Fiatal prózaíró három kötetét (A lányos apák puskája, A ciprusi király, 47 Démonok ideje ) ismerhettük meg az Írószövetség Csikófogat estjén október 7-én, szerdán. A Bibliából kölcsönzött „legkisebb fiú” nevét viselő alkotót Elek Tibor irodalomtörténész mutatta be, a találkozót Erős Kinga moderálta.

Mítoszok és démonok

Szabó Tibor Benjámin a Csikófogat estjén

Ritka, hogy egy huszonéves író különösebb előzmények nélkül azonnal regénnyel jelentkezzen a magyar irodalomban, Szabó Tibor Benjámin indulása ezért is különleges – kezdte Elek Tibor a kisded pályarajzot a családias légkörben zajló eseményen. Ennek természetesen előnyei és hátrányai is vannak, tette hozzá.

   A lányos apák puskája című kötet az író szűkebb pátriájában, Gyulán játszódik, egy református általános iskola adja a hátteret. Ebben a regényben már megjelenik a későbbiekben is annyira jellemző mitológiai utalások sora, az antik sorskérdések a művész érdeklődésének középpontjában állnak. Kisprózákat felsorakoztató második kötetében, A ciprusi királyban a felnőtt férfi és a fiatal lányok kapcsolata a szövegeket összekötő motívum. Az idén megjelent 47 Démonok ideje ismét regény, az első két könyvben megismert világ továbbfejlődő kibontakoztatása. A science fictiont, krimit, akció- és kalandfilmeket is felidéző mű továbblépés a képzelet és valóság összemosásának erőteljesebbé tételével, zárta bevezetőjét a Bárka folyóirat főszerkesztője.

   Erős Kinga kérdésére, hogy a legfrissebb alkotás a Da Vinci kódra és a lektűr irodalom misztikus válfajára mennyiben játszik rá, megtudtuk, hogy az író nem ismeri Dan Brown munkásságát. Az is kiderült, hogy a színes, kalandregényekre jellemző borító, sőt, a végleges cím is a kiadó kérésére alakult ki. Az eredetileg röviden 47 címet viselő regényt a Démonok ideje bővítéssel gondolták érdekesebbé, – mondjuk ki – eladhatóbbá tenni. 
   Szabó Tibor saját elmondása szerint nem szándékozik „magyar Umberto Ecóvá” válni, bár történetében a mitikus és misztikus események, műfaji sokféleség emlékeztethet az itáliai alkotóra. Ugyanakkor egyáltalán nem érzi negatívumnak, hogy egy kiadó elvár valamit az írótól, így legalább van mihez igazodni, állította a fiatal gyulai művész. Úgy érzi, a sablonok és sémák nem írják felül ezt a művét, nem vált lektűrré, eredetisége megmaradt.
   Ezek után arra is kitért az író, valójában nem érzi úgy, hogy egy regénnyel tört volna be az irodalmi piacra, főleg mert első alkotását nem is terjesztették. Ennél is fontosabb azonban, hogy ezt a művet már nem érzi magáénak, nem elégedett vele, véleménye szerint nem esztétikai érték, inkább élete egy szakaszának egyfajta dokumentációja. Valójában ugyanúgy kisprózák folyóiratokban való publikálásával indult a pályája, tehát éppen nem formabontó alkotói bemutatkozása.
   Majd a mítoszok újrajátszásáról, felidézéséről kérdezte Elek Tibor, így megtudhattuk, hogy Szabó szerint a mai életsorsok ugyanazokra az archetipikus, mitikus alapképletekre vezethetőek vissza, amelyekből az antik mitológia is felépíti világát. Szereplőinek döntései kérlelhetetlenül vezetnek végig a már előre megírt forgatókönyv szerint életük útján, a görög drámák történetéből nem könnyű kilépni. A mítoszok nagyon sokat elárulnak az emberi természetről, jelenünk konfliktusainak alapsablonjai az antik elképzelésekre vezethetők vissza, mondta el az író.
   A 47 cím már önmagában is játék, a terhesség negyven hetét is jelenti, hiszen ez az esemény áll a cselekmény középpontjában. Rövid felolvasás után az irodalomtörténész rámutatott arra, hogy egyszerre nyomasztó, bizarr és képtelen az ábrázolt világ, világméretű összeesküvés víziójával, izgalmas, kalandos történéssel „fűszerezve”. Zárásként vörösbor és pogácsa mellett kötetlenül kvaterkázás során gondolkodhattak el a jelenlévők Szabó Tibor Benjámin három kötetéből kirajzolódó világának érdekességein és furcsaságain.

Urbán Péter

Kapcsolódó:

Ami a személyesen túl történik, riasztó (Interjú Szabó Tibor Benjáminnal)

Tudom, mit tettél... http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/1955