Egy magyar irodalom van, annak léteznek régiói, eltérő lelki tartományai, mondta a Magyar irodalom Erdélyben (1918-1944) című kötetének bemutatóján a hetvenötödik évét október 22-én betöltött Pomogáts Béla. A következő két évtizedet átfogó könyv megjelenését karácsonyra ígérte a mindig kiegyensúlyozottságra törekvő irodalomtörténész, az 1968 utáni korszakot feltáró művét pedig jövő nyárra.

Mérlegen az erdélyi irodalom

Huszonhat könyvet publikált már az erdélyi magyar irodalomról Pomogáts Béla, ötven évnél hosszabb ideje foglalkozik a „kisebbségi irodalommal”, Tőzsér Árpáddal szólva: „a nem létező tárgy elméletével”. A téma paradoxona mellett nehéz lehetett olyan kézikönyvet írnia, ahol az egyes részekről kevesebb szó eshet, mint korábbi munkáiban, vélte méltatásában Láng Gusztáv. Szintén az „egység a különbözőségben” irodalomfelfogást hangsúlyozta, utalva a mottóul szolgáló Babits- és Németh László-idézetre, többször említve Dsida Jenőt, aki A magyar irodalom történetei című „háromkötetes hányavetiségből” teljesen kimaradt. (Pedig megjelenésekor ünnepelték Dsida születésének centenáriumát, Pomogáts is említi előszavában, sorolva sok-sok jelentős, kimaradt író nevét.)

   Láng kétségét fejezte ki, hogy a közeli jövőben születne olyan egyetemes magyar irodalomtörténet, melyben az anyaország határain túlra szakadt magyar írókat a rokon stílusú vagy szellemiségű magyarországi kortársaikkal együtt, rangjukhoz méltón tárgyalnák. Elmondása szerint „a szovjet szövetségi rendszer ideológiai korlátai akadályozták” korábban, hogy a magyar irodalom részeként kezeljék a felvidéki, vajdasági, erdélyi, kárpátaljai stb. magyar irodalmat, hiszen „szellemi revíziónak, határsértésnek” tekintették a magyarországi érdeklődést. Miközben a „nemzetiségi” vagy „kisebbségi irodalomnak” nevezett termést nem tartották számon a környező országok literatúrájában. Magyarországon pedig „az 1950-1960-as években folyamatosan zajlott egy feledtetési akció. Nem illett sokat tudni és beszélni Erdélyről. A könyvtárakból eltűntek az erdélyi írók kötetei, és nem adták ki újra azokat” – közölte Láng Gusztáv, Bánffy Miklós Reggeltől estig és Wass Albert Farkasverem című regényére irányítva a figyelmet. Remekművek „törlődtek ki a magyar irodalmi emlékezetből, mert ki akarták törölni őket”. Holott Szántó György harminc kiadásban megjelent Stradivarija akár Esterházy Péter Harmonia Caelestis regényelődjeként tekinthető Láng szerint.
   Az Erdélyből 1984-ben áttelepült irodalomtörténész, a Romániai magyar irodalom 1945-1970 szerkesztője kiemelte, hogy Pomogáts nem akart igazságot tenni a századelő vitáiban, „türelmes tárgyilagossággal” közelített a kommunistákhoz éppúgy, mint ahogy Wass Albertnek a fegyveres ellenállásra szólító felhívását is objektívan értékelte. A szerző legnagyobb érdemének azonban a „transzszilván narratíva kidolgozását” tekintette, mert az megmutatja, milyen többletet hoztak az erdélyi magyar prózaírók az irodalomba.

