Péntek délelőtt a melegedő idővel együtt fokozatosan nőtt a Millenáris Parkban piknikezők és a Könyvfesztivál helyszínein nézelődők száma, pedig elvileg tartott még a munkaidő. Bebizonyosodott, hogy gyermekprogramot érdemes főként ilyenkorra szervezni, vagy újdonsága miatt valóban vonzó előadásokat hirdetni, mint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tette. Innovatív ámokfutás 2.0.

 
Gyermeki öröm és szakmai innováció a Könyvfesztiválon

Dóka Péter ifjúsági regényeinek sikerén felbuzdulva a Móra Könyvkiadó új illusztrációval újra megjelentette Az ellopott zsiráfot. A kötet játékos bemutatóját nagy érdeklődéssel követte az odasereglett gyerekhad. Hiper- és interaktív részvételüket magabiztosan irányította Dóka, aki saját könyvének szereplőiről faggatta a művet pontosan ismerő lurkókat. Majdnem minden választ elfogadott, persze, hogy sikerélményt adjon, de számomra meghökkentően felkészültek voltak a kölykök, akik fantáziadús rajzokat is készítetek a történet mókás figuráiról. Vagy a könyv ennyire jó valóban, vagy odaszervezett csemeték népszerűsítették hatékonyan.

Nem volt könnyű bejutni a Könyvtáros Klubba, még a folyosóról is sokan hallgatták a korszerű trendeket bemutató előadásokat. Érthető a kíváncsiság a könyvtárosok és a könyvolvasók részéről egyaránt, hiszen jól tudjuk, a könyvtárosok mindig figyelik az új informatikai eszközök alkalmazhatóságát, hogy minél hatékonyabb módon álljanak olvasóik rendelkezésére. Nincs ez másként a világszerte egyre nagyobb piacot meghódító elektronikus könyvek, és azoknak kényelmes, könyvszerű olvasási élményét nyújtó készülékek, az e-book readerek felhasználásakor sem.

Votisky Zsuzsa, a Typotex kiadó ügyvezetője januárban indult Interkönyv című vállalkozásukat mutatta be, mely a szak- és ismeretterjesztő irodalom elektronikus kiadását szolgálja, ahol a művekből akár csak egyes fejezeteket is meg lehet vásárolni.

  Személyes példával illusztrálta a jelentkező igényt: Az ő kiadványukból fénymásolt valaki oldalanként húsz forintért, amikor udvariasan megkérdezte tőle, hogy miért nem vásárolja meg, úgy feleannyiba kerülne egy lap. „Csak nem fogom megvenni az egészet harminc oldal miatt?” – jött az öntudatos válasz. A megfontolásra méltó piaci igény nyomán, haladva a korral, így kezdtek elektronikus szövegkiadásba. Hiszen egyszerre jelent ez megtakarítást a vásárlónak az oldalanként megállapított ár miatt, szolgálja a környezet védelmét, s nyújt megoldási lehetőséget a csupán kis példányszámban kelendő, speciális szakkönyvek problémájára.

  Moldován István, a Magyar Elektronikus Könyvtár atyja különböző e-book formátumokat ismertetett az ASCII, html verzióktól a kétrétegű PDF-ekig, kivetítette a konyvtar.lap.hu oldalon összegyűjtött elektronikus gyűjtemények listáját, de felhívta a figyelmet a digitális tartalmak linkelésének veszélyeire is. A bulvár sajtóban az szerepelne: az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője pornóoldalak emlegetésével színesítette az e-bookokról szóló beszámolóját, melyet azonnal otthagyott a helyszíni tudósító. Hogy az innováció definícióit hallgassa inkább Bakos Klárától, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnökétől. Divatos szó lett az innováció, bármit bele lehet magyarázni, többször hallottam már órányi szájtépést róla. Mondjuk ki: aki napjainkban nem innovatív, az nem is ember! Főként, hogy február 25-én hivatalosan kezdetét vette a Kreativitás és Innováció Európai Évének hazai programsorozata. Az elnevezésen ugyan semmi nem múlik, de mit tagadjam, A kultúrák közötti párbeszéd évének tavalyi neve szimpatikusabb volt. Persze, jobb ma egy túlterhelt fixáció, mint holnap egy neutrális deszignátor.

  De tovább! Scherer Péter nyomába szegődve a Jövő Házánál a Nőkről, nemcsak nőknek című könyvsorozat népszerűsítésébe csöppentem. Csermely Gyula könyvéből olyan élvezetesen olvasott fel Scherer, hogy elhittem neki lelkes, dicsérő szavait is. Hamar lehűtött viszont a Milliókat érő találmányok kötet szerzője, Dr. Székely László. A feltalálók küzdelmes életéről mesélve elég volt megemlítenie azt a szabadalmát, mikor a prosztatába injekciózott forró folyadék segítségével történik a daganat eltávolítása, s máris menekültem.

  Kimondottan tanulságos volt ezután, ahogy a Balassi Bálint Megyei Könyvtár megbízott igazgatója, Molnár Éva intézményük és az 55 éves múltra visszatekintő Palócföld folyóirat együttműködéséről beszélt. Ízes kiejtéssel megfogalmazott küldetésnyilatkozatuk minden (kulturális) közalkalmazottnak például szolgálhat. A lap főszerkesztője, Mizser Attila legutóbb megjelentetett két könyvük (és még egy kiadásra váró mű) szerzőjével beszélgetett. Irodalomkritikát, recenziókat, tanulmányokat tartalmaz Nagy Csilla Magánterület című kötete, az igazán izgalmas azonban számomra az antropológus Handó Péter sóshartyáni terepmunkájának eredménye volt, mely Alvó konfliktusok mezején címmel látott napvilágot.

  Délután és a hétvégén biztos, sokan odalátogatnak a Millenárisra, ezért aki dedikáltatni szeretne, vagy ülőhelyet óhajt egy könyvbemutató alatt legyen ott idejében, vértezze fel magát türelemmel és kíváncsisággal, s gyarapodjék hasonlóan kellemes élményekkel!

Kép és szöveg: Klein László