet feltárja azt, amit a mindennapi élet elfed az emberben. A lengyeleknél nagy szerepet játszott és játszik a katolikus hit, melyet a színházi világ is megőrzött. Ez a kultikus jelleg alapvetően meghatározza a kommunikációs módozatokat, a közlés mikéntjét, a használt jelrendszert. A művészet nem öncél, hanem a közösségi megbecsülés tárgya. Ezt vallják a könyvbemutató házigazdái is, s nézeteiket előadásuk után egy kellemes beszélgetés közben ki is fejtették az érdeklődőknek. 

Kép és szöveg: Pintér Zsófia Zsofibabe