Irodalmi Jelen

Minden ami Agriensis

2009. október. 30. - 07:16

A rendezvény sikere többek között abban is mérhető, hogy a bemutató végén a hallgatóság alig akarta elengedi az „egri különítményt”, s az egyébként is kötetlen hangulatú bemutató a közönség bevonásával tovább folytatódott. Szó esett még az Agria jövőjéről, tervekről, Egerről, borokról, versekről, „irodalomról, vagy más ily fontos emberi lomról..."

Minden ami Agriensis,

avagy egy rendhagyó irodalmi est laudatioja a palócok földjén

„Napglóriásan
csordul a muskotályos
fürtös kelyhekbe.

Telt poharamban
érik a rubinbogyó:
bikavér cseppje.”

Boros Edit: HÉT HAIKU - egy egri költő naplójába (részlet)
(Megjelent: Agria, III. évfolyam 3. szám - 2009. ősz)

A barokk ékszerdoboz, ahogy divatosan Eger városát nevezik, sokakat megigéz. Aki ráadásul élete meghatározó időszakát, diákéveit tölti a városban, még inkább ragaszkodik hozzá, és ha teheti, visszatér. Bölcsészhallgatóként a tudományok, művészetek és a kultúra „dobói magaslatait” én is Egerben találtam meg, s vált számomra a magyar városok közül primus inter pares módjára mintegy etalonná, amihez minden más várost, közösséget hasonlítok. Egert ki kell érdemelni, s nem mindenkinek adatik meg, hogy ebben a csodás városban éljen. Így ha más módon nem megy, akkor Egernek kell „töröktől ellesett módon” hódító körútra indulni és beköltözni kis időre egy másik városba, másik élettérbe, elhozni a kultúrát, csöpp bikavért, rebbenésnyi irodalmat. Főleg utóbbi kapott nagy szerepet az elhatározásban, amikor eldöntöttem, ötletként felvetem kedves főiskolai tanáromnak Ködöböcz Gábornak, az egri székhelyű Agria irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat főszerkesztőjének egy salgótarjáni lapbemutató tervét.

   Az ötlet megvalósítása nem ütközött akadályokba, a rendezvénynek a Salgótarjáni Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda adott helyet. Az október 15-ei Agria lapbemutató napján délután öt órakor az egyébként is nyüzsgő salgótarjáni iroda közösségi terme, a „kenyértelen Tarján” jelzőt meghazudtolva megtelt irodalombarát érdeklődővel minden korosztályból. Láthattunk csillogó szemű bőrkabátos tinit, folyton jegyzetelő, öltönyös öregurat, diákjaival érkező tanárt, a helyi irodalmi körök emblematikus tagjait, és számos kategorizálhatatlan, de az irodalom és kultúra iránt fogékony érdeklődő vendéget. Az est találóan a „Határok fölötti magyar irodalom” címet viselte, utalva a folyóirat határokon - s az elnevezéséből adódó -   regionális jellegen is túlmutató elköteleződésére.

   Ködöböcz Gábor irodalomtörténész, a folyóirat főszerkesztője elmondta: régi álom vált valóra 2007-ben a folyóirat indulásakor, és nem kis feladat volt egy olyan lap szerkesztése, mely helyi és regionális értékek közvetítése mellett képes országos jelentőségű, színvonalas lappá válni. Utóbbi sikere vitathatatlan, hiszen ahogy a bemutatón is elhangzott, számos országos és határokon túli programon, rendezvényen jelen van az Agria, állandó vendége a Partiumi Írótábornak, utóbb a beregszászi Együtt című lappal tartott közös bemutatót.
   A salgótarjáni eseményen a lap főmunkatársai is szívesen beszéltek a folyóirathoz való kötödésükről és tarjáni élményeikről. Szakolczay Lajos, irodalom- és műkritikus szuggesztív előadásmódja, élménydús beszámolói elvarázsolták a közönséget.

Nem kevésbé Anga Mária, aki elmondta, költőként, meseíróként és óvónőként milyen szimbiózis szükséges kultúra, gyermek, irodalom, mese és felnőtt között. Reflektálva az utóbbi gondolatokra Serfőző Simon olvasott fel gyermekverseiből ízelítőt, melyek szójátékai és meghitt hangulatú sorai szintén elnyerték a hallgatóság tetszését.

Az Agria legújabb számának két meghatározó rovatából a Partiumi palackpostából és A bor Laudatiojából készített verscsokrot a helyi „közgés” diákok állították össze.

A rendezvény sikere többek között abban is mérhető, hogy a bemutató végén a hallgatóság alig akarta elengedi az „egri különítményt”, s az egyébként is kötetlen hangulatú bemutató a közönség bevonásával tovább folytatódott. Szó esett még az Agria jövőjéről, tervekről, Egerről, borokról, versekről, „irodalomról, vagy más ily fontos emberi lomról..."

Balázs Beáta