Emlékműsor keretében emlékeztek meg az aradi hősökről a Beregszászi Zrínyi Ilona Középiskolában is, ahol a rendezvényt megtisztelte jelenlétével Pethő János beregszászi konzul.
   A himnusz eléneklését követően a diplomata igaz magyar szívvel, illő méltósággal hajtott fejet nagyjaink emléke előtt. Mint mondta, a magyar nemzet az aradi megtorlás óta minden évben megemlékezik a hősökről, az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásokról. A forradalom és szabadságharc egyike nemzeti történelmünk legdicsőségesebb fejezeteinek.
 

 Az aradi vértanúkra emlékeztek

„Ők élni fognak, élni mindörökkön,
… amíg az eszmény ki nem hal e földön,
a magyar szellem míg magasba tör…”

Kárpátalja szinte valamennyi magyarlakta községében, városában fejet hajtottak a nemzeti gyásznapon Arad hősei előtt. Nem volt magyar szív, amely ne dobbant volna nagyot az értelmetlen mészárlás, az aradi kivégzések 160. évfordulóján, amikor újra felelevenedtek néhány perc erejéig az akkori könyörtelen és kegyetlen események.
   Emlékműsor keretében emlékeztek meg az aradi hősökről a Beregszászi Zrínyi Ilona Középiskolában is, ahol a rendezvényt megtisztelte jelenlétével Pethő János beregszászi konzul.
   A himnusz eléneklését követően a diplomata igaz magyar szívvel, illő méltósággal hajtott fejet nagyjaink emléke előtt. Mint mondta, a magyar nemzet az aradi megtorlás óta minden évben megemlékezik a hősökről, az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásokról. A forradalom és szabadságharc egyike nemzeti történelmünk legdicsőségesebb fejezeteinek.
   – Hiába verték le a forradalmat óriási anyagi és emberi áldozatok árán, az új hatalom mégsem tudta megnyerni a békét. 1867-ben a Habsburg birodalomnak el kellett ismernie Magyarország önállóságát, el kellett fogadni a magyar követelések valódiságát, amiért 1848-49-ben a küzdelem folyt. Arad üzenete nem más, mint az, hogy a becsület, a küzdelem, az összehangolt fellépés a megalkuvó és a mindent elfogadó magatartással ellentétben mindig esélyt ad az először reménytelennek látszó, később sikeres ügyek megoldására, győzelemre vitelére – hangsúlyozta Pethő János.
   A diákok nevében Délczegh Nikolett, a tanintézmény diákönkormányzatának és a Fáklya irodalmi és képzőművészeti stúdió újonnan megválasztott elnöke szólt a megjelentekhez.
   Az emlékező beszédet követően a középiskola diákjai léptek a színpadra, felelevenítették Haynau „ítélőszékét”, az ítélethirdetést és azt a hős kiállást, amit a vértanúk tanúsítottak.
   Beszédében felelevenítette, miként, milyen sorrendben végezték ki magyar történelmünk büszke hőseit.
   – Emlékeznünk kell rájuk és méltó emléket állítani nekik – hívta fel az ifjú nemzedék képviselőinek figyelmét arra, mit vár tőlünk a nemzet és az emberbaráti tisztelet. 
   Tóth Alexandra 1949 októberéről szavalt, majd az iskola tanulói felolvasták a vértanúk búcsúleveleit, amelyeket családjukhoz írtak. Az iskola kórusa alkalomhoz illő dalokat adott elő. Zongorán kísért: Krajnikné Hegyi Irén zenetanár, a magyar kultúra lovagja.
   Az emlékműsor forgatókönyvét Délczegh Nikolett állította össze.
A rendezvény a Szózat hangjaival zárult.
   „Aki becsületesen és tisztán élte le életét, nyugodtan bír meghalni, ha ártatlanul is, mint én.” (Lázár Vilmos)

Kép és szöveg: Kenyeres Mária