   Szörényi László, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója ígéretet tett, hogy a laudáció szerkesztett változata olvasható lesz az Irodalomtörténeti Közleményekben, majd a kézikönyvhöz csatolt, kétszáz oldalas szöveggyűjtemény felépítését és korábban nehezen hozzáférhető forrásszövegeit dicsérve végigfutott a huszadik századi erdélyi irodalom évtizedein.
   Patetikus szavai után a közönség örömmel hallotta Pomogáts Bélától, hogy az 1945-1968 közti periódust tárgyaló második kötet végénél tart, s november elején felesége átküldi e-mailben az utolsó fejezeteket is a kiadónak, így a tervek szerint karácsonyra már a boltokban lehet a könyv. Ízelítőként röviden jellemezte a „kudarcok, tévedések, becsapottság, kényszerű és önkéntes úttévesztések korszakát”, az 1945 utáni, „útjáról eltérített, más terepre vezényelt erdélyi irodalom üres lapjait”. Megerősítette, hogy elfogulatlan megértésre és kiegyensúlyozottságra törekedett mindig, egész pályáján igyekezett mérleg lenni. Asztrológiai jegye is a Mérleg, tette hozzá tréfásan, de nem hisz ebben.
   Más nézőpontból is meg lehet írni az erdélyi magyar irodalomtörténetet, ismert el, s várja is azt az erdélyi szerzőt, aki megteszi majd ezt (illetve Balázs Imre József munkája nyomán készül ilyen összefoglaló állítólag). Mindig hálás lesz a Ménesi úti Irodalomtudományi Intézetnek, hiszen ott kezdett gyakornokként 1958-ban, s annak „békés és békítő közege tette lehetővé, hogy végezze munkáját”. (Onnét vitték internálótáborba is, mikor nem volt hajlandó jelentéseket írni a barátairól, de a meghurcoltatást békévé oldja az emlékezés szelektív természete.)
   Hivatalos születésnapi ünneplése előtt nem ildomos hibákról szólni, de a közelgő második kötet miatt le kell írni: alaposabb lektorálás ráfért volna a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó – Illyés Gyula Archívumban bemutatott – ötszázadik kiadványára. Mert ha 1898 helyett egy évszázaddal nagyobb évszám szerepel a szövegben, azt fejben javítja az olvasó, de pár évvel elgépelt kötetmegjelenés (teszem azt: Szabolcska Mihály Őseim nyomán kötete) esetén ez nem ilyen nyilvánvaló. Hatalmas, tiszteletre méltó feladatot vállalt Pomogáts Béla, nem szabadna apró pontatlanságoknak csökkentenie teljesítményét.

Kép és szöveg: Klein László

Pomogáts Béla köszöntése november 4-én lesz a Fészek Klubban 19 órától. Írószövetségi tagoknak a belépés ingyenes, másoknak 1200 forint.

Kapcsolódó:
A magyar irodalom történetei: http://irodalom.elte.hu/villanyspenot
Romániai magyar irodalmi lexikon: http://mek.niif.hu/03600/03628
Fészek Művészklub: http://www.feszek-muveszklub.hu/pro.htm
Pallas-Akadémia Könyvkiadó: http://www.pallasakademia.ro/konyvekl.php?sz=44&szn=Pomog%E1ts%20B%E9la
 

A kötet tartalomjegyzéke:

