Irodalmi Jelen

Képriport a zsidó könyvhétről

2009. szeptember. 01. - 22:49

Miért kell Kohn bácsinak négy hűtőszekrény? Hogy a parancsolatokat betartva szigorúan külön legyenek a tejes, húsos és peszachi ételek. De mire kell a negyedik? Hátha tréflit (tiltottat, nem kósert) vásárol. Ilyen viccek kapcsán mesélt az identitásról és humorról Papp Richárd, aki a Van-e zsidó reneszánsz? című könyve után újra a zsidóság tradícióiba enged bepillantani a Bethlen téri zsinagóga hétköznapjain keresztül.

Szombat utáni képriport a zsidó könyvhétről

A XII. Zsidó Nyári Fesztivál részeként a Gozsdu-udvarban könyvbemutatók, koncertek és beszélgetések zajlanak, kézműves kirakodóvásár, sóletfőzőverseny, s számtalan további program várja a Király és Dob utca között az érdeklődőket. Remek alkalom több étterem sóletjét végigkóstolni.

Természetesen a gyerekekre is gondoltak, ugrálóvár, csúszda és játszóház várja őket a Bálint Ház jóvoltából, míg a szüleik a könyvkínálatot böngészik.

Vétek kihagyni a flódnit. Igazi ízorgiát jelent a borban párolt alma, dió, mák és szilvalekvár rétegeinek összeolvadása. (Újra összefutott a nyál a számban. Elnézést, hogy az összehasonlító elemzés céljából vásárolt három darab flódniból csak egy felet sikerült megörökítenem, akkor kezdtem lassítani a belapátolással. De a többi biztos nem is fért volna rá a képre.)

Heller Ágnes is feltűnt a járókelők közt. A rendkívül energikus, nyolcvanéves filozófusnak két könyve jelent meg idén az ünnepi könyvhétre, igaz, Az érzelmek elméletének rövidebb kiadása már napvilágot látott harminc évvel ezelőtt. Nemcsak ő dedikált később a Múlt és Jövő standjánál, hanem Lichtmann Tamás szintén. Utóbbival a Szombat folyóirat szervezte Van-e modern zsidó irodalom? szemináriumokon ugyancsak találkozni lehet szeptemberben a Bálint Házban.

Ne térjünk el azonban a főtémától: a Frőlich Cukrászda kóser sütemények mellett kaftános-pajeszos marcipánfigurákkal is várta az édesszájúakat.

Papp Richárd a Bethlen téri zsinagógáról mesélt, ahol kulturális antropológusként gyűjteni kezdte a zsidó vicceket három éve. Ekkor kérték fel őt a hatalmas tóratekercs magasba emelésére az egyik hétköznapi ima alkalmából, hogy a szertartás alatt látható legyen az Írás. Majdnem elejtette, ezért viccelődni kezdtek vele: „Nem felemelni nehéz, hanem betartani.” S ahogy záporoztak az önironikus poénok, ráébredt, milyen pontos képet rajzolnak egy adott közösségről, a tradícióról. Mert 613 parancsolatot nem könnyű követni a mindennapokban. Pedig „arra van a zsidóság kiválasztva, hogy megtartva a tant, a tórai életmódot, példát mutasson a többi embernek, hogy egy az Isten égen-földön” – mondta a Miért kell Kohn bácsinak négy hűtőszekrény? könyv szerzője. Közlése szerint a magyar zsidóság jórészt elszakadt a hagyományoktól, s a zsidó viccek lényege is az, hogy az ember tökéletlen. A traumatizált kisebbségi létet azonban lehet vidáman szemlélni, nem mindig a córeszt (bajt) látva. Papp legújabb könyve ugyan nem viccgyűjtemény – hanem a zsidó humor néprajzi, szituációs magyarázata –, a hangulatos beszélgetést mégis egy „Bezzeg a mi rabbink…!” viccel zárta, melyet a közönség derűvel fogadott.