BEVEZETÉS: ANYAG ÉS MÓDSZER .........7
Személyes háttér .....8
A történész nézőpontja ..........11
Az összefoglalás felépítése ....16
Az irodalomtörténész morálja ................17
A NEMZETISÉGI IRODALOM STÁTUSA.................23
Nemzeti irodalom és nemzetiségi irodalom...........23
Nemzeti kultúra és regionális hagyomány .............27
Az irodalom mint közösségi rítus ..........32
Ady és az erdélyi modell.......35
Utak az erdélyi irodalomhoz 39
TÖRTÉNELMI KERETEK ÉS IRODALMI INTÉZMÉNYEK......47
Fordulata történelemben......47
Az erdélyi magyar társadalom ...............51
Politikai mozgalmak...............58
Irodalmi műhelyek.................67
A marosvécsi irodalmi parlament..........73
Az Erdélyi Helikon.................78
AZ ERDÉLYI GONDOLAT.......89
Értelmezések .........89
A történeti Erdély hagyománya .............92
Erdélyiségés európaiság .......98
Erdélyi lélek és kisebbségi humánum .102
A megbékélés stratégiája.....109
IRODALOM ÉS IRODALMI ÉLET ..........120
A Helikon irodalomszemlélete.............120
A Helikon és a modern magyar irodalom.............124
Irodalomtörténet-írás...........130
Kristóf György....134
György Lajos .......136
Kelemen Lajos.....137
Krenner Miklós...138
Kovács László......140
Tavaszy Sándor...141
László Dezsó'........143
KONZERVATÍV IRODALOM148
A konzervatív hagyomány..148
Szabolcska Mihály................150
Kovács Dezső......152
Gyallay Domokos.................153
írók a félmúltból .154
Egyházi kulturális intézmények...........!58
A HELIKONI KÖLTÉSZET.....161
Költői törekvések161
Áprily Lajos......... 167
Reményik Sándor .................172
Tompa László......179
Bartalis János.......183
Olosz Lajos...........186
Költők az Erdélyi Helikon körül...........188
A HELIKONI ELBESZÉLŐ IRODALOM192
Transzszilvánista prózapoétika............192
Kos Károly...........197
Bánffy Miklós......203
Kuncz Aladár......208
Tabéry Géza.........212
Makkai Sándor ....214
Molter Károly......219
Berde Mária .........222
Karácsony Benő...226
Szántó György.....229
Ligeti Ernő ...........234
Hunyady Sándor.236
Sipos Domokos ...237
SZÉKELY ELBESZÉLŐK.........242
Megújuló hagyomány..........242
Benedek Elek.......245
Szentimrei Jenő...248
Nyirő József .........251
Tamási Áron........258
Kacsó Sándor .......265
Balázs Ferenc.......268
Jancsó Béla ...........270
AZ IRODALMI BALOLDAL..273
A baloldaliság ellentmondásai..............273
A Korunk változó stratégiája ................275
A Korunk és a Helikon vitája................280
Dienes László......283
Szilágyi András...290
MarkovitsRodion.................291
Salamon Ernő......292
A baloldal áramában............294
ERDÉLYI MAGYAR AVANTGÁRD.......298
Avantgárd irodalom Erdélyben............298
Az avantgárd áramában......302
Reiter Róbert........305
NagyDániel.........306
Károly Sándor.....307
AZ ERDÉLYISÉG FORDULÓJA ..............309
Megújulási törekvések .........309
Fordulat az erdélyiség gondolatkörében...............317
A Vásárhelyi Találkozó........324
Szociográfia és valóságirodalom..........326
A KÖLTÉSZET MEGÚJULÁSA................336
A második helikoni nemzedék .............336
Dsida Jenő............338
Jékely Zoltán........345
Szabédi László.....351
Horváth Imre.......356
A nemzedék peremén..........361
A PRÓZAIRODALOM MEGÚJULÁSA..364
Az esszéirodalomtól a valóságirodalomig ............364
Cs. Szabó László..365
Kemény János......369
Bözödi György ....373
Daday Loránd .....377
Wass Albert .........378
Ignácz Rózsa........383
Az új elbeszélő irodalom áramában.....385
DRÁMAIRODALOM ÉS SZÍNHÁZ........388
Az erdélyi magyar dráma....388
Az erdélyi magyar színház..394
Janovics Jenő........396
A HAZATÉRÉS NÉGY ESZTENDEJE.....399
A bécsi döntés után ..............399
A szabadság ihletében..........401
Kisebbségi humánum...........405
A Termés írói.......408
Magyar írók Dél-Erdélyben.411
A háború végén...412
II. IRODALMI DOKUMENTUMOK .......415
Pomogáts Béla: Bevezetés: Eszmények és érvek ..417
KIÁLTÓ SZÓ...........422
Ady Endre: Ismeretlen Korvin-kódex margójára.422
Kos Károly: Kiáltó szó Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros magyarságához.......427
Németh László: Az erdélyi irodalom...432
Szekfű Gyula: Az erdélyi magyar irodalom kérdése.............440
Babits Mihály: Európaiság és regionálizmus........443
Gaál Gábor: A mai erdélyi magyar irodalom arcvonalai......447
Erdélyi írók a magyar irodalom egységéről..........453
AZ ERDÉLYI GONDOLAT.....463
Kos Károly: Erdély. Kultúrtörténeti vázlat...........463
Makkai Sándor: Az erdélyi szellem .....465
Spectator: A kisebbségi kérdéshez .......470
Áprily Lajos: Az Erdélyi Helikon .........476
Kuncz Aladár: Az erdélyi gondolat Erdély magyar irodalmában.........477
Gaál Gábor: Az „Erdélyi gondolat" tartalma és terjedelme .485
Szentimrei Jenő: Ama bizonyos erdélyi gondolat488
Tabéry Géza: Emlékkönyv (Részlet) ....491
Babits Mihály: Transsylvanizmus ........496
Ligeti Ernő: Eszménykeresések az erdélyi magyar irodalomban..........498
JELSZÓ ÉS MÍTOSZ.................507
Berde Mária: Vallani és vállalni............507
Tamási Áron: így van...........510
Gaál Gábor: Gyávák-e az erdélyi írók?513
Szemlér Ferenc: Jelszó és mítosz...........517
Kos Károly: Jelszó és mítosz?................528
Ligeti Ernő: Jelszó és mítosz533
Kacsó Sándor: Az igazi erdélyi szellemiség..........537
Makkai Sándor: Nem lehet..543
Reményik Sándor: Lehet, mert kell......548
AZ ERDÉLYI ÚT.....551
Spectator [Krenner Miklós]: Az erdélyi út ............551
Babits Mihály: Könyvről könyvre ........566
Tamási Áron: Cselekvő erdélyi ifjúság570
Tamási Áron: Megnyitóbeszéd a Vásárhelyi Találkozón......584
Tamási Áron: Hitvallás ........587
Vita Zsigmond: Az erdélyi irodalom útkeresései 591
Tamási Áron: Időszerű tanítás..............596
GONDOLATOK HAZATÉRÉS IDEJÉN .601
Tamási Áron: Gondolatok hazatérés idején..........601
Az Erdélyi Helikon íróinak határozata606
A magára talált Erdély szava ................607
Az írói közösség nyilatkozata ...............608
Kovács László: Az erdélyi költő politikája ............616
Bánffy Miklós: Bevezető ......622
Ligeti Ernő: Az erkölcs elsőbbsége.......624
NÉVMUTATÓ........629